Úgy tartják, hogy a tudás hiányánál már csak egy veszélyesebb dolog van: a tudás illúziója. Miként az elszomorító adatok mutatják, mindez fokozottan igaz a közlekedésben, azon belül is a motorozásban.
Tízből kilencszer friss jogsis motoros sérül meg a balesetekben
Távol álljon tőlünk bármiféle ijesztgetés vagy hogy elvegyük a nebulók kedvét a motorozástól, de – a teljesség igénye nélkül – néhány tényre azért felhívnánk a figyelmet. Például arra, hogy a motoros balesetek 96-98 százaléka személyi sérüléssel, sajnos elég gyakran halállal végződik, és a legsúlyosabb esetek elsőszámú okozói a fiatal, 16–24 év közötti, egyedül motorozó férfiak. Emellett kimondottan gyakran kerülnek bajba a friss jogsisok – derült ki a KTI összesítéséből –, akik a motorbalesetek nem kevesebb mint 92 százalékának (!) okozói, illetve elszenvedői.
Márpedig könnyen jön a baj, és nem is biztos, hogy azért, mert a motoros – miként az sokszor előfordul – helytelenül méri fel a saját és a motorja képességeit, rosszul választja meg a sebességet, illetve nem tartja be az elsőbbségadási, előzési és kanyarodási szabályokat. Sajnálatos módon ugyanis gyakorta az autósok sem észlelik az általában náluk fürgébben mozgó motorosokat, így kihajtanak eléjük, vagy éppen akaratlanul rájuk húzzák a kormányt – korábban írtunk már róla, hogy tíz autós-motoros ütközésből sajnos 7-8 esetben a kocsi vezetője hibázik és a vétlen motoros sérül meg.
A vezetéstechnikai tréning lehet a megoldás
A legfőbb gond az, hogy a más közlekedők nehezen vagy egyáltalán nem kiszámítható reakcióira, illetve a vészhelyzetek kezelésére nemigen készítik fel azt az átlagosan 15-20 ezer embert, aki évente friss motoros jogosítványt szerez Magyarországon. Erre a tanfolyam keretében egyszerűen nincs elég idő, az összetett, nagy sebességű feladatokat is magában foglaló vezetéstechnikai tréning pedig még mindig nem része az oktatásnak, noha rendre felbukkannak erre irányuló elképzelések.
Ilyesfajta tréningek persze léteznek, és még anyagi okokra sem fogható, hogy csak a motorosok töredéke járt efféle képzésen.
Elvégre a költségek ezúttal aligha számítanak, hiszen egy rutinhiány miatt történt baleset következményei anyagi és egyéb értelemben is rendkívül sokba kerülhetnek.
Higgye el mindenki, legyen akár kezdő, akár tapasztalt(abb) motoros, hogy nagyon jó befektetés egy-egy vezetéstechnikai képzés, ahonnan általában mindenki – teljesen indokoltan – nagyobb önbizalommal és magabiztossággal, valamint kellemes emlékekkel távozik, és az sem mellékes, hogy utána jobban élvezi majd a motorozás.
Motorozni szerelem és szenvedély, valami olyasmi, ami túlmutat a logika, a praktikum és az ésszerűség dimenzióján. Ez így van jól, de azért érdemes megszívlelni Bory Jenőnek a felcímben szereplő bölcs jótanácsát, amely – a motoros kirándulások egyik állomásaként mindenképpen beiktatni javasolt – székesfehérvári Bory-vár bejárata felett olvasható. „Csak szívedre hallgass – mestered leszen. De eszed is legyen!”