Olyan sokszor módosították, bővítették az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendeletet – leánykori nevén: KRESZ-t –, hogy a laikusoknak szinte átláthatatlanná vált a megannyi paragrafus, pontosabban szakasz, ahogy a jogászok hívják. Ezért aztán óhatatlan volt az alapos átdolgozása, és a munka már évek óta zajlik, sőt lassan célegyenesbe ér – várhatóan jövő tavasszal érkezik az alapjaiban megújult rendeletcsomag, de már idén olvashatjuk a részletes terveket.
Mivel tucatnyi pontot felsoroltak, ami érinti a kétkerekűeket, egy csokorba gyűjtöttük, hogy milyen változásokra számíthatunk 2026-tól. Íme, az öt legfontosabb módosítás, mely egy csapásra átformálhatja, egyben népszerűbbé teheti a motorozást!
Az új KRESZ és a motorozás
Nem rengeti meg a világot, de azért lényeges, hogy felemelhetik a segédmotorkerékpárok lassan nevetséges, 40 km/órás sebességhatárát a szédítő 45 km/órára, bár ez a gyakorlatban elhanyagolható jelentőségű. Legalábbis nem hallottunk még olyan esetről, hogy valakit megbüntettek volna, ha 45-tel ment a Schwalbéval...
Még be sem vezették, de máris nagy port kavart, hogy lakott területen kívül kötelezővé tennék a védőfelszerelések viselését. A hírek alapján ez a 125 köbcentinél nagyobb motorkerékpárokra vonatkozna, de egyelőre kevés a konkrétum, csupán annyit emeltek ki, hogy zárt ruházatot szeretnének előírni, vagyis a cipő/csizma mellett a kesztyű és a hosszú nadrág és felső viselését, természetesen a jelenleg megkövetelt sisakkal együtt.
Ennél sokkal érdekesebb az úgynevezett vegyes sáv, ami lehetővé tenné, hogy életszerűbb legyen a 2010-ben bevezetett, szabad előregurulást megengedő szabály (KRESZ 36/12). Röviden a lényeg, hogy nemcsak álló, hanem lassan mozgó járművek között is előregurulhatnak a motorosok, segédmotorosok, de csak ha van elegendő hely hozzá, és várhatóan a maximális sebességet vagy sebességkülönbséget is előírják majd.
Mivel sok még a bizonytalanság a B125-tel kapcsolatban, csak az jelenthető ki, hogy most van a legnagyobb esély a bevezetésére Magyarországon, és úgy tűnik, a külföldön már bevált receptet követik a döntéshozók. Ez alapján A1-es, tehát legfeljebb 125 köbcentis hengerűrtartalmú vagy tisztán elektromos, maximum 11 kW-os névleges teljesítményű, váltó nélküli vagy automatikus váltós modellekre ülhetnek át az autósok. Hogy ehhez szükség lesz-e valamilyen – vizsga nélküli – vezetéstechnikai oktatásra, mint például Németországban, vagy elegendő a B-s jogsi, az szintén a következő hetekben-hónapokban derül ki.
Csak részben motoros jellegű változás, hogy az elektromos mikromobilitási eszközök, azaz például az e-rollerek is név szerint bekerülnek a KRESZ-be. A jelenleg elérhető javaslat szerint két részre osztanák a könnyű gépeket: a 25 km/óránál lassabb, legfeljebb 1000 watt teljesítményű és 35 kg-os modellek már 12 éves kortól vezethetőek lennének, de csak 20 km/órás sebességgel, és a kezdőknek előírnák a sisak viselését is. A 25-nél gyorsabb és/vagy 1000 wattnál erősebb típusok gyakorlatilag segédmotorként vehetnének részt a forgalomban, azaz minősített bukósisak, érvényes biztosítás nélkül nem közlekedhetnek, nem mehetnek 45-nél gyorsabban, tilos lesz utast szállítani és a járda is tabu az ilyen gépeknek.
Nem motoros sajátosság, de minket is érint, hogy az eddigi 110 és 130 helyett 120 és 140 km/óra lesz a megengedett legnagyobb sebesség az autóutak/autópályák kijelölt szakaszain. Szintén ide kapcsolódik, hogy jövőre már csak olyan járművel hajthatsz fel a gyorsforgalmi utakra, amely a korábbi 60 helyett legalább 70 km/órás sebességre képes, de sajnos konkrét minimumsebességet továbbra sem írnak elő az autópályákon. Aki néha utánfutón szállítja a gépét, annak jó hír, hogy ezzel párhuzamosan a vontatmányok sebességhatára is változik. Eddig lakott területen legfeljebb 50-nel mehetett a pótkocsis személy- vagy teherautó – a 60-as, 70-es táblánál is –, lakott területen kívül 70, míg autópályán 80 volt a megengedett. Ezt emelnék fel egységesen 90 km/órára, hogy az indokolatlanul lassú szerelvények ne vagy kevésbé akadályozzák a forgalmat.
A minisztérium még idén társadalmi vitára bocsátja a módosított szabályokat, hogy maguk az érintettek is véleményezhessék, és mint említettük, 2026-ban lép életbe az alapjaiban új és a mai technikával is lépést tartó KRESZ.