A napilapok szerkesztői aligha kérdeztek utána, inkább változatlan formában lehozták a közleményt, melyben a következő sor állt: a motorosokat érintő balesetek több mint 50 százalékában a motor vezetője hibázik. Aki figyelemmel kísérte az utóbbi idők híreiben a balesetekkel foglalkozó rovatokat, valószínűleg homlokráncolva olvasta a fenti sort. Miként lehetséges az, hogy tízből legalább hat-nyolc esetben a motorost észre sem véve kanyarodnak elé, a statisztika mégis mást mutat? A hiba a metódusban rejlik...

Kismotor, nagy baj

Az ORFK Kommunikációs Szolgálatánál voltak olyan kedvesek, és viszonylag gyorsan átküldtek egy vaskos paksamétát, melyből kiderült, hogyan is született a több helyen hivatkozott arány. A választ gondolom minden aktív motoros kitalálta, igen, ismét arról van szó, hogy a Babettával árokba hajtó Józsi bácsi ugyanúgy Motoros a kimutatás szerint, mint az évi több ezer kilométert túrázó világjáró vagy a rendszámos vassal munkáját végző futár.
baleseti-statisztika-motorkerekpar-auto-2014-2786
Egyes vélekedések szerint a rendőrségnek a korábbinál is nagyobb szerepet kellene vállalnia a gyakorlati képzésekben, bemutatók, oktatások formájában. A képet elnézve tényleg lenne mit ellesnünk...
Ez így elég felemás képet fest, ezért további, részletesebb adatokat kértem tőlük, ami már jó pár napot igénybe vett, de végül a postaládában landolt a korábbinál még terjedelmesebb összefoglaló. Nem volt egyszerű átnyálazni az utóbbi évek több ezer incidensének minden jellemzőjét, de nem is volt haszontalan időtöltés, mert a végeredmény egészen másként fest, mint az eredetileg tálalt sommás ötven százalék.

Elcsúsztam vagy elütöttek?

Motorral sokkal könnyebb megsérülni egy balesetben, mintha egy biztonságos autóban ülve élnénk át ugyanezt. Egyes számítások szerint 18-szoros a szorzó, vagyis ennyivel nagyobb esélyünk van súlyos, életveszélyes sérülésekre, mintha bádogkaszniban várnánk a csattanást. Tovább rontja az esélyeinket, hogy olyan baleseti források is fenyegetnek minket, melyek kevésbé jellemzőek a többi közlekedőre. Ha egy autós elméri a féktávot, és megcsúszik, megpördül a verda, az általában némi heves szívdobogással, esetleg a karosszériásnál egy-egy elemcserével jár. Motorral ez egészen más tészta, könnyebben bekövetkezik az elcsúszás, hiszen például vészfékezéskor a blokkoló első és hátsó kerekek szinte automatikusan ide vezetnek, még ha ezzel általában nem is teszünk kárt másban, csak magunkban és a motorban.

Néha a (két) kivilágított motor és a kimondottan szerény tempó sem elegendő, hogy biztonságban tudjuk magunkat

Éppen ezért fontos, hogy külön kezeljük az olyan eseteket, mikor a motoros mindenkitől függetlenül hibázik, és elcsúszik vagy egy tárgynak - például szalagkorlátnak - ütközik, illetve megint más, amikor másik járművel vagy gyalogossal csattan. A következőkből kiderül, mi is a pontos helyzet: az autós-motoros karambolokban milyen arányban vagyunk vétkesek mi, kétkerekűek.

A tények makacs dolgok

Kezdjük rögtön az elején, a teljes kis- és nagymotor állomány összes balesetével. A KSH adatai szerint az elmúlt öt évben csak kismértékben változtak a trendek, már ami az incidesek számát illeti. Nagymotorok szezononként 1300-1400 esetben voltak érintettek, ebből átlagosan 6-700 esetben vétkes félként. Kiemelkedik az átlagból a 2009-es esztendő, amikor okozóként 742 esetet regisztráltak, de azóta ez a szám jelentősen csökkent. A robogók, segédmotoros-kerékpárok átlagosan 1521 esetben adnak munkát a helyszínelőknek, és fontos különbség, hogy ezek között minden egyes esztendőben a vétkesek voltak nagyobb hányadban, 55-60 százalékos arányt mutatva.

Nagy szelet, összesen 20-25 százalék a vezetéstechnikai hibából bekövetkező elcsúszás, kisodródás. Hatékonyabb motorosképzéssel megelőzhető lenne az ilyen esetek egy része

A rendszámos gépeknél ez nagyjából a fele-fele határvonalon táncolt, 2010-ben például 1235 esetre 571 motorral okozott incidens jutott, azaz 46 százalék volt az arány. Ezzel akár pontot is tehetnénk a számolás végére, de a Központi Statisztikai Hivatal adatait kikérve egyből fény derül rá, miért csalóka ez a számpár az autók és motorok ütközései kapcsán. A 2010-es évnél maradva érdemes megfigyelni, hogy milyen kevés az ún. többjárműves baleset, melyben a motoroson kívül másik fél is érintett. Egyből kitűnik, hogy a „Haladó járművek ütközése" rubrikában csak 227 esetet jegyeztek fel, melyet muszáj kiegészítenünk a motorosok vs. gyalogosok incidensekkel, melyből 21 volt akkoriban. Ezt összesítve kiderül, hogy az adott évben 1235 nagymotor volt balesetek részese, de ebből mindössze 248 alkalommal ütközött vétkes motoros másik közlekedővel - az kereken húsz százalék. Innen nézve máris másként fest a statisztika, hiszen ezzel máris tízből nyolc esetre tehető, amikor a motoros teljesen vétlen, vagy a hibája nincs kihatással semmilyen közlekedőre, hiszen egyszerű elcsúszásról van szó. Marad tehát kereken húsz százalék az összes regisztrált esetből, amikor joggal mondják, hogy felelőtlenségünk, illetve hibánk okozta a másik fél kárát, sérülését.
baleseti-statisztika-motorkerekpar-auto-2014-2788
Készítettünk egy diagramot, hogy szemléletesebb legyen, milyen arányok is jellemzik a motorosokat érintő baleseteket. Főleg a vétkes kifejezés melletti vékonyka szegmensek a beszédesek...
Mielőtt azzal vádolna valaki, hogy a 2010-es példát kiragadva hazabeszélek, gyorsan mutatom a többi esztendő hasonló adatait is. Egy évvel később 21,1 százalékra hízott fel az érték, míg 2012-ben 20,6-re módosult - ekkor 1356 esetben riasztották a yardot személyi sérüléssel járó motorbalesethez, ebből 279 esetben sérült másik jármű vagy személy az általunk okozott incidensekben. A tendencia tehát szinte állandó, a viszonylag szegényes és nem éppen naprakész motoros oktatás és a kétkerekűek technikai jellemzői miatt az egyszerű elcsúszás és kisodródás továbbra is nagy szelete a diagramnak - jellemzően 20-25 százalék -, azonban emiatt aligha lehet társadalmilag veszélyes elemeknek titulálni minket. A szalagkorlátnak csapódó gép legfeljebb pár méter lemezt tesz tönkre, s jellemzően nem okoz sérülést - önmagán kívül - másnak. Fordítva viszont éppen az adja az ütközések veszélyességét, hogy általában a motoros súlyos sérülésével járnak, míg az incidenst okozó vezetők a karosszériától védve karcolásokkal megúszhatják a kalandot.
baleseti-statisztika-motorkerekpar-auto-2014-2806
Így változott a motorosokat érintő ún. többjárműves balesetek okozói aránya az elmúlt években. A tendencia szinte változatlan, tízből legalább hétszer vétlen félként ütközünk másik járművel
A feladat tehát adott, szívós munkával, minőségi motorosképzéssel, no meg tudatos közlekedésre neveléssel kell rávezetni a motorosokat, miként is csökkenthetnék az általuk okozott esetek számát. Ugyanakkor ideje lenne egy átfogó, nagy tömegeket elérő kampánynak, melyből kiderül, hogy milyen sérüléseket is okozhat egy másfél tonnás autó, ha akár csak figyelmetlenségből is elüt egy kétkerekűt. A nagy számok törvénye alapján érdemes lenne ezzel kezdeni, hiszen ha csak negyedével sikerül visszaszorítani a másik közlekedő által okozott motorbalesetek számát, az már önmagában annyit tesz, mintha az általunk kiváltott többjárműves incidensek egyik napról a másikra megszűnnének.

Az egyre nagyobb tömegeket elérő baleset-megelőzési filmek is hozzájárulhatnak az incidensek visszaszorításához

Az ORFK és az OBB kampányait látva ők is felismerték ezt, s egyre többször juttatják el - akár televíziós műsorokban is - az üzenetet az autósokhoz, azt remélve, hogy változnak az arányok, illetve ezzel együtt összességében is csökken a motorosok sérülésével járó balesetek száma.