A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége szerint továbbra is komoly gondot jelent, hogy a robogók és a nagyobb teljesítményű e-rollerek jelentős része kötelező biztosítás nélkül vesz részt a forgalomban. A szervezet becslése alapján Magyarországon közel 700 ezer segédmotoros kerékpár lehet használatban, ezek 55-60 százalékának nincs érvényes kötelezője. Ez nagyjából 385-420 ezer biztosítatlan robogót jelenthet. Az érintett, biztosításkötésre kötelezett e-rollerek számát mintegy 50 ezerre teszik, ezek 70-80 százaléka, vagyis körülbelül 35-40 ezer jármű közlekedhet biztosítás nélkül.
Több százezren közlekednek érvényes biztosítás nélkül
A robogóknál ez nem új probléma: az érvényes kötelező biztosítások alacsony aránya évtizedek óta visszatérő téma. Ennek egyik fő oka, hogy a segédmotoros kerékpárokon nincs rendszám, így nincs olyan központi nyilvántartás sem, amelyből pontosan látszana, hány ilyen jármű van ténylegesen forgalomban. A hatóságok többnyire csak balesetnél vagy közúti ellenőrzésnél találkoznak a biztosítatlan járművekkel.
A segédmotoros kerékpárok és az e-rollerek mennyiségét több, egymást csak részben átfedő adatból lehet saccolni, tehát az is lehet, hogy a szervezet számai tévesek, hiszen egyszerű becslésen alapulnak. Ilyen lehet a korábbi értékesítési és importadat, a biztosítói állomány, az alkuszi szerződéskötési tapasztalat, a szervizek és kereskedők piaci visszajelzése, valamint a rendőrségi, baleseti és közlekedésbiztonsági statisztika. Az e-rollereknél ezt tovább bonyolítja, hogy sok eszköz magántulajdonban van, mások megosztós szolgáltatók flottájához tartoznak, és nem minden roller esik biztosítási kötelezettség alá.
Évente duplázódik a rollerrel okozott balesetek száma, mégsem kötnet biztosítást
Ezért a 700 ezres robogóállomány és az 50 ezres biztosításkötésre kötelezett e-rollerállomány nem tekinthető pontos darabszámnak, inkább távoli, nagyságrendi becslésről van szó. A segédmotoroknál a valós szám akár 10-20 százalékkal is eltérhet, vagyis az 550 és a 850 ezres darabszám is elképzelhető. Az e-rollereknél a bizonytalanság még nagyobb lehet, mert gyorsabban változik a piac, nehezebb elválasztani a biztosításköteles modelleket a kisebb gépektől, valamint sok eszköz nincs regisztrálva semmilyen hivatalos rendszerben. Itt a valós szám akár 20-30 százalékkal is eltérhet, vagyis az 50 ezres becslés helyett nagyjából 35–65 ezer érintett járművel is számolni lehet.
A biztosítatlan járművek száma emiatt szintén csak közelítő érték. A robogóknál a 385-420 ezres becsléshez képest a valós szám akár 80-100 ezerrel kevesebb vagy több is lehet. Az e-rollereknél a 35-40 ezres adatnál nagyjából 10-15 ezres eltérés sem lenne meglepő.
A biztosítás hiánya nemcsak szabálytalanság, hanem komoly anyagi kockázat is. Évente átlagosan öt-tízezer ezer forintba kerül a kötelező biztosítás, ehhez képest egy igazoltatásnál kiszabott mulasztási bírság ennek többszöröse lehet, baleset esetén pedig még nagyobb a tét. Ha a károkozónak nincs biztosítása, a sértett kárát ugyan a MABISZ kártalanítási számlája rendezi, de a kifizetett összeget később teljes egészében visszakövetelik a károkozótól vagy a jármű tulajdonosától. Márpedig az átlagos kárérték 7-800 ezer forint, azaz szinte milliós kiadást kockáztat, aki biztosítás nélkül motorozik, rollerezik.
Fontos könnyítés ugyanakkor, hogy aki most köt biztosítást robogóra vagy biztosításköteles e-rollerre, tiszta lappal indul: a korábbi időszakra nem kell fedezetlenségi díjat fizetnie. Rendszám híján a biztosítók a vázszám alapján kötik meg a szerződést, bónusz-málusz besorolás pedig nem befolyásolja a díjat. A legfontosabb tehát, hogy a jármű az ellenőrzés vagy egy esetleges baleset időpontjában rendelkezzen érvényes kötelező biztosítással.