Szabálysértési bírságok a gyakorlatban II.

Mint az korábbi írásunkból kiderült, a két keréken közeledők nagy többsége meglehetősen szabálykövetően, nagy kihágásoktól mentesen rója az utakat. Természetesen ez mindenkinek saját érdeke is, hiszen minél megfontoltabban közlekedünk, annál kisebb az esélye egy esetleges baleset bekövetkezésének. Időről-időre mégis látni pár pilótát, akik a közutakon, még rosszabb esetben a városi forgalomban próbálgatják kaszkadőrtudásukat.

Több olyan ország van, ahol – talán ezek elkerülése érdekében – az általános rendelkezések mellé többféle kifejezett, olykor igen szigorú előírást is beiktattak. Tudtad-e például, hogy a kanadai Alberta tartományban tilos a motorkerékpár lábtartóján állva közlekedni? Ez azt jelenti, hogy hiába figyelsz maradéktalanul az útra, nem nyújtózhatsz ki jóízűen egy fárasztó túra után, mert komoly bírság jár érte, ha nem ülsz a nyeregben, bár arra nem tér ki a regula, hogy ez off-road motorkerékpározásra is vonatkozik-e. Németországban még ennél is erélyesebbek, ott ugyanis kötelező mindkét kézzel fogni a kormányt vezetés közben.

A magyar törvénykezés leginkább általános rendelkezésekkel szabályoz

Nekünk ilyen szempontból szerencsénk van, hiszen hazánkban a KRESZ nem definiálja, hogyan vezessük a gépet, konkrét rendelkezés mindössze a telefon használatára vonatkozik, nevezetesen „A kétkerekű, továbbá gépkocsinak nem minősülő háromkerekű jármű vezetője menet közben - ideértve a forgalmi okból történő megállást is - kézben tartott mobil rádiótelefont nem használhat.”

Ám ez nyilvánvalóan nem azt jelenti, hogy mindent szabad és nyugodtan áthághatjuk a közlekedési normákat. Hogy az előbbi példáknál maradjunk, ha esetleg kicsit felállunk a nyeregben vagy egyik kezünkkel elengedjük a kormányt, nyilván nem fog érte megbüntetni a rendőr.

Ám most jön a csavar, ugyanis ha valamilyen nagyon extrém dolgot művelünk a motoron, például felülünk a kormányra, ráállunk a nyeregre vagy stopizunk, hiába nincs erre konkrét rendelkezés, mégis büntetésre számíthatunk, ugyanis jogosan merül fel, hogy ezzel balesetveszélyes szituációt teremtünk, ami pedig a KRESZ első részének harmadik paragrafusa, vagyis a közlekedésben résztvevőkre vonatkozó általános rendelkezések által meghatározott rendeletekbe ütközne. Ezen paragrafus c pontja kimondja, hogy „Aki a közúti közlekedésben részt vesz, köteles úgy közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon, és ne zavarjon.” Ez egyébként úgynevezett gumiszabály, ami gyakorlatilag mindenre ráhúzható, ami esetében felmerül a baleset okozásának lehetősége, s a közlekedés összes résztvevőjére kivétel nélkül vonatkozik, beleértve a gyalogosokat is.

Fontos szempont a megítélés során, hogy hivatalosan minden járművet az általános rendeltetése szerint kell használni. Így ha szigorúan vesszük, a motorkerékpár célja nem a szórakoztatás, hanem, hogy eljuttassa a használóját A pontból B pontba. Így az intézkedő rendőr valószínűleg vitatná, hogy az egykerekezési tudás bizonyításának legideálisabb helyszíne az Andrássy út.

Nemcsak a KRESZ-t, hanem a BTK törvényeit is megszeghetjük

A fentieken túl a Büntető Törvénykönyv definiálja a közúti veszélyeztetés fogalmát, ami a közlekedési rendelkezések tudatos megszegésére enged következtetni, hiszen az előbbi példánál maradva nem ülünk fel véletlenül a kormányra, s burn-outot is ritkán mutatunk be akaratunkon kívül. A 234. paragrafus értelmében „Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” Ha pedig a felróható magatartásból baleset is bekövetkezik, még súlyosabb következményekre számíthatunk, ugyanis a BTK 235. paragrafusának első pontja szerint „Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból súlyos testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

Nézzünk egy konkrét példát! Valaki motorkerékpárral közlekedik a közúti forgalomban. Hirtelen fékez, levegőbe emelve a hátsó kereket, vagyis stopizik, így a mögötte haladó, tömött busz vészfékezésre kényszerül, aminek következtében több utas elesik a járművön, egy közülük olyan szerencsétlenül, hogy beüti a fejét, súlyos, maradandó sérüléseket szerezve ezzel. A motoros ezzel máris több évnyi börtönre számíthat, hiszen az említett paragrafus második pontjának a) bekezdése kimondja, hogy a büntetés „három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget okoz.”

Nyugodtan éld ki „vadabb” motorozási vágyaidat, de a megfelelő helyen!

Cikkünkben extrém példákkal éltünk, de arra szerettünk volna rávilágítani, hogy a nevesített szabályok hiánya még nem mentesít a felelősség alól, hiszen az általános rendelkezések jóformán mindent lefednek. Ráadásul saját és mások érdekében se az utcán fitogtassuk tudásunkat, hiszen ha rosszul sül el a mutatvány, a bírság mellett a saját lelkiismeretünkkel is el kell számolnunk.