Nem is hallottam még eddig Bodonyról, sőt Kétbodonyról sem. Hazafelé jövet nem mentünk el Vácig hanem felmentünk a 2-es úton Rétságig (tudom ajánlani jó kis kanyargós tükör aszfalt), aztán jobbra, Romhány után következett Kétbodony, úgy rémlett azt emlegetted, de itthon rájöttem hogy az 100km-el arrébb van. Egyébként a két település között található a Kelet-Cserhát Tájvédelmi körzet, azt szeltük keresztül Magyarnándor-Cserhátsurány-Cserhátszentiván felől, majd Pásztó-Mátraszentimre-Parád és ott található Bodony. Pásztótól ismerős volt, de az előtte felsorolt útvonalon még soha nem jártam. Érdemes figyelembe venni a legapróbb kis zöld foltokat is a térképen, a 100km alatt alig találkoztunk autókkal, amolyan kellemes kanyargós dombos-erdős útvonal, nagyon tetszett.
Ne hozzatok nekem semmit, Ti gyertek oszt jóvan! Még azt majd hirtelen megbeszéljük, hogy ha ideértetek mi legyen a program, merre húzzuk el a szennyest! . Addig is jó egészséget és a legjobbakat!
Akkor egy jó tanács: mindig legyen egy terv! Sőt legjobb ha van B terv is, a spontán dolgok arra jók hogy átírják a tervet, na akkor jön az izgalmas rész
Jó szórakozást Nektek!
Szia! Szeretem ha rend van egy galériában, most meg volt olyan hogy 300km-t mentünk a szakadó esőben úgy hogy egyet sem kattant a gép... másnap meg 3óra alatt csináltam 50képet... szóval borul a kronológia, legfeljebb egy olyan se eleje se hátulja zagyvaságot összehozok... na majd meglátom, most viszont leginkább aludni van kedvem
Jó estét!
Sikeresen hazaértem! A túra forgatókönyv szerint zajlott, mindent megnéztünk amit akartunk csak fordítva, na nem azért mert fejre álltunk (bár esténként majdnem, mert nem volt velem az asszony aki vigyázott volna rám), hanem úgy fordítva, hogy az első napon végig vert bennünket az eső ezért egyenesen Pilismarótra mentünk, másnap délig szintén áztunk, akkor meg a közeli nevezetességeket néztük meg, délután viszont már lehetett vállalni egy nagyobb kört amikor elzárták fenn a csapot és kisütött a nap. Ma pedig bepótoltuk hazafelé jövet a Mátrát, el is fáradtam mint a dög... most ahhoz sincs kedvem hogy elővegyem a fényképezőgépet pedig olyan képeket lőttem hogy ihaj, még a nyakig érő sárfolyásos Gerecse útjai se tartottak vissza, na meg voltunk Tatabányán a Turulnál... Dobogókő... Zsámbék... Galyatető...
Hazamentettem egy fél üveg bort, azt még megiszom ma, holnaptól már úgyis ügyelek...
Miért van az hogy a jó dolgok mindig olyan hamar elmúlnak...?
Majd mesélek még
Szia Józsi!
Nem tréfa dolog az ilyen! Vigyázz magadra.
A borról meg annyit, hogy sajnálom a selejtes dugózást. Bosszantó mikor egy ilyen csodás nedű elpárolog az üvegből.
Megmondom őszintén hogy amióta hazajöttünk tőled még motorozni se volt időm, egy biciklitúra volt mindössze (FB-on fenn van).
Vigyázz arra a "sluszkulcsra" az egészség nem játék.
Én leginkább annak örültem, hogy a gulyás elég lett! Még most jut eszembe, hogy azokat az üveg vörösborokat amiket itt hagytatok még nem köszöntem meg! KÖSZÖNÖM!! Azoknak az lett a sorsa, hogy kicsinyenként elfogytak! Kiszáradt az üvegük!
Laci, érdeklődöm termálfürdőt vadásztál-e? Nekem a napokban volt egy olyan élményem , hogy egy kissé összeféltem magamat! Egyik nap fél 2-kor éjjel arra ébredtem,hogy fáj a mellkasom. Aztán másnap délben megint, és csak egy alapos nyújtózkodás után múlt el ilyen 20 másodperc múlva. Nem is foglalkoztam vele, de az itteni öreg motoros gyógyászati céllal fogyasztott vörösborozás közben azt mondja nekem:"és az orvos mit mondott? Mondom semmit mert nem voltam . Te boci aztán ha infarktusod volt? No pénteken elmentem a Dr-hoz EKG, meg labor és azt mondják: Sámli vész! Csak valami izomfájdalom volt, gyulladáscsökkentőt kaptam. Úgy, hogy még nem dobom el a sluszkulcsot! Továbbra is itt okvetetlenkedem Nektek!!
Nem véletlen hogy most is kiválasztottam, a program második napján a Gerecse szerepelt, ezt már én illesztettem bele, merthogy szép emlék, mint ahogy a kilátás is útban Galyatető felé... örülök hogy nem csak bennem maradtak meg ezek a túrák. Ki tudja, talán egyszer még az is előfordulhat, hogy visszakérezkedek a Two Wheels-be... régen több energiám volt életben tartani a közösségi szellemet, ezek a túrák mind úgy születtek, lehet én magam vagyok az a bizonyos szellem... akárhogy is van, hiányzik.
Jó szórakozást Nektek!
Sikeresen hazaértem! A túra forgatókönyv szerint zajlott, mindent megnéztünk amit akartunk csak fordítva, na nem azért mert fejre álltunk (bár esténként majdnem, mert nem volt velem az asszony aki vigyázott volna rám), hanem úgy fordítva, hogy az első napon végig vert bennünket az eső ezért egyenesen Pilismarótra mentünk, másnap délig szintén áztunk, akkor meg a közeli nevezetességeket néztük meg, délután viszont már lehetett vállalni egy nagyobb kört amikor elzárták fenn a csapot és kisütött a nap. Ma pedig bepótoltuk hazafelé jövet a Mátrát, el is fáradtam mint a dög... most ahhoz sincs kedvem hogy elővegyem a fényképezőgépet pedig olyan képeket lőttem hogy ihaj, még a nyakig érő sárfolyásos Gerecse útjai se tartottak vissza, na meg voltunk Tatabányán a Turulnál... Dobogókő... Zsámbék... Galyatető...
Hazamentettem egy fél üveg bort, azt még megiszom ma, holnaptól már úgyis ügyelek...
Miért van az hogy a jó dolgok mindig olyan hamar elmúlnak...?
Majd mesélek még
"Okvetetlenkedjél" - Te mondtad - továbbra is itt nekünk jó egészségben! Az orvos említette a gyógyitalokat? Mert az roppant fontos!
Nem tréfa dolog az ilyen! Vigyázz magadra.
A borról meg annyit, hogy sajnálom a selejtes dugózást.
Vigyázz arra a "sluszkulcsra" az egészség nem játék.