Sziasztok! Ismét eljött egy versenyhétvége, ahol az IMRC Moto3-as kategóriájába neveztem. A pénteki szabadedzésem nagyon jól sikerült, és sokat javítottam az eddig elért időmön, amit annak is köszönhetek, hogy a motorom rendben volt (2:13-ról 2:10-re). Jani bácsival egyeztetve a kitűzött cél: a 2:10 alatti időt elérni. Nagy izgalommal vártam a szombati időmérőt, mert nagyon gyors ellenfelekkel voltam körülvéve.
Itt is sikerült javítanom az időmön, 2:09,5 lett. Ekkor azonban egy igazán különleges dolog történt. Megkeresett az Alpok Adria olasz vezetősége, és mivel nagyon tehetségesnek tartanak, így arra a döntésre jutottak, hogy korengedményt kapok, és nevezhetek a vasárnapi Alpok Adria Moto3-as kategóriájába! Felemelő érzés volt. Tudtam, hogy bizonyítani fogok és nem fognak csalódni bennem.
A szombat esti vihar és a hatalmas eső után bíztam benne, hogy a versenyre felszárad a pálya és így is történt. A 4. helyről rajtoltam, csak az én motorom volt Moriwaki 250, a többieké Moto3. A harmadik helyről induló cseh versenyzővel hatalmas előzésekbe keveredtem, hol ő, hol én voltam elől. Az utolsó körben végül sikerült nagy előnyre szert tennem és így a 3. helyen végeztem, a köridőmet tovább javítva (2:06,955), amire nagyon büszke vagyok. A díjkiosztón nem állhattam fel a dobogóra egy adminisztrációs hiba miatt. Ekkor az egyik versenytársam Gabriele Gnani (45 éves) odavezetett a dobogóhoz és felállított a 3. helyre. Átadta nekem a kupáját (ő 2. lett). Ennyit mondott: "Mert megérdemled!" Boldog voltam! Ez a kupa lesz számomra az egyik legértékesebb. A második versenyen egy magabiztos motorozással hoztam a 2. helyet. Úgy érzem, hogy teljesítettem a tőlem elvárt eredményeket, de az én célom, hogy minél jobb és jobb legyek, és hogy bebizonyítsam mindenkinek, akik hisznek bennem.
„Nagyon akarom, hiszem, hogy tudom, míg ezt el nem érem, abba nem hagyom!
Most bátor leszek, mindent megteszek! Látom, hallom, érzem célba érhetek!”