Korábban megismerkedtünk az ideális testtartás és az egyszerű kanyarodás közben alkalmazott technikák fontosságával. A most következő feladat során ezt a kettőt hasznosíthatod, mivel lendületből, szűk helyen kezdünk kanyarodni, mely során fontos szerepet kap a tudatos ívválasztás és a harmonikus gázkezelés, valamint a rosszul berögzült mozdulatok levetkőzése.

Megfelelő alapokkal

A tökéletes műszaki feltételek biztosítása az elsődleges teendő, beleértve a pálya és a motor állapotát is. A végrehajtáshoz minimum 12 méter széles és harminc méter hosszú aszfaltcsíkra lesz szükséged, amit előzőleg nem árt egy seprűvel legalább nagyjából letisztítani. Ha ezzel megvagy, a korábban vásárolt bóják és egy mérőszalag segítségével építs egy egyszerű pályát a következő méretekkel:
vezetestechnika-motor-kanyarodas-nyolcas-5636
Az egymásba épített körök sugara között két méter a különbség, a kisebb nyolc, míg a nagy 12 méter átmérőjű. Az így felállított párosból kettőre lesz szükséged, mégpedig egymás mellett, úgy, hogy a nagyobb körök külső szélei szinte összeérjenek.
Szinte hallom, ahogy többen rávágják: négy méteres sugarú kanyar sehol nincs, ez a gyakorlat kicsit sem életszerű... Aki járt már az Edelweissspitzén, esetleg a Stelvión, az pontosan tudja, hogy igenis vannak négyméteres sugarú fordulók, arról nem beszélve, hogy a feladat számos más, gyakran előforduló helyzethez ad magabiztosságot és rutint. A kis és a nagy nyolcas egyszerre szól a fókuszpont tökéletes megtalálásáról, a gáz- és fékkezelésről, no meg a „népbetegségnek" is nevezhető kormányszorításról. Ha valaki úgy próbálja leküzdeni az egyre szűkülő fordulókat, hogy közben izzadt tenyérrel görcsösen markolja a gép szarvát, az valószínűleg nem sok sikerrel jár majd a bóják között.
vezetestechnika-motor-kanyarodas-nyolcas-5633
Úgy mondják, ha a pálya mellett állva megpillantod a leömlőcsövek alját, akkor már alakul a dolog...
Itt már végképp nincs helye csalásnak, mert ugyan a kormány elfordítása nagy szerepet játszik, ezt mégsem kemény kézzel, sokkal inkább laza, tudatos súlypontáthelyezéssel érjük el. Itt kerül képbe a motor műszaki állapota, ugyanis a minden eddiginél finomabb mozdulataidat csak egy tényleg gondosan karbantartott masina tudja lekövetni. Elsőrangú kérdés, hogy a hajtás és a kormányzás alkatrészei, azaz a kormánycsapágy, a tengelykapcsoló, a lánc és a lánckerekek jó állapotban legyenek, mert enélkül csak szenvedés lesz az egyébként tényleg élvezetes pályázás.
vezetestechnika-motor-kanyarodas-nyolcas-5637
Egyenetlenül nyúlt lánccal, akadozó kormánycsapággyal és nem megfelelően működő tengelykapcsolóval hiába is lépsz pályára, ezért feltétlenül ellenőrizd ezeket, miként a helyes guminyomásra is szánj egy percet a gyakorlás előtt!

Könnyű bemelegítés

Tegyük fel, hogy kész a pálya, felraktad a nyolc- és 12 méter átmérőjű íveket, a motor bemelegítve, s ahogy arról már beszéltünk, magad is átmozgattad a tagjaidat. Kezdésként csak a nyolcas alakzat egyik felét használd, a külső, nagy körbe hajts be és próbálj egyenletes sebességgel végigmenni többször, amit - egy-két igazán nagy gépet leszámítva - második fokozatban tehetsz meg a legkönnyebben. A legfontosabb, hogy állandó gázzal haladj, ha úgy érzed, hogy mégis sok lenne, akkor a motort mélyebbre döntve és/vagy a hátsó féket használva módosíthatsz a haladási irányon. Lényeges, hogy ezúttal is legyen egy külső segítőd, aki mindvégig figyel, hogy kicsit se csalj, mert a gázmarkolat legkisebb mozdítására is egyből megtörhet a leírt ív, márpedig a gyakorlatok előrehaladtával erre egyre kevésbé lesz lehetőséged.

A kombinált nyolcasban viszonylag könnyű lendületből motorozni, ezért érdemes ezzel kezdeni a váltott ívű gyakorlatokat

Ha úgy érzed, szédülsz, pihenj kicsit és válts irányt, kezdd el szemből kört! Sokat segít, ha mindig messze előre, legalább három-négy bójával távolabbra szögezed a tekinteted, mert ezzel elkerülheted, hogy túl hamar megszédülj, másrészt csak így lesz egyenletes, harmonikus a mozgásod. Kezdetben valószínűleg a legtöbben a motorral együtt dőlve hajtják végre a gyakorlatot, ám érdemes - főként a magasabb és széles kormánnyal felszerelt gépeken - mielőbb elsajátítani az ún. kidöntés technikáját. Ilyenkor a felsőtest szinte függőleges marad, csak a motor dől, ami számos előnnyel jár. Így könnyebben átlátod - pályán és országúton is - a rád váró szakaszt, végtelenül egyszerűvé válik az ívváltás, ha szűkíteni vagy éppen bővíteni szeretnéd a kört, s nem mellesleg ilyenkor a kormányod lesz a belső végpont, és nem a karod vagy a sisakod. Ez utóbbi főként akkor hasznos, ha a sávod közepén vagy belső felén haladsz, és a balos kanyarban szemben valaki átlóg a sávodba, mert ezzel a testhelyzettel sokkal könnyebben kivédheted az esetleges ütközést.
vezetestechnika-motor-kanyarodas-nyolcas-5632
A bemelegítés során könnyen megbizonyosodhatsz róla, mennyire vetted komolyan a laza kormánykezelést. Ha már biztosan megy a forduló, bal kezed előbb az üzemanyagtartályra, majd magad mellé engedd le - ha így is hasonlóan jól mennek a kanyarok, egy jellemző hibával máris leszámoltál.

Egy kis nehezítés...

Ha már szinte peremig koptattad a gumikat, jöhet a feketeleves, a belső, kisebb kör. Az eddig különálló köröket nyisd össze, mégpedig olyan módon, hogy a két alakzat között áthajthass, az átkötésnél nagyjából három méteres távolságot hagyva a bóják között. Indulj el, majd a gépet határozottan ledöntve igyekezz állandó tempójú jobb és bal fordulókat rajzolni! Ha csak nem egy kisméretű enduróval próbálkozol, valószínűleg nem sikerül elsőre, meg másodikra sem, ugyanis a legtöbben elkövetik azt a három, alapvető hibát, ami gyakorlatilag lehetetlenné teszi a végrehajtást.
vezetestechnika-motor-kanyarodas-nyolcas-5634
A motor hossztengelye és a tekintet gyakran kilencvenfokos, vagy annál is nagyobb szöget zár be. Ebben nem lehet észrevétlenül hibázni, ugyanis amint rossz irányba nézel, egyből arra irányítod a gépet is.
Az első kihívás, hogy ezúttal négyszer kell új nézőpontot választanod, ráadásul ezek közül kettő szinte mögötted lesz, azaz a motor haladási irányától akár 120-150 fokkal eltérve találod majd meg a célpontot. Ez annyit tesz, hogy a körbe behajtáskor a külső bóját szúrod ki, hogy oda irányítsd a gépet, ezáltal minél nagyobb helyed legyen megfordulni. Ezután a középre helyezett pont lesz a mérvadó, ugyanis a körül „körzőzve", tőle egyenletes távolságot tartva tudsz csak gázzal bekanyarodni, majd a túlsó térfélre átérve ugyanez újból, csak éppen az ellenkező irányban. Ha a tekinteted úgy is megtalálja ezeket, hogy közben zavaró tényezők akadnak, máris közelebb kerültél a megoldáshoz. A második fontos problémakör a folyamatos hajtás kérdése. Kevés kivétellel minden motor alkalmas rá, hogy egy gázon teljesítsd a gyakorlatot. Ha mégis egy nagyméretű cruiserrel, esetleg feláttételezett vagy alapjárat közelében nem éppen kezes típussal vágsz neki, a tengelykapcsoló segítségével biztosíthatod, hogy ne fulladjon le a motor. Itt azonban szó sem lehet róla, hogy a megtorpanó vason teljesen behúzd a kuplungkart, mert amint megszűnik a hajtás, a ledöntött gép azonnal engedelmeskedik a gravitációnak, vagyis még jobban bedől. A teendőd nem más, minthogy a kuplung egészen óvatos, és rövid csúsztatásával emelj a fordulatszámon, hogy egyenletesen dolgozzon a motor, megőrizve ezzel a folyamatos hajtást, no meg az egyensúlyodat is.
vezetestechnika-motor-kanyarodas-nyolcas-5638
A pálya szinte bármilyen géppel simán teljesíthető, igaz, a nagy V2-esek felépítésükből fakadóan kicsit több rutint és teendőt igényelnek
A harmadik, szintén nem éppen ritka hiba, hogy a saját dolgodat nehezíted. Már a körbe hajtva megcélzod a középen felállított bóját, megfosztva magad attól, hogy a túloldalon elég helyed maradjon a manőverre. A teendőd nem más, mint amit országúton is - remélhetőleg - alkalmazol, hogy igyekszel a körülményekhez viszonyítva ideális íven haladni, vagyis a balkanyart jobbra kihúzódva kezded meg, és fordítva. Bármennyire is sutának tűnik elsőre ez a lassú körözés, valójában az ilyen alapvető mozdulatok berögzülése miatt van rájuk szükség, hiszen harminccal és nyolcvannal kanyarodni - elméletben - ugyanaz a történet. Ha lassan haladva alapjaiban rosszul állsz neki, nem lesz másként országúton, kétszer-háromszor nagyobb sebességnél sem.

Tisztára, mint az életben

Az előző lecke anyagánál a hozzászólásokban olvashattad, hogy a kétsávos úton megfordulás sokaknak jelent gondot, páran azt is felvetették, hogy inkább három jobbos kereszteződésen átmennek, és úgy érnek vissza az útra, hogy ne kelljen a forgalomban egy íven megpördülni. Mások nem vállalják el lendületből, inkább lábbal tolják magukat, ipszilonban játszva a sokszor nyomvályúkkal nehezített terepen - lássuk be, egyik sem jó megoldás. A legkeskenyebb kis mellékút is megvan öt, az átlag pedig inkább hat-hét méter széles, ennyi hely szinte mindig a rendelkezésedre áll. Ha már stabilan, könnyedén megy a nyolcasozás mindkét irányban, kérd meg segítődet, hogy jelölje be, mennyire is vagy fordulás közben a bójáktól! Általában 50-80 centi érkezik válaszként, tehát ennyivel bármikor szűkíthető is a kör. Pakoljátok hát beljebb annyival a műanyag bábukat, amennyit mért, így el is jutottatok az ideális 6-7 méter közötti mérethez. Valószínűleg elsőre zavarnak majd a közelebb hozott akadályok, ezek néha el is térítik a tekinteted, amit abból vehetsz észre, hogy abban a pillanatban ügyesen neki is vezeted a motort a bójának...
vezetestechnika-motor-kanyarodas-nyolcas-5639
Az elsőre ijesztőnek tűnő, szűk körök szépen, lassan lenevelnek róla, hogy másként kezeld - fejben - a jobbos és a balos fordulókat. Ha következetesen, és a külső segítő tanácsait megfogadva nyomod, előbb-utóbb csökken vagy teljesen el is tűnik a tempókülönbség a két irány között.
Ne add fel, koncentrálj még erősebben a már begyakorolt négy pontra, megőrizve a tanulás elején felvett laza üléspozíciót! Engedd, hogy a motor dolgozzon helyetted, és a kormányt csak annyira fogd, hogy a gázkezelés stabil maradjon, de az alkarod semmiképpen ne legyen feszes, a tenyered is csak körülölelje, és ne szorítsa a markolatokat! A sikerhez persze elengedhetetlen a külső segítő tanácsa is, hiszen a nyeregből valószínűleg nem látod majd, hogy miért is nem áll össze elsőre a mutatvány. Azt már embere válogatja, hogy erre megteszi-e a gyakorlásra érkezett motoros kollégád, aki figyelmeztet, ha túl sok helyet hagysz a bója mellett, vagy profi instruktor és képzés szükséges, hogy tényleg pontról pontra megtanuld a fejlődéshez szükséges praktikákat. Akárhogy is éred el, ha végül összhangba kerülsz a géppel, a gázzal és hátsó fékkel egyensúlyban tartott motor könnyedén rajzolja majd a hat méternél kisebb köröket is. Igaz, ez a pályán eltöltött órák gyakorlati haszna, de a mozdulatok néhány nap után rögzülnek, és országúton is ösztönösen így cselekszel majd. A gép irányítása egyszerűbbé, könnyebbé válik, amitől több időd és energiád marad a forgalomra figyelni, és tulajdonképpen ezzel válik igazán biztonságossá a közlekedés. A szűk fordulók, legyenek bár az utcád végén vagy a Stelvión, immáron barátaiddá válnak, s a motor terelgetése helyett a körülötted haladókra figyelhetsz. Hidd el, ez gyakran jól jöhet, például amikor ők hibáznak. Ha a visszafordítóban a motorral küzdesz éppen, valószínűleg későn szúrod ki a sávodba átlógó turistát, míg magabiztos kanyarvétel közben akár szűkíthetsz is az íven, hogy elkerüld a veszélyt. Azt nem is említve, hogy a hágók meghódítása minden eddiginél jobb mókává válik, hiszen végre jobbra és balra is egyaránt élvezed a kanyarokat, és levakarhatatlan mosollyal haladsz felfelé a látványutak számozott visszafordítóin.

Biztonságos környezetben

A képek elkészítésében a Dunakeszin működő Hungária Rendőregylet telephelyén nyílt lehetőségünk, ahol szintkülönbségekkel tarkított, több mint háromezer négyzetméter alapterületű, aszfaltozott pálya áll a fejlődni vágyó motorosok rendelkezésére.
vezetestechnika-motor-kanyarodas-nyolcas-5647
Az itt zajló tréningeken nem csak gyakorlati, hanem részletes elméleti oktatás is zajlik, ahol a védőfelszerelések használatától, a gép karbantartásán át egészen a különleges forgalmi helyzetek megoldásáig szinte minden szóba kerül. A képzésről részletes bemutatót olvashattok az egyesület hivatalos honlapján.