A közel ötperces mozi abból azért is jópofa, mert a felvételek között kísérő szövegek írják le, mi is zajlik a következő képkockákon.

Video a Rudge gyár mindennapjairól

Kicsit úgy érezzük magunkat a film közben, mintha nem is egy motorgyárban, inkább egy gépműhelyben lennénk, tekintettel arra, hogy elsősorban a gyártás előkészítő fázisait és a különféle alkatrészek megmunkálást követhetjük végig. Ha van egy kis időtök, mindenképpen üljetek le megnézni a fekete-fehér alkotást- tanulságos és érdekes, hogy honnan indult a motorkerékpár-ipar:

A csodaszép Rudge-Whitworth gépeket elnézve igazán bánhatjuk, hogy a második világháború után csődöt jelentett a vállalat, és végleg eltűntek az utakról a jellemzően 250-es és 500-as masinák. Már csak azért is kár értük, mert a kor talán leggyorsabb motorjairól beszélünk, melyek nemes egyszerűséggel kisajátították a Junior és Lightweight TT teljes dobogóját, ami nem is csoda, hiszen a félliteres modellek már a harmincas években 160-170 km/órás végsebességet értek el.

viedo-a-rudge-gyar-mindennapjairol-23441
Még a magyar posta is megemlékezett a villámgyors gépekről, amikor 1985-ben, a motorkerékpár születésének százéves évfordulóján kiadott egy veterán gépekből álló bélyegsorozatot. A tablóban helyet kapott a félliteres Rudge-Whitworth is

Már csak azért is észveszejtő a 170-es tempó, mert ezt még a valóban hatékony fékrendszerek és hidraulikus csillapítású villák megjelenése előtt érték el, vagyis „embert kívánt” a kifejezetten erős Rudge-Whitworth-ök terelgetése.