A rendőrség saját honlapján hozták nyilvánosságra, hogy befejeződött a VÉDA Közúti Intelligens Kamerahálózat infokommunikációs vizsgálata. Mivel a teszt sikeresen lezajlott, az eszközök a terveknek megfelelően, 2016. április 5-én reggel nyolctól üzemszerűen működnek – írtuk öt évvel ezelőtt, és azóta számos érdekes tény, s annál több álhír jelent meg a rendszerről.
Mit (nem) tudunk a VÉDA-ról?
Noha már öt éve működnek az utakon, máig sok városi legenda övezi a szerkezeteket. Most egy csokorba összegyűjtöttük a hiteles forrásból származó adatokat, hogy eloszlassuk a sok tévhitet.
A leggyakoribb, hogy minden VÉDA-nak kinéző tereptárgy sebességet mér, holott ez korántsem igaz. A VÉDA-kapukat minden esetben tábla jelzi, mégpedig több száz méterrel a mérés helyszíne előtt, vagyis ha nem volt kint ilyen, akkor az a készülék egyszerűen a forgalom ritmusát, a járművek mennyiségét vagy a matrica érvényességét nézi – sebességet nem. Kár hát ezért a fékbe taposni autópályán 140-nél, mivel nincs rajta traffipax, és ha lenne sem küldenének csekket Szombathelyről, hiszen nem éri el a sebességtúllépés a közigazgatási bírság mértékét.
Gyakran halljuk azt is, hogy több ezer fix és mobil VÉDA egység található Magyarországon, holott a telepített kamerák száma alig négyszáz, míg mobil egységből 160 dolgozik az utakon. Ezzel szemben az igaz, hogy naponta több tízmillió forintnyi bírságot szabnak ki a kamerák felvételei alapján: 2019-ben például naponta átlagosan 64,7 millió forintot hagytak a sofőrök a kasszánál.
Elképesztő számok: havonta több mint 50 ezer alkalommal sikerült valakinek gyorshajtást elkövetni pont a VÉDA kapu alatt, nem előtte száz-kétszáz méterrel, és nem is utána... Nem véletlenül vetették be ezt a módszert a rendőrök, hiszen nem lehetne az út szélén állva, adatokat rögzítve feldolgozni a havi 50-60 ezer esetet.
Milyen messziről mér be a VÉDA?
Végül jöjjön a két leggyakoribb tévedés, mely tulajdonképpen összefügg egymással. Sokan azt hiszik, hogy a hagyományos, „háromlábú” traffipaxokhoz hasonló technika dolgozik a VÉDA-kapukon is, ám merőben eltérő konstrukciók. Előbbi lézer-, míg a VÉDA radaralapú, kiegészítve egy lézeres „letapogatóval”, amivel a járművek kiterjedését, mozgását érzékeli.
Ezt és így nézi a VÉDA – szabálytalan kanyarodástól, a mobilozáson át, a gyorshatásig számtalan kihágást lefülelhetnek a zsaruk a kapukkal
Így tehát hiába veszünk lézeres traffipax-előrejelzőt – ami a blokkolóval ellentétben teljesen legális hazánkban –, elvégre a VÉDA radarjai és a jellemzően FAMA traffipaxok lézeres egységei más és más módon állapítják meg az autó, illetve a motor sebességét. Ebből fakad, hogy szintén téves az a feltételezés, hogy a lézeres sebességmérőkhöz hasonlóan a VÉDA is több száz méterről bemérhet minket, ugyanis maga a rendőrség erősítette meg, hogy jellemzően 50 és 100 méter közötti távolságból mér a készülék, vagyis ami ennél távolabb van, az „számára láthatatlan”.
Mivel az előrejelző táblák rendszerint 200 méterrel a kapu előtt vannak felállítva, nincs más dolgod, mint legkésőbb a táblánál elkezdeni lassítani, ha véletlenül túllépted a megengedett sebességet, így biztosan nem kapsz csekket a figyelmetlenségért. Persze ez felveti a kérdést: ha még ki is táblázzák, akkor mégis hogyan sikerül évente 687 ezer (!) sofőrnek benéznie a dolgot? Elvégre ez nem kukába vagy út menti oszlopba rejtett kamera, hanem egy több tonnás, lakóház magasságú fémszerkezet – elég nehéz nem észrevenni.