A Team Tóth Hungary jóvoltából kicsit közelebbről szemlélhettük az eseményeket a sachsenringi futamon.

FOTÓGALÉRIA

Pénteken reggel 6 órakor indultunk Budapestről, de a forgalom miatt csak 8 óra alatt sikerült leküzdeni a 730 km-es távolságot. Miután elfoglaltuk szálláshelyünket, a pályától 6 km-re levő campingben (2 napra 50 euró volt 1 sátorral és 3 emberrel) elindultunk a ringre, ahol kissé elnéztük a dolgokat, és sikerült bekeveredni a pálya mellett levő domboldalra, ahol több ezer ember vert sátrat. Mindez nem lett volna probléma, ha nem egyirányú az út, így keresztül kellett verekedni magunkat a berúgott embertömegen. Volt, aki a földön fetrengve, felfújható gumigitárját tépte, miközben bömbölt a Ramstein, mások a motorjukat túráztatták órákon át. Egyébként érdekes volt, hogy relatíve kevés vadi új bringát láttunk, és nem volt annyi motorral érkező, mint mondjuk Mugellóban (ami persze nem meglepő).

Délután 3 fele járt az idő mire sikerült bejutnunk. Épp a BMW Kupások időmérője zajlott, mi pedig feltérképeztük a helyet. A sachsenringi pálya 3671 méteres hosszával -leszámítva a laguna secait- a legrövidebb, ráadásul a vonalvezetése olyan, hogy a depóból a legtöbb kanyar könnyen megközelíthető. Miután körbenéztünk a paddockban, a célegyenes alatt található kis alagúton keresztül átmentünk a boxokhoz. Kicsit itt is tátottuk a szánkat, aztán spuriztunk hazafele, mivel goromba felhők kezdtek gyülekezni. Éjszaka irgalmatlan nagy vihar volt, paráztunk is nehogy elvigye a fejünk fölül a sátrat a szél.

Szombaton már a reggeli bemelegítésre kiértünk, ahol Talma a 11. Tóth Imi pedig a 22. lett. Következtek a nagyok. A motorok hangja továbbra is hajmeresztő, ráadásul 4 méterre tőlünk csavarták a gázt a GP menők, így még durvábbnak tűnt, mint például tavaly előtt Mugellóban vagy Brnóban. Miután a negyedliteresek is letudták a bemelegítést, kis szünet következett. Virsli zsemle 2, söri 3 ojró.

A 125-ös időmérőn mindkét magyar szépen teljesített, Talma a 8., míg Imi -akinek végre szépen muzsikált az Apriliája- a 23-as rajkockából vághatott neki a másnapi versenynek. A királykategória időmérőjén Nicky Hayden bizonyult a legjobbnak, az edzés után egy „thank you”-t oda is dobott a szurkolóinak.

Hazafele bevágtunk egy gulyásnak nevezett, hagymás, krumplis, gombás, babos, marhahúsos izét 3 euróért. Miközben falatoztunk, a szomszéd asztalnál erősen illuminált állapotban ücsörögtek a Jürgenek. Elkezdtek hozzánk beszélni (németül!!!), majd miután konstatálták, hogy egy büdös szót nem értünk abból, amit mondanak, rákérdeztek, hogy ugye osztrákok vagyunk. Ugyan mondtuk, hogy Magyarországról jöttünk -amire rögtön rávágták, hogy gulyás-, számukra az osztrák-magyar továbbra is egynek számított.

Vasárnap. Korán reggel ébresztő, hogy elkerüljük a dugót, ami a vártnál jóval kisebb volt. A warm-up-on már a pálya szélén ültünk, ami Talmának nagyon jól sikerült. A KTM boxnál össze is futottam vele, és nagyon bizakodó volt a versennyel kapcsoltban. Itt meg is említem, hogy 5 perccel azután, hogy beálltak a motorok a boxba, minden bringa darabokra szétszedve állt a szerelőasztalon, hogy „fogkefével” patyolat tisztára lehessen tisztítani minden alkatrészt.

Miután a többi kategória pilótái is letudták a bemelegítést, befészkeltük magunkat a célegyenes utáni kanyarhoz, ahol kivetítőn is követhettük az eseményeket. Végre elkezdődött a 125-ösök versenye. Egy húsdarálóhoz hasonló volt, amit az első kanyarban leműveltek a pilóták. Talma szépen tartotta a lépést az élbollyal, Imi pedig próbálta egyre feljebb küzdeni magát. Aztán jött a dráma. Már vártuk, ahogy az utolsó körökben Gábor begyújtja a rakétáit, ám Poggiali lesodródott a pálya szélére és hatalmasat esett, ráadásul a motorja a pályán maradt, így piros zászlóval leintették a futamot. A szabályok szerint az éppen aktuális sorrend határozza meg a végeredményt, így Talma a 4., míg Imi 20. helyen végzett.

A MotoGP pilótái kezdtek a boxokba szállingózni. A Doktor is célba vette robogójával a kamionját, ráadásul egy hölgy társaságában. Egy-két arcot még elcsíptünk, aztán átmentünk a főhelyre, ahonnan a legjobban lehet a rajtot figyelni. Megabrutál földrengés. Körülbelül így jellemezhető a rajt pillanata, illetve az a pár másodperc, amíg a pilóták elhaladnak mellettünk. A helyi menőt Alex Hoffmant valószínűleg széjjelvágta az ideg, ugyanis az első kanyarban összeakadt csapattársával Olivier Jacque-al, és a hazai szurkolók legnagyobb bánatára feladni kényszerült a futamot. Hayden nagyszerű formáját mutatta, ám Hopkins hatalmas katapultot produkált, és le kell inteni a futamot. A második rajt után aztán Gibernau villogtatta oroszlánkarmait, ám az utolsó körben hibázott, így Rossi 76. győzelmét ünnepelhette.

A hazaút eseménytelenül telt, leszámítva a német-cseh határon a viagra klubot, illetve egy árokba csúszott Lamborginit az autópályán. Apropó autópálya. Ha a brnoi MotoGP futamról hazafelé jöttök, autópálya felújítás miatt át van húzva a Bratislava felirat. Ha nem akartok hatalmas kerülőt tenni, nyugodtan haladjatok az áthúzott feliratot irányába.

Kapcsolódó anyagok:

MotoGP kicsit közelebbről

MotoGP Brno - nézői szemmel