Miként a statisztikákat boncolgató cikkünkből kiderült, a Husqvarna hazai piaca valamelyest erősödni látszik, legalábbis a növekedő eladásokból erre lehet következtetni. Sikerüket leginkább annak köszönhetik, hogy szériamotorjaik közelebb állnak versenygépekhez, mint a rivális márkáknál, ugyanakkor kellőképpen megbízhatók polgári használatban is… A 2010-es off-road paletta tagjai már júliustól megérkeznek a szalonokba, úgyhogy a bokorugrók és wannabe-racerek élesíthetik a tűzijátékot: ha szerencséjük van, addigra az Euro is emberi helyen landol.
Nemcsak jók, kifejezetten szépek is a zártpályára szánt újoncok.
A műanyagok tartósabbak, mint korábban
A gépek eddig is kiforrottak voltak, úgyhogy aki a Messiást várta a Husqvarna jövő évi modelljeiben, az váltson vallást, vagy csukja be a szemét: a mérnökök nem újítottak olyat és annyit, amitől megfordulna a terepes világszemlélet. A lényeg, hogy a bevált dolgokat megtartották, s csak itt-ott tettek hozzá a motorokhoz, hogy még tökéletesebb legyen az összhatás.
Első blikkre csak a Kayaba váltás és a vadonatúj erőforrással felszerelt TE250 enduró tűnik igazi érdekességnek, a többi változtatás apró - csupán kis milliméterfaragás, egy marék polietilén- és acélforgács az, amiben a kifutó modellek különböznek a jövő éviektől.
Kellemes látványt nyújtanak a forgalomba helyezhető modellek is.
A pajeszos lámpa fényerőben is a topon van
A modellcsalád tagjainak létszáma jövőre nem változik, továbbra is hét enduró és három krossz modellre lehet majd rábökni a kereskedésben.
Minden ízében új a TE250. A sötét és világos részek játéka igencsak karcsúsítja a látványt
Ahogy azt megszokhattuk, a WR és a TE vonalak jelentenek alternatívát azoknak, akik az erdők és patakok mélyén bőgetnék… A WR125 kivételével 48 miliméteres belsőcső átmérőjű, fordított Kayaba villákkal szállítják a motorokat, emellett a villahidak is újak. Emellett a WR 125 kipufogórendszere is más, és a 300-as modellen is friss a leömlő. Az összes TE enduróhoz (és a WR125-höz szintúgy) új vázat terveztek, ami merevebb és erősebb a felfogatási pontoknál valamint a villanyaknál. A mérnökök szentül hiszik, hogy ennek köszönhetően több visszajelzés érkezik majd a pilótához, illetve a gyors átfűzős és nagy ugrásból érkezős helyeken kevésbé lesz majd instabil a motor.
Az olaszok a legkisebb paripán, a WR125-ön formálták a legtöbbet: a nyolcadliteres gépet mostantól Sachs rugóstagokkal szerelik fel, és opcionálisan rendelhető hozzá nagyobb volumenű benzintank is.
A világ legkönnyebb, legkompaktabb négyütemű 250-es erőforrása
A krosszosok között főleg a legkisebb, 125-ös CR motort frissítették. Ugyanúgy megkapta a teljesen új kipufogórendszert, mint a WR, és immáron itt is Sachs rugóstag dolgozik hátul. A CR és TC modelleken újragondolták a vázat, és a kritikus részeken erősebbé, merevebbé tették azt. A jobb irányíthatóság érdekében 15 mm-rel lerövidítették a lengővillát – igaz, ezt a TE vonalon is felfedezhetjük.
LED-es, és védettebb helyen lesz a hátsó lámpa
A legnagyobb durranás - mind a gyár, mind a tesztpilóták szerint - az új TE250 enduró. A befecskendezős egyhengerestől mindenki el van ájulva, aki akár egyszer is hajthatta; Antoine Mevoal is szépen terelgette a világbajnokságon az idei évben.
Nem matrica: a plasztikokat úgy színezik, hogy „anyagukban van a grafika”
Persze vannak még dolgok, melyek a modellek döntő többségén egyetemesen változtak meg. A legfontosabb, illetve az egyszeri hobbistáknak a leghasznosabb Husqvarna-okosság az IPD, azaz az In-mould Plastic Decoration. Ez annyi tesz, hogy egy a grafikát már a műanyagba színezik bele, így akár centiket is koptathat a „dzsindzsa” motorunk oldalán, a dizájn akkor is megmarad. Persze nem ugyanúgy, hanem kicsit makulásan – de távolabbról kell majd nézni, oszt’ kész.
Íme az új 450-es modell. A hihetetlen hasmagasság és a kartervédő révén bárhová bemerészkedhetünk
Az IPD-t először a tank- és oldalborításokon alkalmazzák. Ezek az idomok ellenállóbbak és flexibilisebbek lesznek majd, mint eddig. Ezzel párhuzamosan az első- és hátsó világítást is átdolgozták. Utóbbi LED-es lámpatesteket kapott, és rejtettebb, védettebb helyre rakták. Jó hír még, hogy immáron az enduró és krossz világba befutott az, ami 2006-tól ismeretes a szupersport körökben. Ha a már minden porcikánk könyörög a versenyhasználatért, csupán pár mozdulatot igényel a rendszám- és indextartó konzol leszerelése.
Végül, de nem utolsó sorban erősebb és könnyebb felnikkel szerelik a motorokat, s ugyanezeket állítják a kerékagyakról is. A TE és TC motorokon újak a hátsó fékek, más anyagból készítik a hűtőcsöveket, kicsit átformálták a hűtőcsatlakozókat meg a vízpumpát, és a teljesítmény is nőt. Legfőbb erényük mégis az, hogy minden eddigi Huskynál strapabíróbbak. Bizony, néhány plusz óra üzembiztonság aranyat érhet a gyár imázsának.
SMQ. Lesz valaha sorozatgyártás?
Már csak az a kérdés, hogy az EICMA motorkiállításon már szériaérettnek hitt, letisztult formavilágú, de kellően elmebeteg kinézetű SMQ-ból mikor lesz már végre valami!
Kapcsolódó anyagok: