A második szabadedzésen, egy gyors, balos átfordítóban megindult a motor hátulja, Rossi nagyjából két méter magasról, mintegy százötven kilométeres sebességgel csapódott az aszfaltnak.
Az ilyen típusú, un. „high-side” esések veszélyesebbek, mint amikor egyszerűen kicsúszik a versenyző alól a motor, ugyanis a becsapódás pillanatában olyan mértékű lassulást él át a pilóta, amit szinte lehetetlen sérülés nélkül megúszni. Hiába a milliószor tesztelt védőfelszerelés, és a begyakorolt esési technika: ekkora tempónál, ilyen komoly erőhatást nem képes elviselni a csontozat. Jelen esetben sípcsont- és nyílt lábszártörés a diagnózis.
Azért is meglepő maga a baleset, és a komoly sérülés, mert pont Valentino Rossi az, aki pályafutása kezdetén – eredményei mellett – látványos, és gyakori eséseivel hívta fel magára a figyelmet, viszont az utóbbi években a bajnokság legmegbízhatóbb pilótájává érett. Elég, ha a nagy rivális, Casey Stonert említjük, aki az idei szezon első három versenyéből kettőt, bukás miatt nem tudott befejezni, míg Vale az utóbbi negyven futamot, egyetlen hibával teljesítette.
A sportban alapvető szabály, hogy a legrosszabb pillanatokban is pozitív üzeneteket kell küldeni a rajongók felé, de nem is Rossiról lenne szó, ha nem humorosan oldotta volna meg a feladatot: „Megszögelik, és jövök is vissza!” kiáltotta a mugellói esés után a hordágyról.
Természetesen, a valóság ettől sokkal komorabb, optimista becslések szerint is, csak az idény utolsó versenyén ülhet újra motorra a Doktor, és későbbi pályafutására is komoly kihatással lehet ez a sérülés. Az orvosi beavatkozás egyébként három-négy órán át tartott, és nem igényelt altatást - Rossi kedélyállapotára jellemző, hogy a műtétet követően a pole pozíciós idő felől érdeklődött, és egy televíziót kért a kórterembe: nem akart lemaradni a kedvenc futamáról…
A Yamaha csapat álláspontja egyértelmű: nem siettetik a visszatérést, hiszen az elsődleges cél, hogy versenyzőjük teljesen felgyógyulva térjen vissza - a helye biztosított a hangvillás alakulatnál, 2011-ben is.