A rendezvény állandó helyszíne a Városi Parkerdő, amely sajátos adottságaival a messzi földről érkező oldalkocsisok második otthonává nőtte ki magát az évek során. Ideális választásnak bizonyult, ugyanis van itt egy nagy tisztás, ahol a színpadi koncertek, a kiállítások, a napvitorlaszigetek és a sörsátor mellett elegendő a hely egy-egy próbakörre egymás fogatával, vagy akár az estébe hajló spontán oldalkocsis akrobata mutatványok végrehajtására is.
Akadnak izgalmas, de biztonságos, egyirányú erdei körutak is, ahol a kicsik és nagyok örömére szinte folyamatosan zajlik a gyermek- és családmotoroztatás. Szót érdemel a kistisztás is fentebb a Parkerdő legmagasabb pontján, amely elegendő távolságra van a színpadtól, hogy csendes kempingjében zavartalanul pihenhessenek a háromkerekű vándorok, akik családjukkal, barátaikkal vagy kedvenc négylábúikkal vernek tábort az árnyas fák alatt.
Szintén egyedülálló adottság, hogy a találkozó közvetlen szomszédságában található a kiskunfélegyházi krosszpálya, amely otthont ad a lassan legendás oldalkocsis flúgos futamnak és a hajmeresztő oldalkocsis krosszbemutatónak, bevezető útján pedig rengeteg vendég arcára csal mosolyt az oldalkocsis kaszkadőrshow.
Azt hiszem, ezek a programok különböző helyszíneken és időpontokban, önállóan is megállnák a helyüket. Együtt, egy helyen, egy hétvégén azonban akár több ezer kilométerről is idecsalják az oldalkocsis csodabogarakat. Jöjjenek hát az érdekes adatok a 2023-as „felhozatalról!”
A legmesszebbről érkező oldalkocsis motoros díját Johannes Nielsen érdemelte ki, aki a Dánia északi csücskében található Saeby nevű tengerparti kisvárosból motorozott közel 2000 kilométert oldalkocsis Honda Goldwingja nyergében, hogy Kiskunfélegyházára látogasson.
Nielsen bácsi nem mellesleg nyolcvanéves, így dupla serleggel is indulhatott volna haza, ha Tóth Pista bácsi nem happolja el előle a legidősebb oldalkocsis motoros díját, ő ugyanis 82 éves és Hódmezővásárhelyről motorozott a találkozóra oldalkocsis MZ-je nyergében.
Ugyan az oldalkocsisoknak járó díjakért nem indulhattak szóló motorjaikkal, de mindenféleképpen érdemes megemlíteni a világjáró „senior” szekciót, azaz Hasan Parmaksiz-t Törökországból, aki 76 éves kora ellenére évről évre résztvevője a találkozónak veterán Lambretta robogójával, valamint a 70 éves Moshe Rapaportot és barátját Izraelből, akik oldalkocsis motorokat gyűjtenek és restaurálnak Tel-aviv-ban és repülővel, valamint bérelt motorokkal érkeztek a találkozóra szakmai és baráti eszmecserére.
Oldalkocsis motorkülönlegességekből idén sem volt hiány. Emlékezetes pillanat volt, amikor berobogott a találkozóra két dán gyártmányú, 1938-as oldalkocsis Nimbus. A főszervezők már éppen készítették nekik a legidősebb oldalkocsis motornak járó serleget, amikor megérkezett Kercsi László (67) Miskolcról 1932-es oldalkocsis BSA Blue Starjával és bezsebelte a díjat.
A legszebb oldalkocsis motor idén egy igazi hazai különlegesség lett: Boros Sándor (63) 1956-os Duna oldalkocsis Pannonia TL-jét szavazta meg nagy fölénnyel a méltán elfogult hazai közönség.
A komoly és felemelő szakmai pillanatok után éles váltással „süppedhettek” a látogatók a szomszédos krosszpálya sártengerébe. A találkozó történetében most először három, többszörös cseh bajnok valamint világbajnokságokon is résztvevő oldalkocsis motokrosszcsapat tartott bemutató futamot a jelenleg egyetlen, külföldi versenyeken is résztvevő magyar párossal karöltve.
A rendkívül látványos, hazánkban szinte ismeretlen sportág a törökszentmiklósi Sárándi Lajos és Földvári Gábor jóvoltából mutatkozhatott be a Nemzetközi Oldalkocsis Találkozón, akik külföldi versenyeik során fáradtságot nem kímélve invitálták profi sporttársaikat Kiskunfélegyházára. A több éve tartó folyamat idén hozott áttörést a nemzetközi versenyzők megjelenésével. A szervezők reménykednek benne, hogy a rendkívül látványos bemutatóversenyek hatására az itthoni utánpótlás generáció érdeklődése is az oldalkocsis motocross felé fordulhat.
A profi versenykörök után váratlanul közúti, rendszámos oldalkocsisok lepték el a rajtgép környékét, s ezzel kezdetét vette a sokak által a találkozó fénypontjának tartott flúgos futam. A teljesen igazságtalan, de annál mókásabb versenyen a 120 lóerős Harley Davidson fogat és az ütött kopott Izs-Duna kombináció ugyanakkora tapsot kapott, hiszen mindketten saját határaikat feszegették az ugratókon. A közel tucatnyi, részben igen komoly géppel rendelkező versenypáros közül a mindössze 500 köbcentis német MZ-Rotax fogat vezetője tudta kihasználni adottságait, így Hagen Krause egy aranyéremmel térhetett haza a találkozóról.
A győzelem értékét növeli, hogy mozgássérült, műlábbal élő pilóta pilóta hódította el az első helyet, és példamutató kitartással utasította maga mögé a címvédőt, Ad Donkers holland oldalkocsis motorépítő mestert és Harley XR fogatát, aki most először ezüstéremmel, de annál szélesebb mosollyal térhetett haza, hiszen a civil életben ők igen jó barátok. A harmadik helyezésért Szomyú Zsolt küzdött meg oldalkocsis BMW GS-ével, váltig állítva, hogy ifjú utasa – vagyis a „majom”, ahogyan oldalkocsis berkekben nevezik ezt a pozíciót – Csűrös Vince tehetséges súlypontmanőverei hozták meg az eredményt.
Szívet melengető pillanatok sem maradhattak el, hiszen az oldalkocsis motorosoknak az újra találkozás öröménél talán csak az lehet fontosabb, hogy boldog mosolyt csaljanak utasaik arcára. Dr. Ónodi Izabella, a Sorsocskák Alapítvány elnöke és Fekete Krisztina, a Dél-100 Kft. munkatársa jóvoltából a rendezvény nyitóakkordjaként a kiskunfélegyházi Fogyatékosok Napközis Otthonának és az Idősek Napközis Otthonának kedves lakóit láthatta vendégül a rendezvény sok-sok felejthetetlen motorozással, süteményekkel és finom vacsorával.
Az idős és fogyatékkal élő vendégekkel töltött önfeledt órák és a rengeteg szeretet 2023-ban is bebizonyította, hogy az oldalkocsis közösség kerekei ugyan szokatlanul állnak, de a tulajdonosoknak pontosan helyén van a szíve... – foglalta össze az idei találkozó legfontosabb eseményeit a szervező Ónódi Árpád.