Valentino Rossira hajlamosak vagyunk ma is kölyökként tekinteni, ami nem is csoda, elvégre a szemünk láttára vált folyton mosolygó, bohóckodó tiniből valódi világsztárrá és az egyik legnépszerűbb sportolóvá. Ő kezdetben inkább a négykerekűek felé húzott, s gokartban bajnoki címet is szerzett, de mellette a minimotorozásban is elért eredményeket. Azután 17 évesen, 1997-ben első világbajnoki idényében megvillantotta, mennyire is kell tartania tőle az ellenfeleknek. Hullámzó teljesítménye mögött villámgyors tempó rejtőzött, és éppen a közeli Brnóban állhatott először a dobogó legfelső fokára.
A sikerre a csapatvezetők is felfigyeltek, és 1998-ban leigazolták Tetsuya Harada és Loris Capirossi mellé az Apriliához, ahol már a negyedliteres mezőnyben indulhatott. A szezon elején folytatódott a korábbi történet, vagyis erős tempó és sok bukás fémjelezte bemutatkozását, ám az istálló bízott benne, s joggal, hiszen év végére gyakorlatilag ellenfél nélkül maradt, zsinórban nyerte a versenyeket, és csak a korábbi fiaskók miatt maradt le a VB-címről, mindössze három ponttal, csapattársa, Capirossi mögött.
Az ezredfordulón ismét szintet lépett, az akkor még félliteres királykategóriába, és Mick Doohan támogatásával második szezonjában elhódította a GP legszebb trófeáját is a Honda színeiben.
Szoros befutó, hárman, két másodpercen belül. Az 1997-es Spanyol GP futam teljes hosszában
Ausztrál mentora egyébként éppen előző évben, 1999-ben vonult vissza a versenyzéstől, s olyan dicső számokkal zárhatta karrierjét, mint a megszerzett 54 győzelem, ami azt jelenti, hogy átlagosan minden tíz versenyéből négyet megnyert pályafutása során.
Nyerő páros: Rossit nem csak a Doohan tapasztalatai, de a kiváló mérnök, Jeremy Burgess is segítette a kilenc világbajnoki cím megszerzésében
Az ezredforduló után világossá vált, hogy mindenkinek az ifjú olaszt kell legyőznie, ha világbajnok akar lenni, és tehetséges kihívókból bizony nem volt hiány a mezőnyben. Talán ez is volt a Doctor szerencséje, elvégre 2001-es címét részben annak is köszönhette, hogy mögötte sok hasonló tempójú pilóta osztozott a pontokon. Ezért amíg ő stabil, nagyjából százpontos előnyt építhetett ki, a tabella második és negyedik helye között csak 1-2 győzelemnyi különbség volt 16 futamot követően.
Rossi első királykategóriás győzelme a Brit GP-n. Ízlelgessük a névsort: McWilliams, Roberts, Capirossi, Goorbergh, Abe, Biaggi, Criville - közülük csak a Doctor versenyez ma már a GP-ben
Egy évvel később megismétlődött a forgatókönyv, azzal a különbséggel, hogy az első számú rivális Max Biagginak (Yamaha) ezúttal Ukawával és Barrossal (mindkettő Honda RC211V) gyűlt meg a baja, s csak 11 pont választotta el őket az összetett második helyért folytatott küzdelemben.
A MotoGP történetének talán legtöbb vitát kiváltó manővere. Már sosem tudjuk meg, hogy Rossi - ha nem ütközik a spanyollal - vajon bevette volna a kanyart, vagy lecsúszik az ívről, és Gibernau nyeri a futamot...
Ezt követően Rossi csapatot váltott, s 2003-as címvédése után a Yamahához szerződött, magával csábítva Burgesst is. Ekkor már Sete Gubernau lépett elő legfőbb üldözőjévé, azonban a spanyol 2003-ban és egy évvel később is csak másodikként zárt az olasz mögött.
Úgy tűnt, hogy Rossi megállíthatatlan, azonban minden sorozat véget ér egyszer, s a Doctor számára ez 2006-ban következett be. Előző szezonját még fölényesen, közel négyszáz pontos összeredménnyel zárta az egyre jobb formában versenyző Hayden, Melandri és Edwards előtt, azonban 2006-ban nem úgy alakultak a dolgok, ahogyan azt szerette volna. Kínában, Franciaországban és Laguna Secában is közvetlenül a futam vége előtt esett ki a versenyből, és hiába szerzett öt győzelmet, valamint hat dobogós helyezést, a korábbi fiaskók miatt az utolsó, spanyol futamra csak minimális pontelőnnyel érkezett.
Az ezredforduló óta tartó széria egyetlen másodperc alatt ért véget, amikor Rossi a célegyenes utáni második balosban hibázott, és a kavicságyból visszatérve csak a 13. helyig tudott felzárkózni, így a harmadik helyen beérő Nicky Hayden (Honda) megszerezte a bajnoki címet, mindössze öt pont előnnyel. A futam érdekessége, hogy a beugró szerepben tündöklő, és az aktuális Superbike VB címet elhódító Troy Bayliss kihasználta a többiek csatározását, és vendégszereplőként győzött a szezon utolsó, valenciai futamán.
Nincs harag: Rossi és Hayden később csapattársakként is küzdöttek a MotoGP-ben, és ahogy a videón látszik, ellentétnek nyoma sincs közöttük
Az idény különlegességeihez tartozik az is, hogy az erőviszonyok jóval kiegyenlítettebbek voltak, mint korábban, elvégre az első öt versenyző meglehetősen szorosan, negyven ponton belül végzett a 17 futamos világbajnoki évad végén.