El kell gondolkodnunk
El kell gondolkodnunk.
Legtöbbünk azért ül fel a motorra,mert szeret mtorozni. Persze vannak,akik csak
munkába járás miatt motoroznak. Ők egy másik csoport. Talán utálnak is motorozni.
De mi miért is szeretünk motorozni?
Jó érzés,mikor kigyorsításkor elkönnyül az eleje? Vagy mikor fékezéskor már-már a
hátadhoz ér a hátsó kerék. Húzós kanyarban meglepődsz,mikor belekóstol a cipő orrába az
aszfalt.
Simán megnyugtató,mikor minden más helyett azzal tudsz foglalkozni,hogy motorozol.
De a nagy kikapcsolódás közepette nem szabad megfeledkeznünk arról,hogy nem csak
mi létezünk a világban,még ha az adott pillanatban ez is az érzésünk.
Teljesen mindegy,hogy közúton,az erdőben,vagy a versenypályán húzzuk a gázt.
Még,ha egyedül is indultunk neki a kilométereknek,akkor is találkozhatunk másokkal
utunk során. Az a valaki lehet egy vadnyúl, vagy egy versenytárs a belső íven.
Nem annyira kellemes esetekben egy balra kanyarodó kamion,vagy egy Lada Niva.
SOHA ne feledjük el,hogy nem tudjuk teljes mértékben irányítani a sorsunkat.
Tapasztalt,intelligens motoros számára nem szabad,hogy kérdés legyen,mit jelent
kisérteni a sorsot.
Talán legveszélyesebb közutakon motorozni. Ott minden adott a lehető legbonyolultabb
és legveszélyesebb helyzetekhez. Motoron ülve a többi közlekedővel szemben a
legsérülékenyebbek vagyunk. Egy szerencsétlen találkozás a motorosnak lesz fájdalmasabb.
Vezető és vezető közt van különbség. Nem egyforma vezetési rutinnal rendelkezünk.
Különbözőek bizonyos helyzetekben a reakcióink. És természetesen vannak idióták is.
Erről is lehetne sokat beszélni.
Szerintem a legtöbb gondot,veszélyhelyzetet a mérhetetlen egoizmus szüli.
Mai korunk betegsége. Egyesek talán nem is tudják,hogy mi az irányjelző ,vagy például
a tompított világítás,vagy követési távolság.
Az egoista megy valamerre. A közlekedők közül csak ő tudja,hogy merre.Fel sem merül
a szerencsétlenben,hogy mások is vannak körülötte,akiknek nem az a fontos,hogy ő hova
megy,hanem,hogy merre! Tudtukra kellene adni,hogy balra vagy jobbra fog kanyarodni.
Ha jelzi a kanyarodási szándékát,azzal másnak időt tud megspórolni,vagy az életét
menti meg vele. Ha balra kanyarodási szándékát már messziről jelzi,a rá várakozó
többi közlekedő máris bátran továbbhajthat a kereszteződésben. Nem fognak anyázni,hogy
irányjelző nélkül fordult be a pa....aszt. Vagy már éppen balról haladsz el mellette,
mikor tükörbe nézés és irányjelző nélkül határozottan rád húzza a kormányt.
Egy kis egymásra figyeléssel sok konfliktus elkerülhető.
Nézzünk önmagunkba!
Végiggondoltad már a helyzetet,mikor a négysávoson
megereszted 260-nal ,a köcsög autós meg kivág eléd,mikor előzi a kamiont.
KIVÁG ELÉD? Mennyivel is közlekedsz? Még autópályán is a sebességhatár duplájával
hasítasz. Kicsi a valószínűsége,hogy a tükörből jól megítélhető egy ekkora
sebességkülönbség. Belenéz a tükörbe,pattint egy irányjelzőt és megkezdi az előzést.
Fogd fel,hogy ezen idő alatt te kb 80-100 méterrel közeledtél felé.
Pedig ő sem ment lassan!
Kimenni motorozni,közlekedni már önmagában veszélyes dolog, főleg azért,mert nem
egyedüli közlekedők leszünk az utakon. Ha a szabályokat megszegjük,azzal már kihívjuk
magunk ellen a sorsot. Egyikünk sem szent! Mindegyikünk megszeg szabályokat. Akarva,
vagy akaratlanul. Időben gondoljuk meg cselekedeteink súlyát. Motorosként nekünk
sokkal jobban kell figyelnünk a többi közlekedőre már azért is,mert mi fogjuk
a rövidebbet húzni függetlenül attól,hogy ki volt a szabályszegő.
Persze lehetett volna azt is írni,hogy :
Autósként nekünk sokkal jobban kell figyelnünk a motorosokra,mert nem mi fogjuk
a rövidebbet húzni függetlenül attól,hogy ki volt a szabályszegő.
De erre azt mondhatnák,hogy miért ők figyeljenek ránk is.
Azok az autósok, akik motoroznak is, biztosan értik, hogy miről van szó.
Mindenkinek sok balesetmentes kilométert kívánok!
Legtöbbünk azért ül fel a motorra,mert szeret mtorozni. Persze vannak,akik csak
munkába járás miatt motoroznak. Ők egy másik csoport. Talán utálnak is motorozni.
De mi miért is szeretünk motorozni?
Jó érzés,mikor kigyorsításkor elkönnyül az eleje? Vagy mikor fékezéskor már-már a
hátadhoz ér a hátsó kerék. Húzós kanyarban meglepődsz,mikor belekóstol a cipő orrába az
aszfalt.
Simán megnyugtató,mikor minden más helyett azzal tudsz foglalkozni,hogy motorozol.
De a nagy kikapcsolódás közepette nem szabad megfeledkeznünk arról,hogy nem csak
mi létezünk a világban,még ha az adott pillanatban ez is az érzésünk.
Teljesen mindegy,hogy közúton,az erdőben,vagy a versenypályán húzzuk a gázt.
Még,ha egyedül is indultunk neki a kilométereknek,akkor is találkozhatunk másokkal
utunk során. Az a valaki lehet egy vadnyúl, vagy egy versenytárs a belső íven.
Nem annyira kellemes esetekben egy balra kanyarodó kamion,vagy egy Lada Niva.
SOHA ne feledjük el,hogy nem tudjuk teljes mértékben irányítani a sorsunkat.
Tapasztalt,intelligens motoros számára nem szabad,hogy kérdés legyen,mit jelent
kisérteni a sorsot.
Talán legveszélyesebb közutakon motorozni. Ott minden adott a lehető legbonyolultabb
és legveszélyesebb helyzetekhez. Motoron ülve a többi közlekedővel szemben a
legsérülékenyebbek vagyunk. Egy szerencsétlen találkozás a motorosnak lesz fájdalmasabb.
Vezető és vezető közt van különbség. Nem egyforma vezetési rutinnal rendelkezünk.
Különbözőek bizonyos helyzetekben a reakcióink. És természetesen vannak idióták is.
Erről is lehetne sokat beszélni.
Szerintem a legtöbb gondot,veszélyhelyzetet a mérhetetlen egoizmus szüli.
Mai korunk betegsége. Egyesek talán nem is tudják,hogy mi az irányjelző ,vagy például
a tompított világítás,vagy követési távolság.
Az egoista megy valamerre. A közlekedők közül csak ő tudja,hogy merre.Fel sem merül
a szerencsétlenben,hogy mások is vannak körülötte,akiknek nem az a fontos,hogy ő hova
megy,hanem,hogy merre! Tudtukra kellene adni,hogy balra vagy jobbra fog kanyarodni.
Ha jelzi a kanyarodási szándékát,azzal másnak időt tud megspórolni,vagy az életét
menti meg vele. Ha balra kanyarodási szándékát már messziről jelzi,a rá várakozó
többi közlekedő máris bátran továbbhajthat a kereszteződésben. Nem fognak anyázni,hogy
irányjelző nélkül fordult be a pa....aszt. Vagy már éppen balról haladsz el mellette,
mikor tükörbe nézés és irányjelző nélkül határozottan rád húzza a kormányt.
Egy kis egymásra figyeléssel sok konfliktus elkerülhető.
Nézzünk önmagunkba!
Végiggondoltad már a helyzetet,mikor a négysávoson
megereszted 260-nal ,a köcsög autós meg kivág eléd,mikor előzi a kamiont.
KIVÁG ELÉD? Mennyivel is közlekedsz? Még autópályán is a sebességhatár duplájával
hasítasz. Kicsi a valószínűsége,hogy a tükörből jól megítélhető egy ekkora
sebességkülönbség. Belenéz a tükörbe,pattint egy irányjelzőt és megkezdi az előzést.
Fogd fel,hogy ezen idő alatt te kb 80-100 méterrel közeledtél felé.
Pedig ő sem ment lassan!
Kimenni motorozni,közlekedni már önmagában veszélyes dolog, főleg azért,mert nem
egyedüli közlekedők leszünk az utakon. Ha a szabályokat megszegjük,azzal már kihívjuk
magunk ellen a sorsot. Egyikünk sem szent! Mindegyikünk megszeg szabályokat. Akarva,
vagy akaratlanul. Időben gondoljuk meg cselekedeteink súlyát. Motorosként nekünk
sokkal jobban kell figyelnünk a többi közlekedőre már azért is,mert mi fogjuk
a rövidebbet húzni függetlenül attól,hogy ki volt a szabályszegő.
Persze lehetett volna azt is írni,hogy :
Autósként nekünk sokkal jobban kell figyelnünk a motorosokra,mert nem mi fogjuk
a rövidebbet húzni függetlenül attól,hogy ki volt a szabályszegő.
De erre azt mondhatnák,hogy miért ők figyeljenek ránk is.
Azok az autósok, akik motoroznak is, biztosan értik, hogy miről van szó.
Mindenkinek sok balesetmentes kilométert kívánok!
