Egy átlagos, aszfaltos túrán a reggeli szállástól eljutunk a következő panzióig, este garázsban állnak a gépek, miközben kemencében sülnek a helyi finomságok – minden idilli. Ezzel szemben az ismeretlenbe vezető, kalandmotoros, vadkempinges túrák komolyabb felkészülést igényelnek, mivel sokkal több a kiszámíthatatlanság, és tulajdonképpen ez adja a szépségét az ilyen utaknak: a több erőfeszítésért cserében nagyobb élményben lehet részed. Ehhez a felkészüléshez nyújtanak most segítséget a német Continental szakemberei, akik elmondták, hogy – a megfelelő abroncson túl – még mire lehet szükséged a túra előtt és alatt.
Felkészülés a kalandmotoros túrákra
Három részből áll a felkészítés: a jármű átnézése, a csomagolás és önmagad lelki-fizikai tréningje az út előtt.
Először is tudnod kell, hogy milyen terepen és időjárási viszonyok mellett motorozol, hiszen ez alapvetően megszabja az ideális ruházat és abroncs kiválasztását. Ha ezzel megvagy, jöhetnek az egyéb utak előtt megszokott rutinellenőrzések, melyekről érdemes listát vezetni, hogy az indulás előtti napon, amikor fejben már a végtelen terepen járva nehogy elfelejts valamit. Elölről hátrafelé haladva: gumik, fékek, kerekek, elektromos rendszer, hajtáslánc, erőátvitel, kenő- és hűtőanyagok – ezzel máris lefedted a lehetséges hibák csaknem 100%-át.
Elengedhetetlen a szerszámkészlet, amit lehetőleg a vason megtalálható, hatlapfejű, imbusz- és torxcsavaroknak megfelelően állíts össze, miként nagy hasznát veheted a pótizzónak is – ha nem LED-es a fényszóród –, és a hibaelhárításban jól jöhet a ragasztó- és a bandázs-szalag, a gyorskötöző, a tartalék láncszem, a fék- és a kuplungkar, valamint a biztosíték. Szintén hasznodra lehet egy kisebb kanna benzin, illetve szintén kannában legalább 3 liter víz – mindkettő szó szerint életmentő lehet a szorult helyzetben.
Szintén indulás előtti, kihagyhatatlan teendő, hogy felmérd: a lelki-fizikai állapotod alkalmassá tesz-e egy ilyen túrára? Ha bizonytalan vagy, esetleg betegen/sérüléssel küzdve indulsz útnak, válassz olyan útvonalat, amit biztosan teljesíteni tudsz, hiszen könnyen kiújulhatnak a korábbi sérülések, ha túlerőlteted magad, és a kikapcsolódásból gyorsan szenvedés lesz. Ugyanígy ökölszabály, hogy a rutinodnak, tudásodnak megfelelő nehézségű terepet vállalj be, elvégre az a cél, hogy teljesítsd a túrát, és nem az, hogy valahol félúton, leégett kuplunggal vagy törött hűtővel várd a motormentőt a puszta közepén...
Milyen endurógumit válassz, ha az ismeretlen terep meghódítására készülsz?
Mivel az abroncson múlik, hogy kijutsz-e a homok vagy a sár rabságából, ennek kiválasztása és állapota nagyban megszabja, hogy mennyire lesz gondtalan az utad. Elsőként a típus meghatározása a feladatod, amihez némi támpontot ad Villányi „The Biker” András transzkontinentális tesztje az Alpoktól egészen Albániáig. Ő a tempós szerpentineken és a Balkán legszebb terepes ösvényein faggatta a Transalpot, illetve a TKC 80-at – tapasztalatait itt olvashatjátok.
Miként a német mérnökök is kiemelték, az úgynevezett dualsport, tehát aszfalton és terepen is használható gumik közül érdemes választanod, s értelemszerűen minél több és keményebb a terep, annál nagyobb mintaárkokra, valamint tagoltabb futófelületre lesz szükséged. Ha csak néhanap hagyod magad mögött a műutat, és fontos aszfalton a kiváló száraz-, valamint nedvestapadás, akkor a ContiTrailAttack 3 lesz a megfelelő választás. Ahogy nő a terep aránya, úgy kerülhet szóba a TKC 70, a TKC 70 Rocks – amit itt teszteltünk – és a már említett TKC 80, vagyis csak tőled, illetve az útvonaltól függ, hogy melyik az ideális társ.
Természetesen az abroncs felszerelése csak félsiker, ugyanis a helyes nyomásérték legalább ennyit számít majd vészhelyzetben. Közúton, főleg utassal és csomagokkal felfelé érdemes eltérni, és a gyári ajánlásnak megfelelően növelni a nyomást, míg terepen pont fordítva. Sajnos a fizika sajátosságai miatt csak leengedni tudsz a guminyomásból, a felpumpálásra esélyed sincs, ha nem viszel magaddal egy kis kompresszort vagy pumpát. Szintén ide tartozik, hogy a „túlélést” jelentheti, ha van nálad abroncsjavító készlet, mégpedig CO₂-palackkal kiegészítve, hogy a teljesen leengedett, defektes köpeny felfújása se okozzon gondot... Utóbbi kiválasztásánál figyelj rá, hogy belső tömlős vagy tömlő nélküli köpeny van-e a motorodon, mert ez megszabja, hogy milyen javítókészletre lesz szükséged.
Talán túlzásnak tűnhet az ennyire alapos felkészítés, holott pont ez a záloga a nyugodt, és felejthetetlen túrának. Elvégre ha félúton visszafordulsz egy műszaki hiba vagy a terepre alkalmatlan gumi miatt, az tönkreteszi az egész út hangulatát, és persze fordítva – a sikeresen teljesített kalandtúra valódi feltöltődés lesz a városi dzsungelben töltött hónapok után.