2020-tól már Németországban is megengedik a szabályok, hogy B-s jogsival motort vezessünk, igaz, ehhez előbb részt kell venni a 9 x 90 perces elméleti és gyakorlati oktatáson. Fontos különbség a hazai B125-tel (más néven: A1 B-vel) szemben, hogy nincs vizsga, tehát automatikusan megkapják a résztvevők az új, 125 -ös motorokra vagy robogókra érvényes vezetői engedélyt.
Csak ennyi kell, hogy autósok tízezrei váltsanak motorra
Hiába roppant drága, jellemzően 7-800 euró az egyszerűsített átképzés, és hiába állt le hónapokra az oktatás a járvány miatt, így is 77 823 (!) autós gondolta úgy, ezentúl inkább motorral ingázik. Ezzel gyakorlatilag megduplázták a négyről kétkerékre váltók számát, ami meg is látszott a piacon: noha csak kisebb, azaz legfeljebb 125-ös és 15 lovas motorokat vehettek az új „B196-osok”, így is
77%-kal nőtt a 125-ös motorkerékpárok és 107%-kal a 125-ös robogók forgalma.
Egyértelmű, hogy a buszozás, vonatozás kiváltása, a hatékonyabb, gyorsabb városi közlekedés és a rengeteg megspórolt idő vezette a többséget, hogy belevágjon a képzésbe, míg a jelentkezők kisebb hányada egyszerűen hobbicélból vett motort. Erre utal az is, hogy az aktív munkavégzők vannak túlsúlyban, azaz főként a középkorú, negyven és hatvan év közötti férfiak éltek a lehetőséggel. Összesen 59 622 férfi és 18 193 hölgy szerzett B196 jogosítványt 2020-ban, s ha nincs a veszélyhelyzet és a sok leállás, minden bizonnyal százezer felett lett volna a számuk.
Nem kérdés, hogy itthon azért nem népszerűbb A1 B képzési forma (A1-es átképzés aktív sofőröknek), mert ott a vizsga, a bukás lehetősége, ráadásul az elvárások magasak: 85 százalékos eredménnyel még nem engedik át az embert, vagyis muszáj tényleg alaposan felkészülni. Igazán kár, hiszen ha a német rendszerhez hasonlóan a vizsga helyett újabb gyakorlati órákon vehetnének részt a tanulók, akkor azzal két legyet üthetnénk egy csapásra.
Többen és bátrabban jelentkeznének, s mivel számonkérés helyett is oktatás zajlana, képzettebben kerülnének ki a suliból.