Szó se róla, nem megszokott, hogy valaki néhány napos jogosítvánnyal a zsebében azonnal „beleugrik a mélyvízbe”, és ismeretlen motorral nekivág egy több ezer kilométeres kalandnak.
Különleges túra egy Motron X-Norddal
Lajos már régóta dédelgette azt az álmát, hogy kétkerekűvel meghódítsa Oroszországot, és eljusson egészen Vlagyivosztokig. Még mielőtt beavatnánk abba, hogy ez utóbbi terve sikerült-e vagy sem, érdemes megismerni az indítékait, hogy miért döntött a motorozás mellett és hogyan esett a választása a feltörekvő Motron márka kalandmotorjára.
– Valószínűleg kevesen vitatkoznának velem abban, hogy egy személynek a motorozás a legjobb megoldás a helyváltoztatásra, tekintve, hogy gyors és roppant költséghatékony, ráadásul nagyon rugalmas módja egy-egy város vagy az ország bejárásának. Hozzáteszem, hogy egyelőre nem az élménykeresés a célom a motorkerékpárral, hanem szeretném megismeri korlátaimat és bebizonyítani magamnak, hogy sokkal jobb így bejárni a világot, mint autóval, tömegközlekedéssel, esetleg a kézenfekvő, de rémesen környezetszennyező repülővel. Remek dolog, hogy menet közben szabadon tervezhetsz, és úgy alakíthatod a napodat, ahogy szeretnéd – hangsúlyozta Lajos, aki azt is kiemelte: mivel a túrázás az elsődleges célja, és nem a sebesség hajszolása, logikus választásnak tűnt a könnyű, 125-ös gép.
Amikor kereste a megfelelő típust, sokan biztatták, hogy vásároljon nagyobb, erősebb vasat, illetve térképezze fel az ismertebb márkák használt választékát, de inkább a saját megérzéseire hagyatkozott, ragaszkodott az új géphez, és milyen jól tette! – Kizárólag új járgányban gondolkodtam, hiszen a megbízhatóság és a biztonság elsődleges számomra. Bár nem ismertem a Motron márkát és az X-Nord típust, nagy hatással volt rám az első találkozáskor, a rendkívüli kedvező ár is sokat nyomott a latban, így hát nem volt kérdéses, hogy ezt választom.
Eddig beváltotta a hozzá fűzött reményeket, ugyanis tavaly augusztus óta majd’ húszezer kilométert mentem vele, s közben nem volt semmilyen műszaki hiba vagy olyan hiányosság, ami megnehezítette volna a dolgomat útközben. Az első próbapakolás során az is kiderült, hogy könnyű felmálházni, jóllehet a hátsó lábtartók fölé rögzítettem egy-egy plusz lemezt, hogy két plusz hengertáskét is feltehessek.
Milyen egy 125-össel túrázni?
Lajos nagyon régóta szeretett volna eljutni Vlagyivosztokba, mégpedig azzal a nem titkolt céllal, hogy megkoszorúzza a doni katasztrófában elesett magyar katonák síremlékét. Tavaly is ide szervezte a kirándulást, csakhogy közbeszólt a járványhelyzet és az emiatt bevezetett, meglehetősen rugalmatlan határátlépési szabályok sokasága. Oroszországot például csak légi úton lehetett volna megközelíteni abban az időszakban, emellett Grúziába csak friss PCR-teszt birtokában engedték be az embert, amit olyan drágán mértek, hogy egyszerűen nem érte meg erre indulni.
Az elszánt motoros kezdetben a Szerbia-Bulgária-Görögország-Törökország-Grúzia-Azerbajdzsán-Kazahsztán-Kirgizisztán szakaszt szerette volna bejárni, ám végül csak a török-grúz határig jutott, majd a mediterrán hangulatú Kozlu városkában eltöltött néhány napos pihenést követően Görögországon, Észak-Macedónián és Szerbián átmotorozva érte el ismét Magyarországot. Mindenkinek javasoljuk, hogy nézze meg az utazás állomásait bemutató, rövid videót:
Folytatódik a kaland: Motron X-Norddal felfedezni Indiát...
Lajos megannyi tapasztalattal gazdagodott a törökországi kirándulás alkalmával, mely során összesen 10 ezer kilométert tett meg közel három hét alatt. Ugyan nem sietett különösebben, ezzel együtt naponta körülbelül ötszáz kilométert haladt, és előfordult, hogy a lendület még kitartott, és jóval hatszáz felett állt meg a kilométeróra napi számlálója. – Az X-Nord nem egy igazi kalandmotor, ezt már az elején is tudtam, ettől függetlenül le a kalappal előtte, hogy szinte zokszó nélkül tűrte a megpróbáltatásokat, és egyszer sem hagyott cserben.
Nagy örömmel vettem tudomásul azt is, hogy kifejezetten csekély étvágyú, ennek köszönhetően a teljes útra vetített átlagfogyasztás mindössze 2,8 l/100 km-re jött ki. Hozzáteszem, autópályázáskor hálás lettem volna némi plusz teljesítményért és az is megnehezítette a dolgomat kissé, hogy a 17 hüvelykes kerékre nem találtam olyan abroncsot, amivel esős terepen vagy éppen sivatagi körülmények között tökéletesen boldogulhatnék. Mindazonáltal úgy döntöttem, hogy ez egy bevált technika, ragaszkodom hozzá, ezért 2022-es terveim megvalósításakor is az X-Nord lesz a társam. Számos útvonal van a tarsolyomban, jobbnál jobbak, ezért nem lesz egyszerű meghozni a végső döntést. Jó lenne végre a Törökország-Grúzia-Oroszország etapot végignyomni, ugyanakkor utóbbi államban a külföldi szankciók miatt nehéz pénzhez jutni hazai bankkártyával, így ez a terv minimum kérdéses egyelőre.
Vonzó számomra Jordánia és a Vörös-tenger partja, illetve India legdélebbi pontja is. Utóbbi hasonló távolságra – 12 ezer kilométerre – van, mint az oroszországi célállomás, ráadásul felkészülés szempontjából sincs eltérés közöttük. Igaz, Iránon keresztül vezetne az utam, ahol csak úgynevezett gépjárműútlevél, azaz carnet birtokában lehet áthaladni, ennek költsége – a letét és az ügyintézési díj – viszont olyan tetemes, hogy valószínűleg nem tudom majd kifizetni – fejezi be gondolatait Szabó Lajos, akinek széles utat, balestementes kilométereket és sok-sok élményt kívánunk a 2022-es szezonra!