Honnan van neked a beceneved? Csak nem egy kutyafajtáról?
No semmi bántó szándékot ne fedezz fel benne, mert nincs is, csak eszembejutott.
Egyébként meg az pont jó ha magamra vonom a figyelmet mert amúgy se mindíg vesznek észre az autósok.
Dunaföldváron nőttem fel, afféle 'sportoló' brigádban. Havi pár 1-2 ezer kilométert bringáztunk, megyei tenisz bajnokságban játszottunk, kézilabda csapattagok voltunk, stb...
Kölyök korunk óta együtt voltunk, és ha valaki, valami állatságot csinált (merészet, keményet, vagy bármi feltűnőt ) akkor rendszeresen azt vágta rá mindenki hogy " Na de kutya... "
Snitt. Elkerültem Dunaújvárosba. A sport elmaradt, de a motorozás egyre inkább komoly szerepet kapott. Sokat gyakoroltunk egykerekezést, stopie-t stb...
Én meg már mexokásból rávágtam, ha valaki nagyon állatba nyomta, hogy : " Na de kutya... "
Kész, a szöveg elterjedt itt is, viszont a mondás alapján (vagy mert velem kapcsolatban gyakran történtek 'állatságok'
Aztán a klubtól, az első külföldre szervezett túrám emlékére, kaptam egy ezüst kulcstartót - természetesen " Kutya. " gravírozással. Na innen meg már nem volt visszaút, gyakorlatilag többen ismertek (motoros és quados körökben ) így mint a polgári nevemen, és maradt...
Én elfogadtam - sőt, igazából soha nem volt bajom vele - és a Dub féle helyzetkomikumok ( Ring, Grill terasz : Hé! Kutya - Kaja ! , Teplice : ááá...a kutya üldözött...