Alacsony ülésmagasságú motorok nőknek

Tervezés során legtöbbször az átlagos európai vásárlót veszik alapul a mérnökök, tehát jó eséllyel egy 175-180 centis pilótával számolnak, ezáltal az alacsonyabb, 160 centi körüli hölgyeknek sajnos számos típus egyszerűen fizikailag nem ajánlható. Általánosságban elmondható, hogy egy motorkerékpár akkor lesz megfelelő a kistermetű hölgynek, ha keskeny felépítésű, és az ülésmagassága elég csekély ahhoz, hogy lába könnyen talajt érjen, s az sem árt, ha könnyű, hogy akár egy lábbal megtartható legyen, amikor például nyomvályús úton kényszerül megállásra. Átfogó összeállításunkban most osztályokba mutatjuk be a piac legszerényebb ülésmagasságú, madárcsontú gépeit, hogy megkönnyítsük számukra a választást.

Kisköbcentis csibészek kezdőknek és fiataloknak

A nyolcadliteres géposztály örök klasszikusa a megnyerő külsejű Honda CBR125R. Könnyű, kezes és ülésmagassága igen szerény, az első szériákon mindössze 776, míg 2011-től kezdve 793 milliméter, ráadásul a közhiedelemmel ellentétben ez inkább egy kis sportos túramotor, mintsem egy kicsinyített csutkakormányos gyorsasági, szóval a kényelemre sem lesz panasz. Aki inkább a csupasz vasakra szavaz, járja körbe a korábbi kiadású KTM Duke 125-öt! Ennek nyergében 81 centi magasan ülhetünk, ami ugyan nem tartozik a legcsekélyebb értékek közé, viszont a váz és az üzemanyagtartály keskeny, ezáltal nem kényszerít terpeszbe, ami legalább olyan fontos a biztos talajfogás szempontjából. Ráadásul a Kisherceg feltankolt tömege mindössze 138 kiló, így megtartása nem okozhat gondot.

Ugyanezen kategóriában jó fogás lehet még a szó szerint elnyűhetetlen vas hírében álló, könnyű és kezes Yamaha YBR125 vagy a Suzuki vidám „telekjárója”, a ballonos kerekű Van-Van. A supermotók vagy endurók igazi magaslesek, így alapesetben ezek szóba sem jöhetnének. Bármilyen meglepő azonban, akad néhány üdítő kivétel, ilyen például a Kawasaki D-Tracker. A modell 12 lóerejével illeszkedik a kategória átlagához, de nem is ebben rejlik a csoda, hanem hogy az első kiadások adattáblázatából mindössze 805 milliméteres értéket olvashatunk le, s nem mellesleg a Tracker szintén a modellalkatú gépek közé sorolható. Egyértelműen a chopperekért és cruiserekért rajongó közönségnek van a legkönnyebb dolga, hiszen ezek a gépek hengerűrtartalomtól függetlenül meglehetősen alacsonyak. Aki korlátozott jogosítványa vagy a fokozatosság elve okán a 125-ös kategórián belül maradna, annak a Honda VT125-öt ajánljuk.

Felsőbb osztályba léphet!

Továbblépve a nyolcadliteresek mezőnyében találhatjuk a Kawasaki apró sportolóját, a Ninja 250R-t. A miniatűr superbike megjelenésekor egy valódi űrt töltött ki a piacon, s bár ma már jó néhány vetélytársa akad, még mindig ideális választás az alacsonyabb termetűeknek. 33 lovas erőforrásával lendületesen lehet haladni, de csak az válassza, akit nem zavar, hogy a sorkettes igényli a pörgetést, csúcsteljesítménye csak tízezres fordulatszám felett előcsalogatható.

Korosztályát tekintve több szempontból kategóriaelső, s nem mellesleg gyönyörű kétkerekű a Honda VTR250. A Ducati Monsterre hajazó külső egy barátságos, mégis erőteljes, 30 lovas V-motort rejt, így amellett, hogy nevetve gyűri le a városi dugókat, autópályán sem fogy ki a szuszból. Nyerge mindössze 760 milliméterre került a földtől, így akár már 155-160 centis lányoknak is bátran ajánlható. Amúgy hondásan megbízható konstrukció, éppen ezért a mai napig remekül tartja az árát. Hasonló stílusú az Yamaha YBR250 vagy a Honda CBF250, mindkettő igen gazdaságos és szinte gondozásmentes masina. Az endurós stílusú gépek rajongóinak érdeklődését felkeltheti egy kevésbé ismert motorkerékpár, a Yamaha XG250 Tricker. A már-már triálmotoros beütésű kis egyhengeres ideális városi társ, ugyanakkor nyugodtan megcélozható vele a durvább terep is, hiszen nagy kerekeinek és elképesztően alacsony – csupán 120 kilós – tömegének hála kiválóan alkalmas az endurózásra.

Széles választék a középosztályban

A félliteres kategória „nagy öregjei” közül kiemelkedik a Kawasaki ER-5 illetve közvetlen vetélytársa, a Suzuki GS500. A soros, kéthengeres, 50 illetve 45 lóerős csupaszmotorok nem feltétlenül megjelenésükkel, nem is kirívó teljesítményükkel hódítanak, de nem is ez a céljuk, cserébe viszont fenntartásuk hihetetlenül gazdaságos, strapabírók, könnyen kezelhetőek, ráadásul viszonylag kedvező áron elérhetők, így kezdőknek is tökéletes mindkettő. A kategória fiatalabb és kifinomultabb, egyszersmind némileg drágább képviselője az ER-6n, illetve a népszerű CBF500, melyet használttesztünkben mi is alaposan kiveséztünk. Ha már Honda, a gyártó jelenlegi kínálatában is akad néhány kompakt kétkerekű. Ilyen például a CB500F, no és hamarosan érkezik a CMX500 Rebel, ez utóbbi 69 centis értékével a legapróbbaknak is kiváló alternatíva lehet. Ugyanez mondható el a Kawasaki Vulcanról, a crusier stílusú, 649 köbcentis vas nyerge 705 milliméterre esik a talajtól.

A 160 centi feletti sportmotorkedvelő lányoknak szóba jöhet az agresszív megjelenésű, fürge Kawasaki Z650, ennek ugyanis - a mai trendekkel ellentétben - csupán 790 milliméter a nyeregmagassága, emellett nyakig tankolva sem éri el a 190 kilót. A hétszáz-nyolcszáz köbcentis modellek között is akadnak érdekes modellek, elsőként rögtön a Ducati Monster 696. Az apró szörny az egyik legmegbízhatóbb Ducati hírében áll, részleteiben és egészében is lenyűgöző szépségű, s akkor még nem ejtettünk szót arról, milyen nagyszerű vezetési élményt nyújt pilótájának pulzáló V2-esével, 80 lóerejével és barátságos teljesítményleadásával. A lényeg pedig, hogy mindössze 77 centire „kell felkapaszkodni” a pilótának! Hasonlóan érdekes lehet még a Suzuki Gladius vagy az SV650 is, no és semmiképp se hagyjuk ki a felsorolásból a Harley-Davidson könnyű, filigrán V2-esét, az új Street 750-et, hiszen 71 centijével és 750-es V2-esével az egyik legjobb választás lehet a klasszikus irányvonal kedvelőinek.

A Honda NC750S modellje határeset, mert bár mindössze 790 millis magassággal számolhatunk, az üzemanyagtartály elég hosszú és maga a motorkerékpár viszonylag terebélyes, s 217 kilós tömege sem kevés. Ugyanakkor vitathatatlan és egyedülálló előnye, hogy rendelhető duplakuplungos váltóval is, így a kezdőknek határozottan könnyebbség lehet a kuplungolás nélküli cirkálás, ami különösen városban nagy segítség. A retró és café racer stílus szerelmeseinek tetszhet továbbá a Kawasaki W800, illetőleg a Ducati vagy a Triumph Scrambler, melyeknél pontosan ugyanilyen magasra helyezték a mércét. Akiket vonzanak a nagy túraendurók, azoknak érdemes fontolóra venni a BMW F 700 GS-t is, a bajorok modellcsaládjának legkisebb tagját. Az univerzálisan használható, gazdaságos kéthengeres kétséget kizáróan elég masszív és nyurga teremtés, de extraként rendelhető már 790 millis nyereggel is, így egy üléspróbát mindenképpen megér.

Ezer köbcenti környékén is akadnak érdekes gépek!

Bizony, a nagy hengerűrtartalmú vasak sem mind óriások, a hengerűrtartalom nem feltétlenül függ össze a fizikai mérettel. Például a klasszikus Triumph Bonneville szép, varrott ülőfelülete mindössze 77,5 centi magasan van a talajtól, s bár a vas elég súlyos, filigrán felépítése miatt nem kell túl nagyot terpeszteni pilótájának. A Yamaha XV950R még ezt is alulmúlja, ezen csupán 690 milliméterig kell kihajtogatni a colstokot, ha a nyeregmagasságra vagyunk kíváncsiak.

Végül, de nem utolsó sorban elérhető az ugyancsak erős és nyomatékos Triumph Thruxton 1200, a maga 805 milliméterével. Azt javaslom, böngészés közben igyekezz olyan típusokat keresni, melyeken állítható az ülésmagasság vagy a gyárilag kínált extra nyereggel közelebb kerülhetsz a talajhoz. Sokszor tényleg két-három centin múlik, hogy otthonosan érzed magad rajta, vagy a pipiskedés miatt minden megállás igazi lutri lesz, ami elrontja az élményt. Az alábbi listában egy helyen megtalálod a felsorolt modellek legfontosabb paramétereit, beleértve a nyeregmagasságot és az új, illetve használt példányok jelenlegi árait.

A felsorolt típusok jelenlegi árai forintban

BMW F 700 GS (790-820 mm) – új alapár 3 037 000 Ducati Monster 696 (770 mm) – 1 200 000-1 900 000 Ducati Scrambler (790 mm) – 2 579 000-4 290 000 Honda CBF250 (780 mm)– 400 000-600 000 Honda CBF500 (770 mm) – 600 000-1 200 000 Honda CB500F (785 mm) – 450 000-1 999 000 Honda CBR125R (776-793 mm) – 290 000-900 000 Honda CMX500 Rebel (690 mm) – új listaár 2 049 000 Honda NC700S és SD (790 mm) – 1 199 000-1 800 000 Honda NC750S és SD (790 mm) – 1 600 000-2 599 000 Honda VT125 Shadow (680 mm) – 350 000-800 000 Honda VTR250 (760 mm) – 500 000-1 000 000 Harley-Davidson Street 750 (710 mm) – új alapár 5970 euró, azaz kb. 1 850 000 Kawasaki D-Tracker (805 mm) – 500 000-700 000 Kawasaki ER-5 (800 mm) – 300 000-800 000 Kawasaki ER-6n (785-805 mm) – 700 000-2 000 000 Kawasaki Ninja 250R (775 mm) – 600 000-950 000 Kawasaki Vulcan (705 mm) – új listaár 2 649 000 Kawasaki W800 (790 mm) – új listaár 2 899 000 Kawasaki Z650 (790 mm) – új listaár 2 190 000 KTM Duke 125 (805 mm) – 750 000-1 000 000 Suzuki VanVan 125 (770 mm) – 560 000-1 150 000 Suzuki GS500 (790 mm) – 300 000-850 000 Suzuki SFV650 Gladius (785 mm) – 900 000-1 650 000 Suzuki SV650 (800 mm) – 450 000-2 199 000 Triumph Scrambler (790 mm) – 2 590 000-3 690 000 Triumph Bonneville (775 mm) – 2 290 000-4 590 000 Triumph Thruxton (805 mm) – új listaár 4 290 000-4 990 000 Yamaha YBR 125 (780 mm) – 300 000-800 000 Yamaha YBR250 (805 mm) – 450 000-900 000 Yamaha XG250 Tricker (790 mm) – 700 000-1 000 000 Yamaha XV950R (690 mm) – új listaár 3 098 000