Tavaly ilyenkor ezt a kocsit szerettem volna megvenni,de csak 450 volt. Odamegyek,mondom az embernek elvinném 450-be. Úgy lehajtott mint annak a rendje. Pedig mondtam neki nem kell rá műszaki,mert majd megoldom a dolgot én. Ugyanis a 499-be friss vizsga járt hozzá. Ezek szerint nem tudta eladni egy év alatt sem. Azért kíváncsi lennék mit mondana most erre az ajánlatra?
Kérem hogy SENKI se reagáljon erre a hsz-re, csak leírom a tapasztalataimat, hátha mások is okulnak belőle.
Előre szólok hogy senkivel semmi bajom sincs,tehát mindenkinek . (fogalmazhatnék egy sokkal egyszerűbb példával is de az a jelen esetben félreértésekhez vezethetne)
De: megkockáztatva hogy esetleg lesz olyan aki megsértődik bár szerintem senkinek semmi oka rá, felhoznék egy példát a régmúltból.
Annak idején egy ismerősöm több alkalommal büszkén domborította ki kedvesének az előnyeit amire minden oka meg is volt. (több ismerősnek irigységgel kevert álmatlan éjszakákat okozva)
Mivel ő önként kezdeményezte ezt, ezért tisztában kellett (volna) lennie hogy egy közösségben a feldobott témára különböző válaszok születhetnek és megeshet hogy olyat is hall-lát-érezni vél ami nem teljesen az elképzeléseinek megfelelő.
Mivel én is egy jó modorú embernek tartom magam, úgy gondoltam (a jó modor határain belül maradva persze) hogy veszem a lapot és "ha már ilyen téma akkor biztos nem véletlenül dobta fel ide az illetékes" alapon SOSEM KOMOLYAN, hanem viccelődve de foglalkoztam a "területtel" ahogy mások is.
Eleinte úgy is működött a képlet ahogy annak kellett, de később egyre több "ez rosszul esett" érződött ki a reakciókból ,a büszkeségből keserűség lett, egészen addig, mikor már konkrétan azt éreztem hogy a téma és én tiltólistára került. (ekkor már a név említése is elég volt egy felháborodott reakcióhoz)
Konkrétan rákérdezve a problémára egyértelművé vált hogy "baj" van.
Természetesen mikor rájöttem erre hogy hova fajultak el a dolgok, leszűrvén a tanulságot elnézést kértem az illetőtől majd beszüntettem mindennemű kérdést-utalást az esettel kapcsolatban.
Személyes találkozáskor is kizárólag a köszönésre és pár szavas kommunikációra szorítkoztam az illető hölggyel a félreértések elkerülése végett. (persze semmi gondunk egymással)
Amit tanulságként elkönyvelhetek: csak olyan témát-megjegyzést hozok fel a fórumra amiért vállalom azt hogy ország-világ előtt kibeszélődik, megjegyzéseket tehetnek rá, ami esetenként nem fog tetszeni de mivel én hoztam egy nyilvános fórumra azt amit, elfogadom hogy férfiasan kell tűrnöm a reakciókat.
Minden személyes témára ott a fészbúkféle magánlevelezés.
Még egyszer: szeretek mindenkit.(bár ez már megint félreérthető)
Arra talán már rá jöttem ,hogy ha valami vérnyomásnővelö dolog történik abban a pillanatban nem érdemes itélkezni és vagdosni ezt azt . Mert mikor higatan átlátod a lényeget akkor rá jőszől ,hogy más a kivezető ut mint amit ideges fejel gondoltál.
Hát én szívesen tenném de ebbe sok beleszolásom nincs Meg azt sem tudom mi történt igy még jobban nem tudok segiteni de igazábol ehez sincs közöm hogy mi történt érted Pupukám .
Audi 100
Előre szólok hogy senkivel semmi bajom sincs,tehát mindenkinek
De: megkockáztatva hogy esetleg lesz olyan aki megsértődik bár szerintem senkinek semmi oka rá, felhoznék egy példát a régmúltból.
Annak idején egy ismerősöm több alkalommal büszkén domborította ki kedvesének az előnyeit amire minden oka meg is volt. (több ismerősnek irigységgel kevert álmatlan éjszakákat okozva)
Mivel ő önként kezdeményezte ezt, ezért tisztában kellett (volna) lennie hogy egy közösségben a feldobott témára különböző válaszok születhetnek és megeshet hogy olyat is hall-lát-érezni vél ami nem teljesen az elképzeléseinek megfelelő.
Mivel én is egy jó modorú embernek tartom magam, úgy gondoltam (a jó modor határain belül maradva persze) hogy veszem a lapot és "ha már ilyen téma akkor biztos nem véletlenül dobta fel ide az illetékes" alapon SOSEM KOMOLYAN, hanem viccelődve de foglalkoztam a "területtel" ahogy mások is.
Eleinte úgy is működött a képlet ahogy annak kellett, de később egyre több "ez rosszul esett" érződött ki a reakciókból ,a büszkeségből keserűség lett, egészen addig, mikor már konkrétan azt éreztem hogy a téma és én tiltólistára került. (ekkor már a név említése is elég volt egy felháborodott reakcióhoz)
Konkrétan rákérdezve a problémára egyértelművé vált hogy "baj" van.
Természetesen mikor rájöttem erre hogy hova fajultak el a dolgok, leszűrvén a tanulságot elnézést kértem az illetőtől majd beszüntettem mindennemű kérdést-utalást az esettel kapcsolatban.
Személyes találkozáskor is kizárólag a köszönésre és pár szavas kommunikációra szorítkoztam az illető hölggyel a félreértések elkerülése végett. (persze semmi gondunk egymással)
Amit tanulságként elkönyvelhetek: csak olyan témát-megjegyzést hozok fel a fórumra amiért vállalom azt hogy ország-világ előtt kibeszélődik, megjegyzéseket tehetnek rá, ami esetenként nem fog tetszeni de mivel én hoztam egy nyilvános fórumra azt amit, elfogadom hogy férfiasan kell tűrnöm a reakciókat.
Minden személyes témára ott a fészbúkféle magánlevelezés.
Még egyszer: szeretek mindenkit.(bár ez már megint félreérthető)
Mi meg folyt köv magánban
IMÁDLAK!