Szeptember elején a máramarosi Rohia kolostor felé motoroztunk. Kinéztem a legrövidebb utat, amelynek a vége azonban drasztikusan megváltozott: a köves és viszonylag sima út szerpentinessé lett, amelyről a víz lesodorta az apróbb köveket, s a meredeken és a szűk kanyarokban mozgó kavicsokon és nagy köveken kellett egyensúlyozni.