Mert nem is!
CBR-ről, Fazerről, R6-osról is leér. Sanyi SV-je kicsit magasabb, valószínűleg kutyacsontozott. Pádre gépéről jobban leért.
Aztán meg ott van Pedrosa...
"neki se mondták még el, hogy az aszfaltról csak enduróval lehet lemenni".......ezt inkább a hasmagasság,bátorság egyvelege szabja meg,sztem a túraendurók 90%-át nem kenik úgy össze mint ahogy a banditot szoktam...
A videókon szoktam nézni mikor követem a 600cm3 körüli csapatot,mindenki forgatja,szteppel a váltón,én meg követem őket stabil 3-4e-s fordulaton duruzsolva,álmodozva,stresszmentesen.
Vicces közlekedő eszköz a sportmotort... főleg a 600-asok.
Most hétvégén jöttem fel az 51-esen a szokásos 140-150 közötti tempómban, utolértem majd megelőztem egy sárga, túrakormányos R6-ot. Egészen addig szemmel láthatóan nem nagyon volt sietős neki.. de aztán bennem emberére talált. Mondjuk nem nagyon mentünk utána se tartósan gyorsabban, de ezt a tempót tartottuk.
Na szóval, amit megint csak leszűrtem a "kicsi" sportmotorral az utcán témakörből az az, hogy ezeket állandóan forgatni kell. Egy darabig ő jött mögöttem, aztán magam elé engedtem.. mert fent voltak a dobozok, aztán ő jobban elfért sokszor a felezőn mint én. Az egy dolog, hogy nem hallom a saját motorom hangját ha előttem megy, de amikor mögöttem jött akkor is az R6-ot hallottam jószerivel, nem a Divit.
Én jószerivel az összes szituációt meg tudtam oldani 90 fölött utolsó sebességben (kb 3800-as fordulatról), egyenletesen gyorsulva, míg az R6 állandóan üvöltött (legalábbis az én fülemmel..) és ment a szteppelés a váltóval. Ordít-ordít.. aztán kurvára megindul. Nem tűnt valami jól használható közlekedési eszköznek. Amikor jól jött ki neki a lépés meg a fordulatszám, akkor szépen el tudott lépni az előzéseknél... de aztán néha visszakapcsoltam 4.-be is.. akkor már nem volt akkora a fölénye. (90-150 között). Szóval hiába a klasszisokkal jobb futómű, rendes kormánnyal relatív normális vezetői pozíció, nem keltett bennem birtoklási vágyat a cucc.
Egyébként érdekes fazon volt a gazdája, mert egy komoly féktávon sárrögök estek le az R6-ról (nem is volt tiszta a motor, bár én ennek nem tulajdonítottam akkora jelentőséget az elején), valószínűleg neki se mondták még el, hogy az aszfaltról csak enduróval lehet lemenni
Valahogy ugy tudom mondani hogy a szupersportoknak a nagyivu belefekvos 150 plusszos az ami fekszik az mt kategoriaknak meg az amiben mire atteszed a segged jobbrol balra mar a harmadik kanyarban vagy.
Nincs eszement sebesseg pedig.
Ez a baj a sportmotorral, hogy arra itéli az embert, hogy gyorsan menjen, ha jól akarja érezni az ember rajta magát. Ez egyfajta külső kényszer is már, ami soha nem jó. Már pedig a lassú motorozásnak is megvan a bája, amire szintén szükség van, nem beszélve arról, hogy sokszor a feltételek is megkívánják.
Így van a könnyedségre gondoltam, nem kell hozzá technikai felkészültség, minden magától megy és már bent is vagy a kanyarban mint egy automata váltós kocsival a váltás.
Abszolute stresszmentes a vezetése, nem kell bizonyos fordulatokat keresned, ahol jól megy a motor, nem kell nagyobb sebességeket elérned, ahol már élmény vezetni és full kényelmes, ami sokkal többet számít mint gondoltam.
Nagy igazság!
A könnyedség nagyrészt a súlyból adódik,azt érzed leginkább,aztán jön a futómű,üléspozíció,gumik,stb.
Például a street triplet próbálva is a könnyed szó jutott először eszembe,de ha supermotóra ülsz ott meg csak azt érzed,jóóóó ám az!
Ugyan nem vezettem túl sokféle motort, de szvsz a könnyedség az ott van szinte mindben.. csak olyan sebességgel és stílussal kell használni mint amire kitalálták.
Szóval akinek nem elég könnyed egy akármilyen modern sportmotor, az valószínűleg túl alacsony sebességgel használja..
Magam is rühellném az idegbeteg gázreakciót,meg állítólag picit puha az eleje,mondjuk az nekem tetszene gyengébb minőségű utakon.
Lesz ebből vmi túrásabb verzió,az lenne az igazi vagy a Bmw s1000f....
Próbálom összerakni, de nem megy.. egy sportmotorral (feltételezem, hogy egy nem csutkakormányos de sportos géppel is) gyorsabban lehet kanyarodni, mint ezzel, mégis ezzel könnyebb a kanyarodás.
Nagyszerű élmény lehet, menet közben rájönni arra, hogy nem lehet az adott tempóval bevenni a kanyart, mert nincs hova tovább dönteni.
CBR-ről, Fazerről, R6-osról is leér. Sanyi SV-je kicsit magasabb, valószínűleg kutyacsontozott. Pádre gépéről jobban leért.
Aztán meg ott van Pedrosa...
És most kezdtem neki álmaim motorjának.
A videókon szoktam nézni mikor követem a 600cm3 körüli csapatot,mindenki forgatja,szteppel a váltón,én meg követem őket stabil 3-4e-s fordulaton duruzsolva,álmodozva,stresszmentesen.
http://youtu.be/6pvCsteQSUg
Most hétvégén jöttem fel az 51-esen a szokásos 140-150 közötti tempómban, utolértem majd megelőztem egy sárga, túrakormányos R6-ot. Egészen addig szemmel láthatóan nem nagyon volt sietős neki.. de aztán bennem emberére talált. Mondjuk nem nagyon mentünk utána se tartósan gyorsabban, de ezt a tempót tartottuk.
Na szóval, amit megint csak leszűrtem a "kicsi" sportmotorral az utcán témakörből az az, hogy ezeket állandóan forgatni kell. Egy darabig ő jött mögöttem, aztán magam elé engedtem.. mert fent voltak a dobozok, aztán ő jobban elfért sokszor a felezőn mint én. Az egy dolog, hogy nem hallom a saját motorom hangját ha előttem megy, de amikor mögöttem jött akkor is az R6-ot hallottam jószerivel, nem a Divit.
Én jószerivel az összes szituációt meg tudtam oldani 90 fölött utolsó sebességben (kb 3800-as fordulatról), egyenletesen gyorsulva, míg az R6 állandóan üvöltött (legalábbis az én fülemmel..) és ment a szteppelés a váltóval. Ordít-ordít.. aztán kurvára megindul. Nem tűnt valami jól használható közlekedési eszköznek. Amikor jól jött ki neki a lépés meg a fordulatszám, akkor szépen el tudott lépni az előzéseknél... de aztán néha visszakapcsoltam 4.-be is.. akkor már nem volt akkora a fölénye. (90-150 között). Szóval hiába a klasszisokkal jobb futómű, rendes kormánnyal relatív normális vezetői pozíció, nem keltett bennem birtoklási vágyat a cucc.
Egyébként érdekes fazon volt a gazdája, mert egy komoly féktávon sárrögök estek le az R6-ról (nem is volt tiszta a motor, bár én ennek nem tulajdonítottam akkora jelentőséget az elején), valószínűleg neki se mondták még el, hogy az aszfaltról csak enduróval lehet lemenni
Nincs eszement sebesseg pedig.
Abszolute stresszmentes a vezetése, nem kell bizonyos fordulatokat keresned, ahol jól megy a motor, nem kell nagyobb sebességeket elérned, ahol már élmény vezetni és full kényelmes, ami sokkal többet számít mint gondoltam.
A könnyedség nagyrészt a súlyból adódik,azt érzed leginkább,aztán jön a futómű,üléspozíció,gumik,stb.
Például a street triplet próbálva is a könnyed szó jutott először eszembe,de ha supermotóra ülsz ott meg csak azt érzed,jóóóó ám az!
Szóval akinek nem elég könnyed egy akármilyen modern sportmotor, az valószínűleg túl alacsony sebességgel használja..
Lesz ebből vmi túrásabb verzió,az lenne az igazi vagy a Bmw s1000f....
Nagyszerű élmény lehet, menet közben rájönni arra, hogy nem lehet az adott tempóval bevenni a kanyart, mert nincs hova tovább dönteni.