Tavalyelőtt már teszteltük a teljes idomos Suzuki Banditot, amit - típusneve után szabadon - mindenki csak "Falóként" emleget. (Az F az angol "fairing", vagyis "idomzat" szóra, az "A" az ABS-re utal, az utolsó két betű pedig a modellévre vonatkozik a GSX1250FA L0 betűkombinációban.)
A "vizes" nagybandit egy igazán szerethető motor, mégis találtunk rajta egy-két olyan hibát, amely már egy Budapest-Debrecen távon is bosszantó volt. Persze ezek csak nüansznyi problémák, amiket könnyedén orvosolhatunk, tehát egy igazi Bandit-rajongónak nem szeghetik kedvét. Például az utas olyan légörvényt keltett mögöttem, ami folyamatosan rángatta a sisakomat... Kötözködésnek tűnhet, de hosszútávon elég zavaró. Hasonló apróság volt a lábtartó zizegése, ami nekem nem, de a hátul ülőnek csiklandozta a talpát.
A két évvel ezelőtt készült tesztvideó. Panaszaink meghallgatásra találtak: azóta gyári pleximagasítóval, valamint túradoboz szettel és tanktáskával szerelték fel a tesztmotort.
A GSX-R-ekre hajazó ruházat megosztja a csupasz motorok szerelmeseinek táborát, hiszen egy Bandit az mégis csak egy Bandit, a naked vasak egyik legmeghatározóbb darabja. A praktikus szempontok azonban néha többet nyomnak a latban, kiváló példát mutatnak erre a GSX-F család 600-as és 750-es tagjai, amelyeket az előző Bandit generáció alapjaira építettek. Kedvező vételáruk, valamint sportmotoros külsejük kombinációja vonzó alternatívát nyújtott, fogytak is szép számban a kereskedésekből. Nem csoda, hogy a mérnökök úgy döntöttek, a folyadék-hűtéses Bandit-famíliát is felöltöztetik. Más kérdés, hogy a gazdasági válság idején sokkal kevesebb nagymotor fogy globálisan, így aztán az új idomos-Bandit generáció eladási számai meg sem közelíthetik az előzőét.
Irány a tengerpart!
Ez egy rendhagyó teszt, hiszen ugyanazt a motort nyúztuk közel kétezer kilométeren keresztül, amit két évvel ezelőtt, a fenti videó készítése közben. A kétéves GSX-be azóta 21.000 kilométert csavartak a tesztelő kollégák, tehát szerencsétlen vas kapta az ívet rendesen. Ennek ellenére az elhasználódás nyomai nem voltak érzékelhetők rajta, sem a kuplungon, sem a futóművön, sőt, a váltón és a blokkon sem. Egyedül a tesztmotorokra jellemző mostoha bánásmód lenyomatai, vagyis a karcolások és kopások mutatták, hogy nem egy vadiúj gépről van szó, illetve a tükrök remegtek kissé a középső fordulatszám-tartomány környékén.
Hogy valóban meggyőződhessünk a "Faló" túra-alkalmasságáról, asszonypajtással úgy döntöttünk, hogy horvátországi családi nyaralásunkra motorral megyünk a kényelmes, klímás négykerekű helyett. Izgalmasan hangzott a terv, hiszen egyrészt nyolc éve egyáltalán nem voltunk sehol nyaralni, másrészt kíváncsi voltam, hogy a videó készítésekor tapasztaltakhoz képest mennyit fejlődött a gép a felszerelt néhány kiegészítőnek köszönhetően.
Az elmúlt hónapokban a kicsi és rendkívül könnyű, leginkább rövid sprintekre készült GSR750-hez szoktam, hiszen ez az idei tartósteszt motorom. A testes GSX1250 egy hajónak tűnt hozzá képest: az első kerék jóval távolabb esik a pilótától, jelentős a súlytöbblet és sokkal lágyabban működik a futómű. A jókora üléseken fejedelmi kényelemben trónolhatunk, és az 1255 köbcentis sornégyes már alapjáratról megdöbbentő nyomatékot szabadít a hátsó kerékre.
Úti célunk Razanj volt, egy picike halászfalu Budapesttől 720 kilométernyire. Kényelmes tempóban - három tankolást is beleszámítva - körülbelül kilenc óra utazást követően érhetjük el, ha autópályán megyünk. Motorral jobban szeretek országúton tekeregni, mint nyílegyenesen hasítani naphosszat, de a teszt miatt most az utóbbi megoldást választottuk, hiszen a Faló túrapotenciáljára voltunk kíváncsiak, elsősorban arra, hogy miként érzi magát az ember, ha egy teljes napon át utazik a nyergében.
Nos, az első 600 kilométer teljes kényelemben telt. A pleximagasító tökéletesen ellátja feladatát egészen 160 kilométer/órás sebességig. Igaz, hogy pont a pilóta fejére irányítja a menetszelet, de mégis megtöri a légáramlást, ezért tehermentesítette a fejemet a légellenállástól, miközben élvezhettem a friss levegő hűsítő hatását. Egyébként a Bandittal nem érdemes száguldozni, ugyanis 160-nál 7,4 litert, tehát majdnem két literrel többet fogyaszt, mint 130-nál (5,6 liter).
Így aztán szinte végig 140-nel utaztunk, s ekkor hatliteres átlagot mértünk. Két személlyel, három dobozzal és egy tanktáskával megpakolva ez igen kedvező értéknek számít! Ebben a tempóban elméletileg több mint háromszáz kilométert is megtehetünk mielőtt ki kellene állnunk tankolni, de a benzinszintjelző már akkor elkezdi bosszantani az embert az állandó villogással, amikor a tizenkilenc literes tank tartalmának még több mint a negyede rendelkezésünkre áll. Az utolsó 120 kilométer már közel sem volt olyan kellemes, mert menetszél ide vagy oda, 36 fokban az aszfalt nagyon erősen árasztja magából a forró levegőt, ráadásul közel nyolcórányi motorozás után a fenekünket is szétültük.
Költségek
Horvátországban is változóak a benzinárak, de a 95-ös ára - átszámítva - jóval 400 forint alatt marad. Általában 135-140 kunát fizettem 14 literért.Étkezésre 100 kunát (körülbelül 3900 forintot) költöttünk egy nap, fejenként. A helyi szupermarketben vásároltunk, s ebből az összegből az általános tej, vaj, kenyér, felvágott, zöldség, gyümölcs, joghurt, jégkrém, sör és bor mellett az esetenként sütögetni való húsok és halak is kijöttek.
Karbantartó és tisztító szerek hosszabb túrákhoz
Természetesen egy tapasztalt túrázó sosem indul útnak minőségi motorápoló és karbantartó szerek nélkül. A kötelező darabok - vagyis a láncspray és a gumijavító spray - mellett három további terméket választottunk a Motul kínálatából: bogároldót, sisaktisztítót, valamint kézlemosót. Utóbbi kettő használatához nincs szükség vízre, így akárhol is kelljen megállnunk - esetleg szerelnünk - a túra közben, mindig tisztán tarthatjuk kezünket és felszerelésünket.
Ítélet
Hazafelé ugyanezt az útvonalat választottuk, és az időjárás is hasonlóan alakult - dög meleg volt... A Split környékén megtett rövid etapokat is beleszámolva összesen 1800 kilométert utaztunk a Faló nyergében, s mindeközben pont azt kaptuk, amire számítottunk: egy kellemes és derék útitársat. Túrás szemszögből nézve tisztességesen helytállt az idomos Bandit, és a gyári kiegészítőkkel kényelmes, praktikus gép vált belőle. Mivel megbízhatóságát tekintve az élvonalba tartozik, bátran merem ajánlani azok számára, akik ár-érték arányban az egyik legjobb sporttúra motort szeretnék választani.