Hiába a pörgős sornégyes, a remek futómű és fékrendszer, ha elkopott vagy nem a motorra passzoló gumikkal indulsz útnak – szögezték le a német Continental fejlesztői, akik ezúttal arról meséltek, milyen tévhiteket és városi legendákat hallanak leggyakrabban az abroncsokról. Továbbra is a mérettel, az anyagkeverékkel és a nyomás beállításával kapcsolatban röppen fel a legtöbb álhír, szóval van mit tisztázni.

A motorgumi felépítése és szerepe

Az abroncs a motor egyetlen kapcsolata az aszfalttal, legalábbis amíg a gép „gumis fele van alul,” ezért a pontos irányítás, a vészfékezés közbeni stabilitás, a bőséges visszajelzés és a vízelvezetés mellett még számtalan feladat hárul rá.

continental-mitoszok-a-motorgumikrol
Alapvetés, hogy új vagy újszerű, egyenletesen kopott és – főleg – gyári méretű futófelülethez tervezik a felfüggesztést és annak hangolását, ezért nem érdemes eltérni az ajánlástól. Akad egy-két kivétel (mint például az idősebb VFR750F), melynek 5,5 col széles felnije megfelelő 170 és a 180 mm széles változathoz is, de a szabályok szerint az eredeti méretű köpenyt kell felszerelni

A sok-sok szerepkör megköveteli, hogy tökéletes legyen a köpeny, beleértve a mintamélységet, a méretet, a kort, a nyomást és persze az anyagkeveréket is. Rögtön az elsőhöz kapcsolódik az első tévhit, amivel sokszor találkoztak már a szakemberek:

„Csak gazdasági okokból kötelező lecserélni, ha eléri az 1,6-1,8 mm-es mintamélységet, hogy előbb vegyél másikat – egyébként ugyanolyan jól tapad!”

Természetesen ez is városi legenda, hiszen a sekélyebb barázdák jóval kevesebb vizet tudnak kiszorítani, ezért esőben megnő a vízenfutás (aquaplaning) esélye, míg az egyenetlen kopás a kanyartulajdonságokra van rossz hatással. Arról nem beszélve, hogy szerte Európában büntetik is, és a bírság összege simán vetekszik egy új gumi árával, vagyis tényleg semmi értelme kockáztatni.

continental-mitoszok-a-motorgumikrol
Az abroncs is olyan, mint minden más eszköz: nincs legjobb, csak az adott feladatra legjobb választás. Ezért nem igaz, hogy minden motoron és helyzetben – például a hólétől áztatott hágókon – a legpuhább anyagkeverékű sportgumi teljesít legjobban

A második ilyen „parkolói igazság”, hogy a legpuhább, új fejlesztésű sportgumik típustól és helyzettől függően mindig jobban tapadnak a többi, tartósabb kihívónál. Ez csak akkor lenne igaz, ha mindenki az adott anyagkeverék működési tartományán belül, azaz tökéletes minőségű, száraz, 25-35 fokos aszfalton motorozna vagy nonszensz módon a túrára is magával cipelné a gumimelegítőt... Elvégre a Stelvión akár augusztusban is meglephet egy-egy fagyos reggel vagy intenzív havaseső, és a szélsőséges időjárási körülményekhez jobban alkalmazkodó túraabroncsok ilyenkor túltehetnek tapadásban a puhább anyagkeverékű vetélytársakon.

continental-mitoszok-a-motorgumikrol
Legális, de nem logikus megoldás, ha különböző profilú, mintázatú és anyagkeverékű abroncsot szerelsz fel előre és hátra

– Márkától, típustól függetlenül többféle gumi felszerelhető, nem muszáj előre-hátra egyformát venned! – harsogja a poszt, és mi tagadás, ez részben igaz. Pontosabban elvileg igaz, hiszen

Magyarországon a KRESZ és a KöHÉM megengedi, akárcsak az autóknál, hogy az első és hátsó tengelyre különböző mintázatú gumit szerelj fel,

ha mindkettő megfelel a gyári méretnek, terhelési és sebességindexnek, valamint az ECE-jel alapján közúti felhasználásra tervezett. Persze ettől még nem javasolják a mérnökök, hiszen ez megváltoztatja a motor viselkedését, és általában nem is jár kézzelfogható megtakarítással, szóval alapvetően rossz ötlet.

A szélesebb gumi jobban tapad?

Úgy tűnhet, hogy a gyárinál szélesebb hátsó abroncs az aszfalttal érintkező nagyobb felület miatt növeli a tapadást és a kanyarsebességet is, de önmagában a gumicserével csak rosszabb lesz az összkép.

A keskeny felni ugyanis gombaszerűen összehúzza a köpeny peremét, amitől torzul a futófelület,

a gép pedig bizonytalanná válik a kanyarban. Arról nem beszélve, hogy például a MotoGP-ben 200-as hátsót használnak, a Moto3-ban pedig 115/75-öt, mégis utóbbinak 10-15 km/órával nagyobb a kanyarsebessége, tehát a szélesebb abroncstól nem leszel gyorsabb a kanyarokban.

continental-mitoszok-a-motorgumikrol
Hihetőnek tűnik, hogy a nagyobb felület jobban tapad, de önmagában a szélesebb futófelülettől csak nehezebben irányítható lesz a motor

Érdemes szót ejteni a nyomásról is, bár ezúttal nem arról, hogy miért térj el a gyári értéktől – ez a legtöbb esetben teljesen felesleges. Az viszont már annál fontosabb, hogy ha utassal, csomagokkal indulsz útnak, emelj a nyomáson, de az sem mindegy, hogy mikor!

A benzinkút kézenfekvő lehetőségnek tűnik erre, de több szempontból is rossz ötlet.

Egyrészt nem tudod ellenőrizni, hogy mennyire pontos a mérőóra, másrészt – és ez még fontosabb – az aszfalton felmelegedő abronccsal már egészen más értéket fog mutatni, mint indulás előtt.

continental-mitoszok-a-motorgumikrol
Érdemes rendszeresen ellenőrizni a nyomást, és állítani is, ha egyedül/utassal túrázol

Itt nem apró tizedekről beszélünk, hiszen például a BMW S 1000 RR húsz fokon gyári 2,9 barra beállított gumijában 3,23 és 3,43 bar nyomás uralkodik, ahogy 45 majd 60 fokra melegszik az aszfalton. Vagyis ha ilyen meleg abronccsal gurulsz be a kútra, és ott lövöd be 2,9-re, az előírt, szobahőmérsékleten mért nyomás csak 2,4-2,6 bar lesz.

continental-mitoszok-a-motorgumikrol
Köztudott, de hátha valakinek újdonság: a DOT-szám első két jegye a gyártás hetét, a második kettő pedig az évet jelöli

Végül pedig a sokat emlegetett DOT-szám, amit néha túlmisztifikálnak, azt hangsúlyozva, hogy „csak az idei gyártású gumit lehet újként eladni.” Ezzel szemben az EU-ban a helyesen tárolt, akár 4-5 éves abroncs is újként értékesíthető és tízéves koráig alkalmas közúti használatra, tehát nem érdemes árengedményt követelni, csak mert 4424 vagy 2625 áll a köpeny oldalfalán.