Végpont Kappadokia

Egy kis (5 motoros) csapattal jártuk meg most azt a részét Európának, ami az eddigiekhez hasonlóan szintén nagyon egyedi,de teljesen más,mint az eddigi túráimon látottak.Annál inkább,mert ez már Kis-Ázsia.
Változatos volt,hisz volt hegyi kanyargós út. hosszú egyenes szakasz, tengeri fürdés, kulturális élmény, történelmi emlékhely, és a természeti látnivalók két hét alatt felfűzött sokasága,amit igazán csak egy motoros túrán lehet megélni. De,nyilván,mi itt ezen az oldalon ezt nagyon jól tudjuk.
A mintegy 5ezer km során hét határon keltünk át, de egyedül Bácsalmáson nyittatták ki a dobozokat.
A törökök csak a papírokat nézték meg,de azt sokszor,és tüzetesen. Útközben is volt néha egy egy ellenőrzés,de mindenhol simán tovább mentünk.
És igaz: a magyarokat testvérnek tekintik,amikor megtudták,hogy MAGYARISZTÁN-ból jöttünk, az egyenruhás szigorú arc is elmosolyodott,itt ott magyarul is megszólaltak,és nagyon segítőkészek voltak.
Izmitben,a Thököly emlékhelyre egy szirénázó motoros rendőr vezetett el. Kicsit el volt dugva,a GPS szokás szerint behalt,de ő annyit kérdezősködött,amíg a helyszínre vitt. Később lesz majd róla is kép.