Aki sokat van úton, netán a munkájából adódóan napi több száz kilométert vezet, az pontosan tudja, hogy a jogkövető magatartás ellenére is bármikor elkövethetünk egy-egy apróbb kihágást. Nem közvetlen veszélyt okozó vétségre kell gondolni, hanem olyan egyszerű dolgokra, mint egy rossz helyen történő parkolás, egy városi kivezető szakaszon történt tíz kilométeres sebesség túllépés, vagy az, hogy a parkolóban nem kapcsolunk biztonsági övet, amikor tíz-húsz métert gurulunk csak az autóval.

szabalysertes 2012
Ezentúl nem csak a közigazgatási bírság kategóriájába tartozó, nagymértékű sebességtúllépéstől kell tartanunk - városban hatvannal is súlyos összeget fizethetünk

Egy gyökeresen új szabályozással kívánják elejét venni az ilyen "figyelmetlenségeknek", mégpedig azzal, hogy aki hat hónapon belül elkövet három kisebb szabálysértést, annak automatikusan bevonnák a jogosítványát, minimum 30 nap időtartamra. Vagyis akit két alkalommal már elkaptak valamilyen szabálysértési körbe tartozó kihágással, az akár irányjelzés elmulasztása miatt is búcsút inthet vezetői engedélyének, ráadásul a korábbi hírektől eltérően nem 2013 januárjától, hanem már jövő áprilistól alkalmazni fogják a nemrég elfogadott rendeletet. Az új szabályrendszer alapja egyébként a büntetőjogból ismert "három csapás" törvény, mely szintén súlyos büntetéssel sújtja azt, aki legalább három alkalommal követ el valamilyen kisebb kihágást, például kis értékű bolti lopást.

szabalysertes 2012
Koszos, eltakart vagy nem megfelelő szögben álló rendszám: a harmadik alkalommal már nem csak pénzbüntetés jár érte

Változnak a bírságok összegei is, így aki a fél éves ciklusban másodszor akad fent közúti ellenőrzésen, és mindkét alkalommal megállapítják a szabálysértés tényét - akár egy szabálytalan előzés miatt is -, azt 2012 tavaszától akár 70 000 forintos helyszíni bírsággal is sújthatják. Az LMP politikusai - Dorosz Dávid és Szabó Tímea - pedig a bírságok felső határát tartják túlzottan alacsonynak: indítványuk szerint az eddigi 150 ezer forintos felső határt kereken tízmillió forintra kellene felemelni, hiszen a jelenlegi plafon a kiemelten magas keresetűeknek nem jelent elég visszatartó erőt. Hozzátették, hogy a skandináv államokban alkalmazott, keresethez igazodó felső limitet is bevezetnének (az éves fizetés 5%-a), így a bírság összege nem csak az elkövetett kihágás mértékétől, hanem az elkövető hivatalosan bejelentett jövedelmétől is függne.