Angliában annak érdekében, hogy ne adják át a vírust egymásnak az emberek, igyekeznek mindenkit arra buzdítani, hogy kerékpárral járjon, ezzel is megtakarítva a parkolóhelyeket, és környezettudatos közlekedést biztosítva. Érdekes, hogy a kinti kormány – más európai döntéshozókhoz hasonlóan – figyelmen kívül hagyja, hogy a kerékpározás egyszerűen nem pálya a távolabbról ingázóknak, az agglomerációban élőknek, és azoknak, akik a terepviszonyok miatt fizikailag nem tudják bicajjal megközelíteni otthonukat vagy munkahelyüket. Aki távolabbról jár be vagy olyan úton jár, ahol nincs bringasáv, annak bizony a robogó és a motor sokkal jobb választás lenne.
Itthon, Magyarországon igencsak kiváltságosnak mondhatjuk magunkat. Motorosként használhatjuk a buszsávot, álló járművek között és mellett előre sorolhatunk, és lassan már az összes nagyobb bevásárló központ parkolójában van motorosok számára fenntartott parkolóhely közel a bejárathoz. Ha pedig nincs, akkor – közterületen – bármikor leparkolhatunk a két méternél szélesebb járdákon, még akkor is, ha ezt tábla tiltja, míg nyugaton vaskos csekk jár az ilyen hanyag parkolásért, általában 40 és 200 euró között mozog az összeg.
Persze az angoloknál sem maradt visszhang nélküli a bejelentés, hiszen angliai közlekedésért felelős államtitkár, Grant Shapps azt javasolta, az emberek járjanak gyalog, biciklivel vagy vezessenek, teljesen kihagyva a motorkerékpárosok létjogosultságát a városi közlekedésben. Dr. Julian Lewis képviselő úgy gondolja, a motorkerékpárok és robogók jelenthetnék a tökéletes alternatívát. Ezzel természetesen mi is és a statisztikák is egyetértünk. Rengeteg ország, nagyváros igazolta már ezt, gondoljunk csak Kínára vagy Indiára, ahol konkrétan megállna az élet, ha mindenki autóba ülne. Itthon tehát kifejezetten jónak mondható a helyzet, hozzátéve, hogy lenne mit fejleszteni, például a lámpák előtt felfestett motoros öblökkel, ahová kényelmesen beállhatnak az előresoroló kétkerekűek.
Mikor mehetünk végre túrázni?
Úgy fest, hogy jövő héten véget ér hazánkban a veszélyhelyzet, majd ezután egységesen, június közepén, azaz három-négy hét múlva nyílnak meg a határok a kedvtelésből utazók előtt. Igaz ez a közép-európai országokra (pl. Ausztria) és a távolabbi célpontokra is, mint Szardínia. Kivétel például a román-magyar határszakasz, ahol nem kell júniusig várni, mert tegnaptól újra üzemel minden átkelő a két ország között.
Persze már „semmi nem lesz olyan, mint régen”, tehát előfordulhat, hogy új biztonsági szabályokkal kell megismerkednünk, az viszont tény, hogy ha kis csúszással is, de végre elindulhat az idei motoros szezon. Röviden tehát még három-négy hetet kell várni a wildalpeni és hasonló túrákig – azt már fél lábon is kibírjuk.