Nemrég írtunk róla, hogy pontosan mi szükséges a motorok gyáritól eltérő, teljesítménynövelő kipufogóinak legalizálásához. Nem ötperces munka, az tény, de ha a határainkon túl is motoroznál, akkor előbb-utóbb muszáj lesz bejegyeztetned a forgalmiba az új alkatrészt, mert tőlünk nyugatra nem olyan lazák és elnézőek a zsaruk, mint itthon. Hogy pontosan mi az engedélyeztetés és vizsgáztatás menete, arról itt olvashatsz bővebben.
Ennek kapcsán érkezett egy olvasói levél arról, hogy miért alkalmazzák ezt a kettős mércét, azaz miért van szükség engedélyre és vizsgáztatásra, ha az autókra bármelyik bárdis, unixos stb. utángyártott dob felszerelhető mindenféle papírmunka nélkül:
Tisztelt Szerkesztőség!
A szabályos sportkipufogós cikkük kapcsán fogalmazódott meg bennem egy kérdés, ebben kérnék kis segítséget a tisztánlátáshoz. Autószerelőként dolgozom, időnként előfordul, hogy autókon az elhasználódott kipufogó cserére szorul. Ilyen esetekben zömmel utángyártott termék kerül felszerelésre, mely tartalmaz E-jelet, de műbizonylatot soha. Ám nem kell beíratni a forgalmiba a dob cseréjét, sem bizonyítanom azt, hogy honnan származik, se számlával, sem pedig műbizonylattal, mégis simán levizsgázik minden autó. Ha a termék, legyen az kipufogó vagy akár LED-es index birtokol E-jelet, ami arra enged következtetni, hogy tiíusspecifikus, jóváhagyott pótalkatrész. Miért van ez az állapot, hogy míg egyes alkatrészeknek a származását, ezáltal valódiságát sem ellenőrzik, úgy a másikaknál már vizslató szemek és papírhalmok szükségesek használatukhoz? Hogy lehet E-jel (ami szerint jogszerűen használható bármikor cserealkatrészként), miközben a tények nem ezt mutatják? Hogy lehet E-jeles egy olyan kipufogó, ami csak killerrel tudja a normát? Ha tudja, miért kell bizonygatnom? Ha bizonygatnom kell, hogy lehet minősített? Van eltérés E-szabványoknál?Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelettel Ferenc!
Kedves Ferenc! Visszatérő kérdés, hogy miért rendelkezik eltérően a KöHÉM az autók és a motorok utángyártott kipufogóiról, holott valójában egyformán szabályozza a kérdést. Hogy mi a szerepe és jelentősége ebben az E-jelnek, arra megpróbálunk a lehető legegyszerűbben, lényegretörően válaszolni, bár a jogszabályok nem éppen az olvasmányos szövegezésükről híresek.
Az E-jel nem azt jelenti, hogy felszerelem és már indulhatok is
A műbizonylat vagy az E-jel azt tanúsítja, hogy az alkatrész megfelel közúti közlekedés szabályainak. Abba most ne menjünk bele, hogy például a kétezres évek xenonőrülete odaáig fajult, hogy néhány kereskedőnél E-jeles lámpakészleteket árultak azzal a hívószóval, hogy „szabályos”, de később kiderült, hogy
az E-jelet nem a közlekedési hatóságtól kapta a termék, és soha nem is vizsgálták, hogy alkalmas-e közúti használatra...
Szóval ha bizonyítottan legális közúton – és itt jön a lényeg –, valamint nem minősül átalakításnak, mert a gyárival szinte megegyező termék, akkor természetesen nincs szükség átépítési engedélyre, hiszen nem változtak meg a jármű műszaki tulajdonságai. Ezért nincs szükség külön műszaki szemlére, amikor a korosabb Astrák, Golfok hátsó dobja szépen lassan beleolvad a környezetébe, és a sárvédőívvel, küszöbbel együtt cserére szorul. Ugyanígy említhetnénk a kocsik utángyártott LED-fényszóróit is, azaz hiába E-jeles egy fiatal BMW lámpája, nem mindegy, hogy azt az adott típusba vagy egy másik, korábban készült modellbe szeretnéd beépíteni – előbbi csak szereléssel jár, utóbbi gyakorlatilag kivitelezhetetlen, mert átalakításnak minősül.
Ráadásul a sportkipufogóval hangosabb és erősebb lesz a jármű, tehát az is átalakítoásnak számít, de ugyanez a helyzet a fék- és kuplungkarokkal is, hiszen – mint a KöHÉM fogalmaz – „ezek a jármű rendeltetésszerű használatára befolyással vannak.” Hogy autószereléshez kapcsolódó példát említsünk:
ugyanígy működik a vonóhorgokkal is. E-jeles vagy műbizonylatos alkatrész, tehát alkalmas közúti használatra, ugyanakkor hiába szereled fel az ügyfélnek a szabályos, típusazonos vonóhorgot – amíg nem vizsgáztatja le és nem írják be a forgalmiba, nem húzhat vele utánfutót.
Tehát nem az E-jelen múlik, hogy szükség van-e vizsgára a termék ellenőrzéséhez, hiszen az alapfeltétel így is, úgy is. Viszont ha a felszerelt alkatrésztől megváltoznak a jármű műszaki paraméterei, akkor már nem egyszerű cseréről beszélünk, mint egy kipufogónál, fékbetétnél vagy lámpánál, és emiatt szükséges az engedélyezés, illetve a bejegyzés.
Végül pedig hogyan lehet E-jeles egy olyan kipufogó, ami csak a beszerelt dB-killerrel teljesíti az előírt decibelértéket? Nos, ez aligha szorul magyarázatra: a kulcsszó „zártpályás használat”, azaz a killer nélküli sportdobok is csak olyanok, mint a segédmotorok 70-es hengerei vagy a sportautók kizárólag zártpályán bekapcsolható üzemmódjai – a tulajdonos lelkiismeretére és józan eszére bízzák, hogy hol és miként használja a tuningolt motort vagy autót.