A ZZR600-tulajdonosokat tömörítő csoportban osztották meg az alábbi történetet, hogy a többi motoros okuljon belőle és lehetőleg ne járjon így.
Beköszöntött a tavasz, és tulajdonosa szerette volna beröffenteni szeretett Kawasakiját. Éppen műszaki vizsgára indult, de nem akart kapkodni, ezért a garázsban melegítette a motort, amíg öltözködött. Alig fél percet járt a ZZR, amikor lángok csaptak fel a kipufogó környékéről. Szerencsére éppen mellette állt a tulajdonos, és volt annyi lélekjelenléte, hogy kitolta a garázsból, ám akkor már szó szerint lángolt az egész gép, és pár perc múlva már csak a hamvai hevertek a betonon.
Tanulságként annyit üzent a motorosoknak, hogy soha ne hagyják magára a garázsban a beindított gépet, hiszen ha nincs ott, neki is leégett volna az egész háza, mivel a gázkazán és gyúlékony anyagok tömkelege volt a ZZR körül. Nem egy nagy befektetés, szóval vegyen mindenki a garázsba porral vagy habbal oltót és/vagy úgynevezett tűzelfojtó takarót, amivel meggátolhatja a lángok továbbterjedését. Végül pedig, és talán ez a legfontosabb, minden télen ellenőrizzük az üzemanyagcsöveket, mert valószínűleg ezúttal is egy túlkoros, repedezett benzincső okozta a katasztrófát.
Mivel egy megtankolt motor eloltása csak az első pillanatokban lehetséges egyszerű, kisméretű porral oltóval, mi is azt javasoljuk, hogy lehetőleg senki ne hagyja magára az épületben elindított gépet vagy eleve ne járassa a garázsban, hiszen a felgyülemlő égéstermék egyébként sem tesz jót a bent tartózkodóknak. A motor használati utasításában leírtak szerint, az előírt időközök szerint cserélje a benzincsöveket és ha mégis beüt a krach, a történet főszereplőjéhez hasonlóan próbálja minél messzebb tolni a lángra kapott gépet, nehogy a házra is átterjedjen a tűz.