Az Inrix, a közlekedési adatelemzés egyik vezető piaci szereplője évről évre közzéteszi, hogy miként változott, mennyivel lett jobb vagy rosszabb a közlekedés a világ nagyvárosaiban. A 2025-ös Global Traffic Scorecardban 36 ország közel ezer városát vetették össze aszerint, hogy évente hány órát vesztegetnek el az autóval közlekedők a torlódások miatt.
Budapesten nőtt a dugók hossza, Isztambul a világ legzsúfoltabb városa
A nemrég megjelent tanulmány szerint Isztambul immár második egymást követő évben a világ legrosszabb helye, ha autóval szeretnél gyorsan eljutni A-ból B-be, míg az Egyesült Államokban Chicago szerezte meg ezt a nem igazán megtisztelő címet. Ott átlagosan 112 órát fecsérelnek el a sofőrök, ami a számítások alapján fejenként 2000-2100 dollár veszteséget okoz.
A vizsgált európai és tengerentúli városok csaknem 90%-ában romlott a helyzet az elmúlt években, de akadnak jó hírek is. Például London, Párizs és New York esetében a torlódás stagnált vagy enyhén mérséklődött, igaz, ehhez olyan népszerűtlen intézkedéseket vezettek be, mint a New York-i dugódíj. Ezek után nem meglepő, hogy Budapesten sem javult a helyzet, sőt...
Budapest az európai mezőnyben – mennyivel lett rosszabb a közlekedés?
Érezhetően romlott a helyzet a hazai fővárosban, legalábbis erre utal, hogy tavaly és idén nőtt a dugóban elvesztegetett idő – 55 helyett immáron 58 órára tehető évente. Ez pénzben kifejezve sem kevés, hiszen 7-8 munkanapról beszélünk, ami az átlagkeresettel számolva 170-180 ezer forintos kiesést jelent. Hogy ne csak a negatívumokról beszéljünk, az is kiderült a friss tanulmányból, hogy nőtt az átlagsebesség Budapest útjain, de ennek dacára a torlódás miatt elvesztegetett órák száma is több lett egy év alatt.
Azt is kiemelték az Inrix-jelentésben, hogy több amerikai nagyvárosban jelentősen nőtt a mikromobilitási eszközök aránya az utakon, ami hosszú távon segíthet a torlódások felszámolásában, már ha ezeket az autók helyett használják.
Eddig ugyanis az rajzolódott ki a felhasználói szokásokból, hogy a gyaloglás kiváltására veszik igénybe az e-kerékpárokat, rollereket, amivel pont ellentétes hatást érnek el. Mivel ezeket jellemzően teherautók gyűjtik be és szállítják, a rollerre váltó gyalogosok is fokozhatják a torlódásokat, mégpedig anélkül, hogy akár egy percre is kocsiba ülnének.
A megoldás tehát továbbra is az autónál fürgébb, kisebb helyet foglaló, környezetbarát járművek elterjedése lehet. Igen, ezek a segédmotorok és motorkerékpárok, melyek akár benzinesek vagy elektromosak, nagyban hozzájárulnak a torlódások megszüntetéséhez és a károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez. Hogy érzékeltessék, milyen nagy hatással is vannak a motorok a közlekedésre, a rendőrség leszögezte, hogy
egy-egy autó átlagosan 6-7 métert foglal el az úton, miközben a dugóban áll vagy araszol éppen. Amennyiben sikerülne ezer sofőrt rábírni arra, hogy autó helyett motorral közlekedjen, két nagykörútnyi dugótól szabadulna meg a város. Tisztulna a levegő, könnyebb lenne a parkolás.
A kulcs tehát a kezünkben van, pontosabban az autóvezetők kezében. Naponta 250-300 ezer (!) autós hajt be Budapestre az agglomerációból, és ennél is többre tehető a fővárosi sofőrök száma, amiből gyorsan kiszámolható, hogy ha csak 10%-uk motorra váltana, szinte teljesen megszűnnének a torlódások. Többek között ezért is fontos lenne, hogy az új KRESZ-be valóban bekerüljenek a B-s jogsival vezethető A1-es motorok, hiszen az autósok tízezrei válthatnának járművet, és ezzel hozzájárulhatnának az élhetőbb Budapesthez, illetve fővárosi közlekedéshez.