Átfogó elemzést végzett a Bloomberg, melyben szakértőik azt vizsgálták, milyen terhelést jelent környezetünknek az elektromos járművek gyártása. Sajnos az eredmények lesújtóak, mivel az egyik legfontosabb összetevő, az akkumulátor napjainkban főként Kínában, Lengyel- és Németországban lát napvilágot, vagyis a készítéséhez szükséges energiát elsősorban nem megújuló forrásokból nyerik. Jóllehet, Németország élen jár a megújuló energiaforrások népszerűsítésében, így is a felhasznált áram 61 %-a származik atom-, szén- és gázerőművekből.
További égető probléma, hogy átlagos alatti, 60 kWh-s akksicsomagokkal számolva 2021-re kimerülhetnek bolygónk forrásai, s ha ez nem lenne elég, a jelenlegi technológiával korántsem nevezhető „zöldnek” ezek előállítása. - Ha egy ötszáz kilós akkumulátorcsomagot veszünk alapul, akkor az előállítás 50-75 százalékkal több CO2-kibocsátással jár egy német üzemben, mintha ugyanitt egy hagyományos, benzines kocsit raktak volna össze - áll a Berylls Strategy Advisors kutatásában. Arról nem beszélve, hogy a villanyautók tömeges elterjedése nyomán robbanásszerűen nő az áramfogyasztás, amit szintén az energiapiac közel kétharmadát kitevő szén-, gáz- és atomerőművek szolgálják ki Németországban. Megoldást jelenthet a skandináv példa, ahol jobbára megújuló energiaforrások táplálják az egyre népszerűbb villanyautókat, így a gyártásukból fakadó extra környezetterhelés néhány év alatt „megtérül”, s onnantól már csak a használat módján és időtartamán múlik, összességével mennyivel csökkentik a CO2-kibocsátást. Persze ez is kétélű fegyver: Norvégiában például nemrég duplájára nőtt az áram díja, mivel a kiugróan magas fogyasztás és a csökkenő teljesítményű víz- és szélerőművek miatt 78 százalékkal több áramot kellett importálnia az országnak, mint 2017-ben.