Napjainkban is szigorú, ellenőrzött feltételek között zajlik a fejvédők ütéspróbája, ám a jelenlegi módszerek nagy hátránya, hogy nem elég széleskörűek, illetve gyakran köszönőviszonyban sincsenek az életben előforduló, jellemző sérülésformákkal. Jelenleg négy nagyobb szervezetet ismerünk: az észak-amerikai DOT (Department of Transportation), a Snell Alapítvány (Snell), az Európai Gazdasági Bizottság (ECE) és a sisakok általános tesztlaborja (SHARP).

Így zajlik a SHARP-teszt

Ezek közül az ECE tűnik a leginkább univerzálisnak, ugyanis több független társaság különböző vizsgálati elemeiből áll, viszont a SHARP alaposabb, mert - az ECE-vel ellentétben - többféle sebeséggel vizsgálják a becsapódás hatásait.

Egységes tesztszabványt sürget a Certimoov

A francia szervezet új protokollja abban különbözik a korábbi vizsgálatoktól, hogy nem a bukó leggyengébb részét terheli - mint például a Snell M2015-tesztben -, hanem egy általános védettségi szintet állapít meg a közutakon leggyakrabban előforduló erőhatások, sérülések alapján. Öt éve társult a szervezet a Strasbourgi Egyetem kutatóival, s az eltelt esztendőkben kifejlesztette az életszerű, több változóval számoló tesztmódszert. Például itt nem függőlegesen ejtik le a bukót, hiszen ez csak akkor lenne életszerű, ha viselője fejest ugrana egy üres medencébe. Ehelyett 45 fokos szögben csapják oda, mintha csak egy kanyarban kicsúszó vezető sisakja ütődne a korláthoz. Ráadásul nem próbababát használnak, hanem az emberi fej összetételére hasonló tárgyat, így a felsebzett bőrt, a plexi vagy külső tárgy okozta vágásokat és az agysérüléseket is kimutathatják. Hogy mennyire szigorú eljárásról van szó, azt remekül példázza, hogy az eddig kipróbált 22 sisak közül a legjobb sem kapott három csillagnál többet, míg a leggyengébbek másfél csillaggal végeztek.

Íme, a legfontosabb különbségek a tengerentúli és az európai töréstesztek között!

Hogy hatékonyabb fejvédők szülessenek, a Certimoov szakemberei most a gyártókkal tárgyalnak a lehetséges módosításokról, egyszersmind sürgetik a döntéshozókat, hogy mielőbb írják át a bukókra vonatkozó elvárásokat és vizsgálatokat, hogy ne a hetvenes években született szabályok alapján vizsgázzanak napjaink fejvédői.