Már több mint ötven év telt el azóta, hogy a német Continental 1969-ben bemutatta a forradalmian új blokkolásgátló rendszert, ami elsőként az autókban terjedt el, majd a kilencvenes évektől kezdve a motorkerékpárokba is egyre gyakrabban beépítették. Jóllehet, a trend nem volt egységes, hiszen akadt néhány kivétel: a zászlóshajóként aposztrofálható Hayabusához például még 2012-ben sem volt elérhető, miközben más gyártók már az egyre fejlettebb kipörgésgátlók meghonosításán dolgoztak akkoriban.
A Continental ABS-ek története
Márpedig a blokkolásgátló gyakorlati haszna megkérdőjelezhetetlen, legalábbis erre utalnak az Allianz Technológiai Központ (AZT) felmérései, melyekben azt vizsgálták, hogy alul- vagy felülprezentáltak-e az ABS-es motorkerékpárok a balesetekben.
Kimutatták, hogy kétszer gyakrabban szenvednek balesetet blokkolásgátló nélküli motorral, tehát az ütközésekben résztvevő gépek legalább 66%-án nem volt ABS.
Nem véletlenül döntöttek úgy a német Continental vezetői, hogy az abroncsok mellett vezetéssegítő rendszerekkel is segítik a biztonságos közlekedést, sőt kimondott céljuk, hogy fejlesztéseik gyümölcseként néhány évtizeden belül nullára csökkenjen a közúti balesetek száma.
Az első ABS megjelenése óta megannyi hasznos szerkezettel rukkoltak elő a szakemberek, például megjelent a fékerőelosztóval kombinált blokkolásgátló, valamint a dőlésszög-érzékelős kanyar-ABS, amiben az érzékelők percenként hatezerszer (!) elemzik a motor mozgását, és ez alapján határozzák meg a biztonságos fékerő mértékét.
Azt is elárulták a mérnökök, hogy az új abroncsok fejlesztésekor már figyelembe veszik a modern blokkolás- és kipörgésgátlók működését is, és persze vice versa. Azaz a vezetéssegítők is a motorok és abroncsaik pontos elemzése után születnek meg, beállításaik pedig igazodnak a modern kétkerekűek teljesítményéhez, tömegéhez és gumijaihoz.