Évek óta masszív bővülés tapasztalható a magyar járműpiacon, de mint arra korábban rámutattak, a számok néha nem a valóságot tükrözik. A személyautóknál a cégesként vásárolt, de jobbára magáncélra használt verdák, a furgonoknál a rendkívül kedvező, államilag támogatott hitelek, míg egyes kategóriákban az eladott, majd a forgalomból azonnal kivont gépek színezték túl a statisztikát.
Közös piac, eltérő számok
Ez utóbbi jelenség magyarázata, hogy az európai vásárlók kihasználhatják az itthoni, rendkívül kedvező akciókat, továbbá az euró erősödésével újabb 2-3 százalékos (vagyis egy drágább típusnál több százezres) hasznot könyvelhetnek el, míg a legfontosabb, hogy az ÁFA visszaigénylésével több mint ötödével csökkenthetik a végösszeget.
Persze otthon újra forgalmi adót kell fizetniük a vásárolt kocsi vagy motor után, de ennek mértéke igen változatos, ráadásul ezt sokan szeretik így vagy úgy elkerülni, szóval csak a kinti adóhivatal ébersége szab korlátot a játéknak.
Mindez azért lényeges az idei számok kapcsán, mert a korábban 15-20 százalékra becsült reexport mára 9-12 % közé mérséklődött, azaz kevésbé befolyásolja a valós adatokat. Márpedig ezek az adatok járműkategóriától függetlenül parádésak, májusban például csaknem másfélszer annyi új autót adtak át, mint egy évvel korábban.
Kár lenne tagadni
Ha valaki nem hisz a statisztikában, csak nézzen ki az ablakon - a nagyvárosok zsúfolt útjai és az egyre nagyobb tömegben közlekedő rendszámos motorok arról árulkodnak, hogy a fejlődés most már tényleg kézzel fogható. Nem is csoda, hogy ilyen feltűnő a tendencia, elvégre az új és a használt járművek piacán is hatványozottan nőtt a vásárlási kedv. A másodkézből származó kocsikból 2013-ban csupán 70 ezret, míg tavaly már 123 ezret (!) importáltak, és a behozott használt motorok mennyisége is megduplázódott az utóbbi öt évben.
Mindemellett az új gépekre is komoly kereslet van, amit 2016 első öt hónapjának statisztikái is megerősítenek. Májusban csaknem háromszáz új nagymotorra került rendszám, és ezzel - az utóbbi években először - ezer darab feletti, pontosan 1078 darabos mennyiséget produkált a piac a január és május közötti időszakban. A négykerekűeknél még markánsabb a különbség: 22-23 százalékkal, azaz 8-9 ezer darabbal többet adtak el, mint 2015 azonos időszakában.
A motorosok is csak közlekedők
Bár a gyárak most már bátran fejlesztenek, és sorra hozzák ki új, ezres sportmotorjaikat, ez a hazai - és az európai - piacon nem okoz számottevő változást. A kontinens országaiban az endurók, a csupaszmotorok, valamint a 125 köbcentinél nagyobb robogók sajátítják ki a dobogót, és itthon is nagyon hasonló az egyes kategóriák megoszlása.
A használt és új motorok térnyerése egyben ahhoz is hozzájárult, hogy a forgalomból kivont öreg járgányok ellenére folyamatosan nő a rendszámmal közlekedő kétkerekűek száma. Az ezredfordulóhoz viszonyítva lassan megduplázódik a motorok mennyisége, igaz, a jelentős használtimport miatt az átlagéletkor jellemzően 17-18 év. A távlati tervek szerint idén 2200-2300 új motort adnak el itthon, és az elmúlt időszak számai alapján hétezer használt importvasra számíthatunk, azaz januárig újabb tízezres nagyságrendű növekedés várható.
Emellett a városi közlekedés megreformálása is a küszöbön áll, legalább is ez derül ki a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének közleményéből. A kereskedőket tömörítő szervezet következő „nagy dobásként" azt szeretné elérni, hogy - néhány európai államhoz hasonlóan - itthon is B kategóriás jogosítvánnyal vezethesse bárki a legfeljebb 125 köbcentis gépeket, illetve robogókat, ami új lendületet adhat a motorpiacnak.