A járművek forgalomba hozatalának alapfeltétele, hogy el legyenek látva egyedi azonosítójelekkel, mint például a rendszám és az alvázszám. Az állam elemi érdeke, hogy ezek a jelölések érintetlenek maradjanak, hiszen csak így követhetőek nyomon a gépkocsik, motorkerékpárok. A hatósági jelzés használatát szigorú előírások kötik, és sokan talán nem is tudják, hogy egy teljesen ártalmatlannak tűnő, apró változtatással is könnyen törvényt sérthetünk.
Az engedély nélküli módosítás szabálysértésnek minősül
A rendszámot illetően több rendelkezést is találni, a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet például meghatározza a plakett pontos helyét és elhelyezési módját, s ha nem a leírtak szerint használjuk, szabálysértést követünk el. Ilyen lehet, ha rossz szögben áll a tábla vagy átrakjuk a sárvédő alá, tehát az egyedi, átépített gépek tulajdonosai is könnyen belefuthatnak ebbe a vétségbe, még ha csalási szándék nélkül, jóhiszeműen helyezik is át a jelzést az összképbe jobban beleillő helyre. Fontos tudni, hogy a rendszám az Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának tulajdona (!), azaz kizárólag ők rendelkezhetnek felette, és minden módosítás az ő engedélyükhöz kötött.
Továbbá a KRESZ előírja, hogy a rendszámtáblát jól olvasható állapotban kell tartani, azt letakarni, megváltoztatni vagy eltávolítani tilos. És itt említhetjük meg az egyik leggyakoribb trükköt, melynek keretében a gyorshajtási bírságot elkerülni kívánó vagy a matricavásárlást megúszni szándékozó tulajdonos besarazza, szigetelőszalaggal áttekeri vagy felhajtja a fémlapot, ilyen módokon ellehetetlenítve annak leolvasását. Ezekkel a merész ötletekkel lehet ugyan, hogy valóban elkerüljük a traffipaxos fényképeket, de ha egy ellenőrzés során megállít a rendőr, annak bizony súlyos következménye lesz…
A hamisítás közbizalom elleni bűncselekmény
Ha a felhasználó megrongálja (ide tartozik a középen megtörés is), meghamisítja vagy kicseréli az egyedi jelzéseket, az már nem szabályszegésnek, hanem bűncselekménynek számít! A törvény ennek négy fő megvalósítási módját ismeri. Egyik közülük az azonosító jel eltávolítása, azaz fizikai megszüntetése, például az alvázszám lecsiszolása vagy nemes egyszerűséggel a plakett levétele. Másik annak egyéb módon meghamisítása, például a számok átütése vagy a tábla átrajzolása filctollal. Továbbá bűntettet követ el az is, aki ilyen dolgot birtokba vesz és felhasznál, vagyis joghatás kiváltására alkalmas tevékenységet végez. Érdekesség, hogy a törvény önálló elkövetési magatartásként definiálja ezt, amellyel egyértelműsíti, hogy a joghatás kiváltására nem alkalmas felhasználás is büntetendő, és bűncselekmény csak szándékosan követhető el.
Egyszerűbben fogalmazva úgy is mondhatnánk, hiába érvelünk azzal, hogy „nem tudtam”, ez nem mentesít a felelősség alól. Ezért van az, hogy ha a sofőr – valóban véletlenül – elhagyja a hatósági jelzését és nem veszi észre, akkor is számíthat a büntetésre, hiszen nem közlekedhetne anélkül, de ebben az esetben csak szabálysértést követ el, nem bűncselekményt.
Nem éri meg trükközni
Példaként álljon itt egy eset: valaki vásárolt két ugyanolyan motorkerékpárt, az egyik működőképes volt, a másik viszont motorhibás, de rendelkezett műszaki vizsgával és forgalmi engedéllyel. Alanyunk átrakta ez utóbbi rendszámát az előbbire, ám egy közúti ellenőrzésen történő alaposabb vizsgálat során a rendőröknek feltűnt, hogy az alvázszám nem egyezik az okmányokban szereplővel, így egyből fény derült a cserére. Vagy bizonyára sokan emlékeznek a két Harley-s fiatalra, akik felhajló rendszámmal, átszigszalagozott karakterekkel menekültek a rendőrök elől az autópályán.
Nos, ilyen esetekben a rendőrök kötelesek azonnal elvenni a forgalmi engedélyt, és lefoglalhatják a rendszámot, vagy akár az egész járművet (!) is. Ráadásul, ahogy említettük, ez már bűncselekménynek minősül, így az elkövetőt – azon túl, hogy mehet haza gyalog – előállítják és gyanúsítottként hallgatják ki, majd beidézik a bíróságra, ahol a tárgyalás lezajlása után bíró dönt arról, hogy milyen súlyos büntetést kap.
Akár hosszú évekre is bevarrhatnak
A tételekről a jelenleg hatályos 2012. évi C. törvény rendelkezik. A Büntető Törvénykönyv 347-ik szakaszának első bekezdése kimondja, hogy „aki egyedi azonosítójelet eltávolít vagy meghamisít, illetőleg olyan dolgot szerez meg, használ fel, vagy olyan dologról rendelkezik, amelynek egyedi azonosító jele hamis, hamisított, vagy amelynek egyedi azonosító jelét eltávolították, az bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Azonban a büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az előbb említett bekezdésben meghatározott bűncselekményt üzletszerűen vagy bűnszövetségben követik el.”
