Több mint tízmillió kilométert megtettek már a társaság autonóm járművei, melyekben sofőr is ül, de többnyire csak „megfigyelőként”, azaz elsődleges feladata a technika ellenőrzése, és nem a kocsi irányítása. Így történt ez október közepén is, amikor az egyik autó pilótája azt észlelte, hogy balról egy figyelmetlen sofőr úgy vált sávot, hogy valószínűleg nekiütközik a Waymo bal első sárvédőjének. A tesztelő nem tétlenkedett, reflexből jobbra rántotta a kormányt, ám ekkor nekiütközött a holtterében szabályosan haladó motornak. A motoros nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett.

motorost-gazolt-az-onvezeto-auto-20025
Az ütközés utáni teszt remek példa volt rá, hogy mi a legfontosabb különbség az ember és a mesterséges intelligencia döntései között. Utóbbi nemcsak a vészhelyzetre reagál, hanem azt vizsgálja, hogy a két résztvevőn kívül még ki vagy kik kerülhetnek veszélybe, és ez alapján dönt a legkisebb kockázattal járó manőver mellett

Az ügy érdekessége, hogy utólag szimulálták, mi történt volna, ha az önvezető sofőrje „nem nyúl bele”, hanem hagyja a rendszert, hogy önállóan hárítsa el a vészhelyzetet. Természetesen a kocsi válasza egészen más ilyen helyzetben: érzékelői jelzik, hogy mindkét oldalon jármű halad mellette, s egyetlen logikus válaszként haladéktalanul vészfékez, s így legfeljebb hátulról ütközhet neki a követési távolságra fittyet hányó autós. Ez esetben is így zajlott volna, nem csoda hát, hogy John Krafcik büszkén számolt be a baleset utáni tesztről, melyből kiderült, hogy a kilenc éve fejlesztett önvezető rendszer most (is) hatékonyabbnak bizonyult, mint a sokat látott, hús-vér sofőr.