Pályán nem is nagyon találkoztunk szerintem nem emlékszem annyira
Haver is az s1000rr-rel Tétről jött
beszarás...
Közlekedési kultúra sokkal magasabb, mint nálunk, de gondolom ezt tudjátok ti is. Mikor lassabban mentünk, nem tolongtak mögöttünk az autók, betartották a biztonságos távot, mikor lehetőségük volt, pedig előztek. De nem nyomultak, nem dugdosták ki az orrukat. Láttunk hegyi utakon fogócskázó autósokat is: egy új TT volt elöl, mögötte 3 Porsche, majd egy Alfa Spyder. Elképzeltem őket, ahogy összecsörögnek, találkoznak a Tecsó parkolóba és úgy mennek kalandozni, mint mi, motorosok.
Salzburgban a kisebb városokon is 70-80-as sebkorlát táblák vezettek át, szóval lehetett haladni. RENGETEG motoros volt, láttam csoportokat NO-ból, Norvégiából, Angliából, Olaszo.-ból. Nagyon sok BMW és Ducati volt, szebbnél szebbek. Elég gyetva volt átérni MO-ra 5 napnyi csoda után.
Különböző okok miatt se én, se faterom nem cseréltünk kipufogót, szóval az első két nap Ausztria azzal a stresszel telt, hogy mikor fognak elkapni, de szerencsére megúsztuk.
Városokban hatosban 2 ezres fordulat környékén pötyögtem 55-tel, hogy elvegyüljek. Apámé meg durrogott hátul... képzelhetitek, hogy éreztem magam.
Aztán átérve a motoros paradicsomba már annyira nem érdekelt. Nagyon sok gép volt, soknak volt sportkipufogója (halkabb-hangosabb), mentek el mellettünk dübörgő chopperesek is. Mi megúsztuk, de senkit nem bátorítok erre. Utak kellemesen szélesek voltak, és a széleik nem voltak sóderrel, homokkal, kavicsokkal leszórva, mint a mi idióta hegyi útjainkon. Csak a kanyar ívére kellett koncentrálj, nagyon kellemes volt! Kicsit átmentünk Németországba is, de az halljátok,... felülmúlt minden eddigit. Aszfalt ugyanolyan tökéletes volt, de az utak BRUTÁL szélesek voltak. Három kamion tuti elfért volna egymás mellett. Kanyarban volt bőven hely sodródni, ha rossz sebességet választottál. Oda még nagyon szeretnék visszamenni egyszer. Ott éreztem először azt, hogy biztonságban tudnék közúton 200 közelébe menni és szó szerint száguldozni.
Visszatoltam kettesben, a fordulat felpörgött 8 ezerre és akkor már meg se kottyant neki. A 3-4. rossz tapasztalat után hagytam 1-2-3-ban, nem erőltettem. Inkább pörgettem, de nem kellett annyit váltogatni. Egyes hegymenetben lefele kellett, a motorfék miatt. 62-ig gyorsult a motor, mikor fékkel rásegítettem.
A végére hozzászoktam a pörgő motor hangjához is. Mikor egyenesbe mentünk, kezdett elgurulni a bogyó, mert ugye akkor már ment volna, mint az állat. A gumi kiválóan teljesített. Esett ránk eső, volt 12-13 és 30 fok is. Végig kiszámítható volt, nem lehetett zavarba hozni, a motorozás élményéhez jelentősen hozzájárult a gumiknak adott bizalom. Elöl Pilot Power 3-am van, hátul pedig Pilot Road 4. Próbálgattam a határaimat, volt kanyarból kigyorsítás, erősebb fékek, minden és nem volt okom aggodalomra.
.
Meg volt egy KTM adventure es emberke bütykös gumikkal, ő is jól nyomta