Ha valakinek ismerős lenne a Dune, hát nem téved, hiszen a jó egy évtizeddel ezelőtt feltűnt Derbi Terra 125 technikáját örökölte a modell, illetve közvetlen rokona, a nagyobb első keréken futó Dune 125 X. Persze alaposan átfésülték a motort, hogy megfeleljen a mai elvárásoknak, így a hasonlóság inkább a formavilágon tetten érhető, míg műszakilag jócskán előrelépett.

Malaguti Dune 125: tereptől autópályáig

Először is 12-ről 15 LE-re nőtt a teljesítmény, így a valós végsebesség 106, míg az óráról leolvasható 115 km/óra körül alakul, vagyis országúton, autópályán sem mozog esetlenül a gép, bár a gyorsforgalmikon – méretéből fakadóan – csak kompromisszumokkal használható. Mindenesetre ha valaki ingázás közben megtenne napi 10-15 kilométert az autóutakon vagy -pályákon, arra ez is megteszi, míg a dugókban egyszerűen brillírozik, ami nem is csoda karcsú felépítését és csekély tömegét látva.

malaguti-dune-125-bemutato-28428
Játszi könnyedséggel gyorsítja a 15 lovas, négyütemű blokk a csupán 130 kilós Dune-t

Persze valódi vadászterülete inkább a város és a terep, hiszen bőséges szabad hasmagasságával könnyen lépi át a padkákat és kiesebb akadályokat. Szerencsére kifejezetten kecses gép, 79 centis nyeregmagassága pedig a nakedek értékeivel vetekszik, így 160-165 centis testmagassággal is bátran vállalható a modell.

malaguti-dune-125-bemutato-28427
Aki jórészt terepen használná, annak még vonzóbb lehet a nagyobb első keréken futó, bőségesebb szabad hasmagasságú Dune 125 X változat

Mivel nem kötelező az ABS a 125-ös motorokra, a Malagutin sem találunk jeladós tárcsákat, viszont kombinált fékrendszert igen. Vagyis mindkét nyerget munkára fogja a fékpedál, így hatékonyabban lassul a motor és nehezebben csúszik meg a hátsó kerék.

malaguti-dune-125-bemutato-28432
Kombinált analóg-digitális műszeregységet találunk a Malagutin

Tulajdonképpen nem is az A1 kategóriát maximálisan „kitöltő” teljesítmény vagy a vonzó megjelenés a Dune igazi ütőkártyája, hanem az, hogy szinte egyáltalán nincs ilyen 125-ös kalandmotor a piacon. Amíg a 90-es években csak úgy hemzsegtek a nagytestű, kétszeméllyel is kényelmes 125-ös terepmotorok, mára szinte kihalt ez a kategória. Nincs már Tuareg 125, sem kis Varadero, a megmaradt kihívók pedig rendre gyengébbek vagy kevésbé alkalmasak utasszállításra, így szinte erőnyerőként lép színre a Dune 125 – nagyítóval sem találni másik nyolcadliteres túraendurót. Talán a 250-es terepmotorok lehetnek a legközelebbi vetélytársak, igaz, ezek jó félmillióval drágábbak is, azaz tényleg „légüres térbe” érkezett a Derbi nyomdokain járó, de annál jóval fejlettebb Dune 125.