Ma napvilágot látott az új KRESZ, hogy a közlekedők is véleményezhessék a mélyreható újításokat, melyekkel alapjaiban írják át az eddigi szabályokat. Most a motorosokat érintő változásokat mutatjuk be, beleértve az immáron segédmotorként elkönyvelt rollereket is.
Nőnek a sebességhatárok, kötelező lesz a zárt motorosruha
Nem eget rengető, mégis érdemes kiemelni, hogy szeptembertől nem 40-nel, hanem 45-tel mehetnek a segédmotorok. Örülünk, de úgy érzem, ez a gyakorlatban az égvilágon semmilyen változást nem okoz majd az utakon.
Jó hír és növeli a biztonságot, hogy a jövőben csak megfelelő oldaltávolság esetén előzhet autó motort vagy kerékpárt. Noha ez eddig is így volt, ősztől számszerűsítik, így városban legalább egy, azon kívül másfél méternyi helyet kell hagynia a sofőrnek a manőver közben, már ha van ilyen széles az út...
A teljesen életszerűtlen, kötelező motoros védőfelszerelések is szerepelnek a szövegben, és a tervezet szerint – amit itt véleményezhetsz – motorkerékpáron a járművezetőnek és az utasnak motorkerékpáros-bukósisakot és motorkerékpáros-védőruházatot kell viselnie, ha lakott területen kívül halad.
Ugyanakkor a mindennapi élethez és közlekedéshez igazodva átírták a 2010-ben életbe lépett, szabad előregurulást lehetővé tevő szabályt. Az új rend nemes egyszerűséggel legálissá teszi azt, ami egyébként is a gyakorlat – a lassan araszoló kocsik között is előregurulhatsz motorral és robogóval, de csak körültekintően, kis sebességkülönbséggel és legfeljebb 30 km/órás sebességig
Az egyik legnagyobb horderejű módosítás a rollerek besorolása, mivel végre egyértelmű szabályok vonatkoznak a közlekedésre legtöbbször csak kompromisszumokkal alkalmas szerkezetekre. Ha a rollered 1000 W-nál nagyobb névleges teljesítményű vagy sík úton önerejéből 25 km/óra sebességnél gyorsabban képes haladni, az a jövőben segédmotorként, jogsival, sisakban használható, legfeljebb 45 km/órás sebességgel.
A jobbra tartás szabályainak átírása bizonyára sok vitát szül a jövőben, elvégre az eddigi, roppant egyszerű előírással szemben most szabadabban értelmezhető, hogy a sávon belül hol is közlekedhetsz. Több sáv esetén a külsőben vagy köteles haladni, a sávon belül a lehetséges mértékben jobbra tartva – így tanultuk az elmúlt 50 év során, ám ez most alaposan megváltozik. Az új KRESZ szerint ha a vezető biztonságosabbnak látja, közlekedhet a sáv közepén is, ami nehezen megfogható, értelmezhető szabály, hiszen nem derül ki, hogy ki mitől és miért érzi magát biztonságban a padkától 50 vagy 90 centire.
Végül pedig az irányjelzés reformja, amit ezentúl a manőver, például fékezés vagy irányváltás előtt kell megkezdeni, tehát bírságolható lesz, ha lassítás vagy irányváltás közben teszed ki az indexet. Persze vannak kivételek, mint a kisebb körforgalmak, ahol megtévesztő lenne túl korán irányjelezni, ezért a vezetőkre bízzák, hogy mikor és hogyan valósítható meg a hatékony indexelés. És az utóbbi félmondat az egyik legfontosabb rész a KRESZ-ben, mivel a legtöbb szabályt az életszerű helyzetekhez igazíthatják a sofőrök. Például ha keskeny az út, és nincs hely legalább másfél méterre kikerülni a kerékpárost, akkor kisebb, de biztonságos oldaltávolsággal is lehet előzni, de csak meghatározott sebességkülönbséggel.
Valójában ez lehet az új KRESZ egyik legnagyobb erőssége, hogy próbál életszerű kereteket szabni. Így a rendeletben megadott értékektől el lehet térni, ha az fizikailag nem betartható, de mindvégig a sofőr felel érte, hogy ettől függetlenül biztonságos legyen a manőver az összes közlekedő számára.