Miként megszokhattátok, a Brixton időről időre megkérdezi a tulajdonososokat, hogy mi vonzotta őket a motorozásban, milyen élményekkel gazdagodtak kétkeréken és miért éppen azt a gépet választották, amivel jelenleg közlekednek. Ezúttal a Rómában élő diák, Emanuele állt kamera és mikrofon elé.
Megláttam az olajfoltot, jelezni akartam, de a kanyarban elestem a motorral...
– Emanuele vagyok, 16 éves, és fél évvel ezelőtt úgy döntöttem, hogy megveszem életem első motorkerékpárját. Mondhatni, hogy eleve kétkerékre születtem, ugyanis szüleim kizárólag bringával és robogóval jártak, jómagam pedig már négyévesen beleszerettem a motorokba – azt hiszem, sorsszerű volt. Ez egyben meghatározta az életemet is, mert a technika iránti rajongástól vezérelve úgy határoztam, gépészmérnök leszek, hogy később autós vagy motoros cégnél dolgozhassak – vágott bele Emanuele élete történetébe.
Milyen motorral jársz?
– Egy Brixton Crossfire 125 LC-t választottam társamul. Főként a neoretró formaterv fogott meg, amikor először megláttam.
Vicces, hogy tulajdonképpen nem is ezért a motorért mentem be a kereskedésbe, de rábeszéltek egy próbakörre a kis 125-össel, és mire visszaértem, már nem volt kérdés, hogy ezt viszem el az eredetileg választott gép helyett.
Mióta motorozol?
– Koromból fakadóan nem túl régen, közel 7 hónapja. Sajnos ebből is kimaradt pár hét, amikor szervizbe kellett vinnem a gépet – nehéz időszak volt. Korábban nem is sejtettem, hogy ennyire tud hiányozni a motor, a motorozás, amíg nem fedeztem fel ezt a csodás hobbit. Azonnal beleszerettem a vasba, megtanultam értékelni, és bátran mondhatom, hogy most már elválaszthatatlanok vagyunk.
Mi volt a legveszélyesebb vagy legextrémebb helyzet, amit megéltél a hét hónap alatt?
– Nos, kis túlzással szembesültem a halállal... Az egyik barátommal motoroztunk éjszaka, amikor megelőzött engem, és a lámpám fényében olajfoltok csillantak meg mögötte az aszfalton. Rögtön azt gondoltam, az ő motorjából folyik, ezért megpróbáltam megelőzni, hogy figyelmeztessem.
Meg is előztem, de jött a kanyar, megcsúszott a motorom eleje és a következő pillanatban már a földön feküdtem. Először fel sem fogtam, mi történt...
Mi az a felszerelés, kiegészítő, ami nem hiányozhat a motorodról?
– Nem kérdéses, a mobiltartó ma már alapvető. Jómagam is szeretek zenét hallgatni motorozás közben, segít kikapcsolódni és még inkább megélni az úton töltött perceket.
Egyedül vagy társaságban motorozol inkább?
– Van egy jóbarátom, aki szintén egy Brixtonnal, egészen pontosan Felsberg 125-tel motorozik, és néha elmegyek vele. Emellett várom, hogy a legjobb barátom, Sebastian végre megszerezze a jogosítványát, hogy vele is együtt motorozhassunk.
Milyen gyakran használod a Crossfire-t?
– Minden nap, hiszen iskolába járok vele, és elég messze lakom az intézménytől. Emellett minden hétvégén különböző tavakhoz túrázom, hogy találkozzak más motorosokkal és új utakat fedezzek fel. Mivel Rómában élek, a leghíresebb tavak a közelemben a Lago di Bracciano és a Lago di Albano – szeretem mindkét környéket.
Melyik volt a legszebb hely, amit eddig motorozás közben felfedeztél?
– Tudod, eddig minden túracélpontot imádtam. Valószínűleg azért, mert ha autóval járok arra, akkor talán fel sem tűnik a táj szépsége, hiszen csak közlekednék, mint bárki más. Viszont motoron részesévé válsz az utazásnak, és ilyenkor mindent sokkal jobban megél az ember.
Mégis, ha igazi természeti kincset kell ajánlanom az erre motorozóknak, akkor egyértelműen a Monte Terminillo 36 kilométer hosszú szerpentinjét mondanám – felejthetetlen élmény.