Motorszerelés

Ez igaz, egy vezeték ellenállása megmérhető multival simán, de a valós ellenállását befolyásolja, hogy tekercsbe van tekerve, és nem egyenáram folyik rajta, hanem váltakozó. Márpedig ebben az esetben a váltóáramot nem csak a sima ellenállás korlátozza, hanem az úgynevezett induktív ellenállás is. Ami pedig a frekvenciával azaz a főtengely fordulatszámának emelkedésével nő.
Ilyen módon tehát ez az igen kedvező jelenség tulajdonképpen a fordulatszám növekedését, és ezzel a fesz növekedését a tekercsek belső ellenállásának növekedésével kompenzálni igyekszik.
Ha ezt is figyelembe vesszük, a terheléses, elfűtéses szabályzó tulajdonképpen csak egy túlfesz védelem. Ebben igaza van Mzolinak.
A dolgot árnyalja még (ha már precízkedünk), az akku viselkedése, ugyanis a töltőfesz növekedésével az akku egyre nagyobb áramfelvétellel reagál, ami ugye egyre növekvő terhelésként lenyomja a feszültséget.
Ezt azért tartom fontosnak hangsúlyozni, mert igen sokan működtetnek motorokat rossz aksival, vagy akku nélkül. Hogy a szabályzó ezt sokszor kibírja, csak a mázlin múlik...

Helló Mester! Valljuk meg őszintén Te ebből élsz. Mondhatjuk úgy is ezzel kelsz és fekszel. Sőt valószínű még a szabadidőd egy részét is erre áldozod, mert akkor a sajátod csinálod. Neked muszály tudni. Irígylésre méltó az a tudás ami neked is és a hozzád hasonló emberek birtokában van. Itt a kommentelők nagy része amatőr,ezért is van olyan sok értetlenkedés meg butáskodás. No de ti legalább segítetek ezért könnyebb nekünk az otthoni bütykölés.

Én szándékosan nem megyek bele ennyire. De hát ennyifélék vagyunk. Van akinek túl bonyolult, van akinek nem elég precíz.

Ez ugye nem a -Vissza a jövőbe- fluxus kondenzátora? Nem félre érteni! Vicc volt! Őszinte tiszteletem azoknak akik így értik a villamosság tudományát. Olyan jó lenne legalább egy kicsit érteni hozzá.

nemcsak agyon terheljük egyenesen rövidre zárjuk a szabályzóban tirisztorok teszik meg és már le is gerjed ami kis genyó generátorunk le esik a feszültség és itt kapcsolódik be Heinrich Lenz törvénye
LENZ TÖRVÉNYE. Az indukált feszültség által létrehozott áram mindig olyan irányú, hogy a saját mágneses tere az eredeti fluxusváltozást akadályozni próbálja.

A Ladás fesszabályzót meg.... nem kommentálom tovább. Megfogadtam, hogy az új évben próbálok nem vitába szállni senkivel. Ha szerinte így működik, engem nem érdekel....

Én csak általánosságban mondtam hogy úgyis jön valaki, aki jobban tudja. Ne vedd sértésnek.

Én például egyáltalán nem akartam "jobbantudni"
CSak megpróbáltam alátámasztani annak az abszurditását, hogy egy gerjesztést szabályozó (monnyuk lada) szabályozóval próbágatja valaki szabályozni az állandómágneses generátort.

Sziasztok! Kérdésem lenne, hogy gilera kk 125 max gázon 100km/h a vége. Nem nyit a power szelep esetleg? Köszi

Hibátlan.

Itt mindenbe bele lehet kötni. Úgyis mindenki jobban tudja....

Boldog Új Évet Kívánok Mindenkinek!

Arra kívántm célozni, hogy a "fölös" kakó nem tisztán elfútődik, hanem meg sem érkezik a szabályozóba, mert a szabályozó visszaható módon szabályoz.
(kb ezt írta Lecsó is amikr azt mondta, hogy az állandómágneses generátor sztenderd csúcsra jár)

Én csak azzal egészítettem ki, hogy a szabályozás nem tisztán elfűtéses módon történk, mert a terhelés nem tisztán ohmos jellegű.
(szép is volna ha nagyobb motoroknál 2-300 wattot kellene eldisszipálni, fel is gyújtaná a motrot ha semmiyen fogyasztó nemlenne bekapcsolva:)

A szabályozás sokkal inkább úgy meg végbe, hogy egy reaktancia áramkör látszólagos terhelésként szerepel.
Erre írtam, hogy a régebbi motorokban jellemzően passzív elem, általában egy soros R-L kör változó impedanciája kaszál frkifüggően, nem pedig egy tiszta ohmos ellenállás jellegű a terhelés.

Ez már jó nem?

http://www.kepesmotor.hu/motor...

lecso abszolut pontosan leirta mi megy vegbe a szabalyzoban. Ebbe nem lehet belekotni. Egyebkent meg mi az a "frekifüggő ellenállatként"?

Állandómágnesesnél sem elfűteni szokták tisztán,(a szabályozóban) a felesleges kakaót, bár nyilván a szabályozó elemknek van valamekkora disszipációja.
Sokkal inkább frekifüggő ellenállatként működnek a szabályozók , visszaható módon szabályozódnak a generátorok.
Régebbi motoroknál passzív alkatrészekkel soros R-L taggal például,(amiből az R egy resze maga a fogyasztó) modegnebbeknél meg akítv alkatrésszel.
Namost, ezt nem is feltétlenül neked kellett volna írnom D:)

hónoltatni*

Még egy meglehetősen bagatel kérdés,akár szilveszteri tréfának sem rossz :)
Ha szeretnék nagyobb dugattyút a DRZ-be, akkor elég az új nagy dugótszettet megrendelni és a mostani hengerfejet meglehet hónoztatni vagy perselyeztetni a kívánt méretre? Vagy jobban járok ha hengerszettet rendelek?
http://www.ebay.com/itm/SUZUKI...
Köszcsi:)

Sziasztok,
hogy van az hogy egyik hengerszett(dugattyú)
94mm és 435 ccm míg a másik csak 91,96mm és 440ccm?
Hogy kell értelmezni az értékeket?

http://motoroswebaruhaz.hu/spd...

http://motorosweba
ruhaz.hu/spd...
Köszike!

Állandó mágneses generátor koppon működik mindig. Nem tudjuk másként szabályozni, minthogy agyonterheljük. Ettől esik le a feszültsége a normális szintre. Ezt a terhelést a fesszab adja, a belsejében elfűti a felesleges áramot. Ettől melegszik intenzíven.

Ebből következik, hogy a generátornak nem árt ha leterheled a névleges terheléssel, pusztán a szabályzónak lesz kevesebb dolga, illetve alacsony fordulaton lehet kevés a termelt áram, mikor még nincs meg a kellő fordulat, és a szabályzónak amúgy sem kellene beavatkoznia, mert amúgy is alacsony a feszültség.

A másik dolog, hogy ha lekapcsolja valaki a fogyasztókat, vagy csökkenti a fogyasztók fogyasztását (pl.xenon, ami csak begyújtáskor fogyaszt intenzíven, utána takarékosabb, mint egy hagyományos izzó), a szabályzóra nagyobb feladat hárul, esetleg bele is rokkan.

A fentiek tehát az állandó mágneses generátorokra vonatkoznak, a motorok 90 százaléka márpedig ilyen.
Egész más a helyzet a gerjesztőtekercses generátoroknál. (CBR1000, FZR1000, lég-olajos Suzuki blokkok...pl.)
Itt a működés elve az, hogy az állandó mágnest elektromágnessel helyettesítik, ezt nevezzük gerjesztőtekercsnek. Immáron a mágnes erejét tudjuk szabályozni, azaz ha nem gerjesztünk nincs kimenő fesz, ha pedig teljes gerjesztéssel működtetjük, akkor kis fordulatszám mellett is lehet elegendő áramunk. A szabályzó itt gyakorlatilag az emelkedő fordulatszám mellett csökkenő gerjesztéssel biztosítja az egyenletes feszültséget. Nyilván a terhelés itt is bejátszik, de a szabályzó azt is kompenzálja.

Valóban örülök! Leírtad a megoldást. Köszönöm!

ja oké. mindenképp automata szivatósat akarok.

A hátsó lámpa és a villogók nem sok vizet zavarnak. Viszont a +100W már kérdéses. Magyarul annyit szeretnél, hogy a két pótfényszóró ne terhelje a lámpakapcsolót (bár szerintem egy jobb motornál már eleve relézve van a lámpa, így a 2 pótfényszóró már nem okoz neki gondot). A relé 86-os lábát a testre kötöd. A 85-ös lábat rákötöd a lámpában a fényszóró szálára. Így a relé csak akkor kapcsol be, ha amúgy is felkapcsolod a fényszórót. A relé 87-es lábát vastag kábelen elviszed az akku pozitív sarkához, egy 8A-es (vagy nagyobb) lengő biztosítékot beiktatva. A relé 30-as lábát elviszed a pótfényszórókhoz, ezen fogják megkapni a +12V-ot. A pótfényszórók másik lábát szintén vastag kábelen letesteled. És örülsz.

generátort nem illik teljes terhelésen dolgoztatni
a fényszóró vezetékre meg tegyél egy relét ami kapcsolja a pót lámpákat amit közvetlen az akkuról látsz el árammal külön vezetéken amin persze egy biztosíték is van minél közelebb az akkuhoz
így a gyári állapot egy kis szigszalaggal visszaállítható

Ez jó. Hát olyan kell, hogy össze tudd rakni. Magyarul ha nem akarsz szívócsonkot is cserélni, akkor olyan karbit keress, aminek nem csavaros a felfogatása, hanem kerek és egyezik a régi karbi átmérőjével. Pl a Dellorto PHVA 17.5-ös az ilyen. Automata szivatós is. A PHBN ugyanez, csak kézi szívatós, ahhoz még kell egy szívatókar és bowden is.