Várhatóan csütörtökig vagy péntekig nem oldják fel a Budapestre érvényes közlekedési korlátozást, azaz addig napközben nem léphetnek utcára az ezredforduló előtt gyártott kocsik, illetve a nagymotorok. Ez azonban csak az első lépcsőfok, s amennyiben tovább romlik a helyzet, elrendelhetik a második fokozatot, mely már az EURO3 minősítésű, azaz jellemzően 2000 és 2005 között gyártott személyautókat és furgonokat érinti. Hogy ez mekkora érvágás? A hazai járműpark átlagéletkora 13,2 év, és a sofőrök több mint fele 2005 előtt gyártott kocsiban ül, azaz a szmogriadó második fokozatában minden második járművet száműznek az utakról.
Segít, ha lassabban megyünk?
Többen már úgy idézték a paragrafust, mintha az egyértelmű előírás lenne, pedig valójában a 69/2008. (XII. 10.) Főv. Kgy. rendelet Budapest szmogriadótervéről ajánlásokat fogalmaz meg, amit érdemes megszívlelni a lakosságnak. Ide tartozik, hogy akinek többféle (szilárd- és olajtüzelésű mellett pl. elektromos vagy gázüzemű) fűtési rendszere van, az az utóbbiakat használja magas szállópor-koncentráció esetén, valamint a 9. (eh) pont, ami a közlekedőkre vonatkozik.
Eszerint felkérést adhatnak ki, hogy a Budapesten járó vezetők legalább 20 km/órával csökkentsék sebességüket, kivéve, ahol 30 km/h vagy kisebb a megengedett legnagyobb tempó. A gyakorlatban ez annyit tesz, hogy a legtöbb helyen mindössze harminccal cammognának a kocsik, ami lássuk be, nem éppen életszerű. A lassítás önmagában aligha teszi tisztábbá a levegőt, ennél sokkal hatékonyabb, ha a többség a - jellemzően EURO4 és EURO5 besorolású buszokból álló - közösségi közlekedést használja vagy lehetőség szerint csökkenti az autóval megtett kilométerek mennyiségét.