"Szlovákia ring után vártam már ezt a futamot, hiszen az én kategóriámban semmi nincs még eldöntve. Prasek vezet a pontversenyben, második helyen én állok öt pont hátránnyal, és mögöttem egy ponttal a hazai Tomasini. Szóval mindhármunk számára nyitott még a bajnokság. Ha kicsit számolgatunk, akkor nekem akkor van esélyem a bajnoki címre, ha nyerem az utolsó futamot és Prasek harmadik. Ha Prasek második, akkor nekem szükséges még egy pont, tehát vagy szerzek a pontjaim mellé még egy pole poziciót, vagy egy versenyben futott leggyorsabb kört, ugyanis ezekért jár 1-1 plusz pont. Ha pontegyenlőség alakul ki a legvégén, akkor Prasek a bajnok, mert neki több futamgyőzelme van. Szóval esélyem az van, de nem szabad hibáznom! Csütörtök kora délután vágtunk neki a 750 kilométeres útnak a MAMI iskolától kapott kisbusszal, és késő este, éjfél körül érkeztünk meg a pályára. Ott hamar megcsináltuk magunknak a kocsiban a fekvőhelyeket, és rápihentünk a hosszú és fárasztó hétvégére.
Pénteken a szabadedzések vártak ránk. Én ebből kettőre mentem fel, ami a pálya betanulásával telt el (4-5 kör) aztán a másodpercek elleni harc elindult, miután a motorom kis hibáját orvosoltuk (lecsúszott egy vákuumnyílást lezáró dugó a blokkról, ezért egy henger makacskodott). 1.18,8-as idő volt a leggyorsabb köröm a pénteki napon, ahol egy jó állapotú medium-hard gumival futottam. Mielőtt mentem volna a pályán, azt gondoltuk kedvezni fog nekem, mert nincsenek hosszú egyenesek, így a végsebesség annyira nem fog érvényesülni. Ez így mind igaz is volt, de az első menet után szembesültünk a ténnyel, hogy a hajtűkanyarok miatt a kigyorsításokon a motorerő nagyon nagy szerepet kap, a kanyarok meg túl rövidek ahhoz, hogy ott előnyt tudjak szerezni magamnak.
Következett a szombati nap, a két időmérővel. Az idő jó volt, csak kicsit fújt a szél, és az áttételt variáltuk, hogy melyik a jobb erre a rövid pályára. Az első időmérőre felmentem egy medium gumival, ami egészen jól viselkedett, és 1.18,3-at sikerült motoroznom. A második időmérőre felmerészkedtem soft gumival, hogy fussak legalább egy gyors kört. Ez sikerült is, mert 1.17,494-es sikerült motorozni, ami összesítve a 3. helyre lett elég. A soft gumi négy kör alatt el is hagyta magát, teljesen elmelegedett, használhatatlan lett, így az időmérő végére vissza is tettük a délelőtti medium gumit. Természetesen egyik sem új gumi volt, de legalább nem agyonhasználtak :) Ezzel a harmadik helyről várhattam a vasárnapi rajtot.
Vasárnap reggel a warm-upra még futóműállítást terveztünk, mert igen sokszor emelte az elejét a motorom a rövidebb áttétel miatt - puhítottunk a hátulján egy kicsit és jobb is lett. Következett verseny, ahova végül a medium-hard gumit választottam, hogy még véletlenül se fogyjon el a 18 körös futam végére. A rajtom jól sikerült és az első kanyarban harmadik helyen fordultam, elsőnek fordult egy helyi olasz srác, Tibaldo, másodiknak a pontversenyben egy ponttal mögöttem álló - szintén olasz - Tomasini. A kanyar második felében már sikerült szűkebben tartanom a motort és egyszerre gyorsítottunk ki . A második visszafordító kanyarhoz Tomasinivel egymás mellett érkeztünk de egy rövidebb féktávval sikerült másodiknak elfordulnom Tibaldo mögött. Célom az volt, hogy minél hamarabb meg kell őt előznöm! A második kör végén sikerült is, szintén egy féktávon. Innentől tudtam a saját tempómat motorozni ami egész jóra is sikerült az új gumival. 3-4 kör alatt 30-40 méter előnyre tettem szert, amikor sikerült Praseknek is megelőznie Tibaldot. Innentől ő nagyon igyekezett, mert meg kellett valahogy fognia engem. Mivel sikerült hiba nélkül igen gyors tempót, 1.17,3-as köröket diktálnom így Praseknek a saját határait kellett feszegetnie. Erős tempót futott, lassan közeledett is, de a 10. kör környékén becsúszott neki egy hiba, és az egyik féktávon elfékezte magát, besokallt. Az előnyöm így megint megnőtt, és tovább folytathattam a zavartalan motorozást, egy céllal, hogy nem szabad hibázni! Prasek újból kezdte a felzárkózást, de a verseny vége előtt két körrel a nagy igyekezetben szintén hibázott, és ezúttal el is esett. Egy igen lassú kanyarban csúszott el, így azonnal vissza is tudott állni, de közben visszaesett a 9. helyre. Az utolsó körben többszöri hátranézés után vált biztossá számomra, hogy nincs veszély, csak célba kell érni. Ez sikerült is, és amikor beértem a parc-fermébe, akkor mondták, hogy pontosan mi is történt mögöttem, és hogy Prasek hátrébb végzett, így a 25 pont megszerzésével a Bajnokságot is sikerült megnyernem! A verseny végén a dobogós helyen végzett motorokat ismét ellenőrizték (a hátsó futómű felfogatásánál lévő alkatrészeket mérték, hogy gyáriak-e?) Mindenkinek stimmelt, így a hivatalos végeredmény is ez maradt.
Nagyon boldog voltam, hiszen reméltem, hogy meg tudom nyerni a futamot, és akár még a bajnokságot is az élen fejezhetem be…És sikerült! Mindezt, illetve az ehhez szükséges támogatást szeretném megköszönni mindenkinek, aki segített ebben.
Nagyon jó érzés az Alpok-Adria sorozat bajnokának lenni egy igen erős, 600-as kategóriában. Az idei évben 65 versenyző szerepel a ponttáblázatban, aki elindult Alpok-Adria versenyen. Végig nagyon szoros volt a bajnokság állása, és ettől még jobban örülök ennek a címnek, hiszen kemény, gyors ellenfeleket sikerült magam mögé utasítanom."