Korábban már hallhattunk a Francia- és Németországban egyre gyakoribb „zajtraffipaxokról”, ám a most bemutatott módszer még ennél is szigorúbb, mivel a motorral járőröző egyenruhások bárkit megállíthatnak egy rögtönzött műszaki vizsgára, beleértve a dB-érték ellenőrzését is. A hazaihoz nagyon hasonló tűréshatárral dolgoznak a francia zsaruk, vagyis legfeljebb öt decibellel lehet hangosabb a gép a gyári értéknél, attól függetlenül, hogy természetes kopás vagy másik dob miatt lett zajosabb a motor.
Itthon egyelőre nincs tervben átfogó, országos szintű akció a hangos kipufogók kiszűrésére, viszont a motorosok kedvelt útszakaszain bármikor felbukkanhatnak a rendőrökkel együtt ellenőrző műszaki szakemberek, akik azt vizsgálják, van-e bármilyen utángyártott, a motor használatát befolyásoló alkatrész a motoron. Ez sok városi legendára adott okot, ugyanis a /1990. (IV.12.) KöHÉM 25. § (2) pontja kimondja, hogy: „nem kell a megfelelőséget tanúsítani az alárendelt szerepű pótalkatrészek és tartozékok (díszítőelemek és kényelmi felszerelések stb.) esetében, amelyek a jármű rendeltetésszerű használatára befolyással nincsenek.” Nos, általában ebbe kapaszkodnak görcsösen a motorosok, mondván, egy hangos kipufogó, rövid, felhajló fékkar vagy állítható plexi semmilyen hatással nincs a motor irányíthatóságára.
Nem a szó hétköznapi, hanem jogi értelme a mérvadó
Megkerestük a rendőrséget, ahol Racsné Galambos Gréta r. százados válaszolt arra, hogy milyen alkatrészeket és miért vizsgálnak a megállított motorokon.
- Tisztelt Pulai László Úr! Az 5/1990. (IV. 12.) KÖHÉM rendelet 25. § (2) bekezdésben felsorolt kivételek körébe való besorolhatóság motorkerékpárok esetében különösen nagy körültekintést igényel, hiszen a felsorolt alkatrészek közlekedésbiztonsági szempontból kiemelten fontosak. A járműgyártók az általuk használt alkatrészek tervezésekor nagy gonddal járnak el annak érdekében, hogy a közúti közlekedésnek e különösen veszélyeztetett formáját választók a lehető legkisebb kockázattal vehessenek részt a közúti forgalomban. Elvárás, hogy a járműre épített alkatrészek esetleges baleset során csak olyan alakváltozást szenvedhetnek, ami a baleset kimenetelét (személyi sérülés fokát) nem rontja. Legyen szó műszaki fejlesztésről (pl. fémhálós fékcső, sportkipufogó) vagy kényelmi extrákról (túraplexi, rövid fékkar stb.), a lényeg, hogy csak igazolt eredetű, műbizonylattal ellátott alkatrészt építhető be. Az elfogadott gyártól által felhasznált anyagok kiválasztásakor döntő szempont - a teljesség igénye nélkül - azok törési jellemzője (ne élesen törjön), kellő tapadása (a markolat, a lábtartó és az ülés esőben se csússzon), elhelyezkedése (előretolt lábtartó használatával megkísérelt fékezés késedelmet okoz).
E feltételeket – gyári alkatrész esetén - a járművek típusbizonyítványa vagy – utángyártott alkatrész esetén – a műbizonylat garantálja. Természetesen a kényelmi és esztétikai igények kielégítésére a kiegészítőket gyártók széles termékpalettával válaszoltak, azonban – tapasztalataink szerint - a felsorolt követelményeknek egyre több termék nem tesz eleget. Ennek tükrében indokolt a nem gyárilag kialakított kiegészítők és alkatrészek vizsgálata, a járművek fokozott ellenőrzése - nyilatkozta.
Miként tudhatod meg, hogy szabályos-e az új kipufogó?
Racsné Galambos Gréta r. százados igyekezett segíteni a motorosoknak, és hozzátette, hogy a hivatal nyitott az együttműködésre, vagyis senki nem hivatkozhat arra, hogy nem volt megfelelő információja arról, szabályos-e az Aliexpress-ről rendelt dob vagy kuplungkar. - Mivel a 6/1990. (IV.12.) KÖHÉM rendelet 2. § (26) bekezdésében meghatározott pótalkatrészek kiemelt jelentőségűek és ezáltal minősítésre kötelezettek, javasoljuk, hogy szakműhellyel vagy a közlekedési hatóság szakemberével konzultáljon a tulajdonos, így a nem megengedett módosítások elkerülhetők, ezen kívül az átalakítás engedélyezésének folyamatáról, az azt követő műszaki megvizsgálásról és az átalakítás forgalmi engedélybe bejegyzéséről is tájékoztatást adnak - tette hozzá.