Hozzászóláshoz be kell jelentkezned
itt az RxKecskés 
nah végre 1 jó téma
Télleg? Utoljára P Mobilon voltam itthon. Vagy Republicon?
Húúú mik vannak lomtalanitáskor.
Hogy milyen Tata...hát TRATATATA
tudok egy jobbat
egykis vasat bedobsz közéjük azok megölik egymást csak egy marad aztmeg választható módszerrel...
egykis vasat bedobsz közéjük azok megölik egymást csak egy marad aztmeg választható módszerrel...
Lángszóró? Esetleg?
Majd Tata is segíthetne takarítani!
Már akiben van. Nekem ez a hazám. A városok, az utak, a vizek, az erdők. Rohaggyon meg mind, aki el akarja venni....
Azt nem tom de ma hallottam pl itt Hódmezőn a cigók azt kapták karácsonyi ajándéknak hogy kitakaritja a város a putrit.Nem kitakaritani kénne hanem eltakaritani.
Na jugyehogy kibújik mindenkiből az a magyar szív.
Rakná az annyába
Kezdenek nagyon radikális gondolataim támadni időnként. Mi van a Magyar Gárdával?
Kezdenek nagyon radikális gondolataim támadni időnként. Mi van a Magyar Gárdával?
És az új feldolgozásának végén gitárral pengetik a Himnuszt. Piázások alkalmával meg szoktuk hallgatni. Frenetikus....
Mint elátkozott királyfi, túl az Óperencián,
Él magában, falujában Pató Pál úr mogorván.
Be más lenne itt az élet, ha egy ifjú feleség,
Közbevágott Pató Pál úr: ½Ej, ráérünk arra még!½
Roskadófélben van háza, hámlik le a vakolat,
A szél egy darab födéllel már tudj´ Isten hol szalad.
Javítsuk ki, mert maholnap padlásról néz be az ég!
Közbevágott Pató Pál úr: ½Ej, ráérünk arra még!½
Puszta a kert, e helyett a szántóföld szépen virít,
Termi pőven a pipacsnak mindenféle nemeit.
Mit henyél az a sok béres? Mit henyélnek az ekék?
Közbevágott Pató Pál úr: ½Ej, ráérünk arra még!½
Hát a mente, hát a nadrág úgy megritkult, olyan ó,
Hogy szúnyoghálónak is már csak szükségből volna jó.
Hívni kéne a szabót, a posztó megvan véve rég,
Közbevágott Pató Pál úr: ½Ej, ráérünk arra még!½
Életét így tengi által, bár apái nékie,
Mindent oly bőven hagytak, mégsincs soha semmije.
De ez nem az ő hibája, ő magyarnak születék,
S hazájában ősi jelszó:½Ej, ráérünk arra még!½
Na ezért van feri bácsi hatalmon.
Él magában, falujában Pató Pál úr mogorván.
Be más lenne itt az élet, ha egy ifjú feleség,
Közbevágott Pató Pál úr: ½Ej, ráérünk arra még!½
Roskadófélben van háza, hámlik le a vakolat,
A szél egy darab födéllel már tudj´ Isten hol szalad.
Javítsuk ki, mert maholnap padlásról néz be az ég!
Közbevágott Pató Pál úr: ½Ej, ráérünk arra még!½
Puszta a kert, e helyett a szántóföld szépen virít,
Termi pőven a pipacsnak mindenféle nemeit.
Mit henyél az a sok béres? Mit henyélnek az ekék?
Közbevágott Pató Pál úr: ½Ej, ráérünk arra még!½
Hát a mente, hát a nadrág úgy megritkult, olyan ó,
Hogy szúnyoghálónak is már csak szükségből volna jó.
Hívni kéne a szabót, a posztó megvan véve rég,
Közbevágott Pató Pál úr: ½Ej, ráérünk arra még!½
Életét így tengi által, bár apái nékie,
Mindent oly bőven hagytak, mégsincs soha semmije.
De ez nem az ő hibája, ő magyarnak születék,
S hazájában ősi jelszó:½Ej, ráérünk arra még!½
Na ezért van feri bácsi hatalmon.
Hasonló valami már a mátépéternekis volt, Ez itt az én hazám címmel. De idézhetnénk az István a királyt is, 1981-ből, ha jól emléxek
Szállj messze, szállj magasra, szél könnyű szárnyán szállj,
Kárpátok gyűrűjéből szállj fel szabad madár
Szállj messze, szállj magasra szél könnyű szárnyán szállj
ÚJ TAVASZ NYÍLIK INNEN SZÁLLJ FEL SZABAD MADÁR
Tán sose volt ilyen időszerű, mint most
Szállj messze, szállj magasra, szél könnyű szárnyán szállj,
Kárpátok gyűrűjéből szállj fel szabad madár
Szállj messze, szállj magasra szél könnyű szárnyán szállj
ÚJ TAVASZ NYÍLIK INNEN SZÁLLJ FEL SZABAD MADÁR
Tán sose volt ilyen időszerű, mint most
ahhát 
Az a buzi tomkrúzmiatt volt.
ez is jó
Ja jezis Kárpátia.
Abból a fából vágjátok az én keresztem,
Amit akkor ültettek, amikor születtem,
Abból a fából legyen majd az én koporsóm,
Amelynek árnyéka alatt írták meg a sorsom.
Gallyaiból rakjatok egy olyan nagy tüzet,
Ami még egyszer táplálja kihűlő szívemet.
Földbe" nyugvó gyökeréből faragjatok pipát,
Szabad lelkem az égbe szálljon mint a füstkarikák.
Sudár ágai jók lesznek vaskaszák nyelének,
Mely arat, de fegyver is a Magyar kezének,
Fának apró forgácsát vessétek a szélnek,
Viszik messze majd hírünket ahol földet érnek.
Egy árva szűz rügyéből új élet sarjadjon,
Ne hagyjátok soha, soha, hogy nemzetetek kihaljon,
Legszebbik részéből végül bölcsőt készítsetek,
Hogy szebb jövőről álmodjon minden magyar gyermek
Abból a fából vágjátok az én keresztem,
Amit akkor ültettek, amikor születtem,
Abból a fából legyen majd az én koporsóm,
Amelynek árnyéka alatt írták meg a sorsom.
Gallyaiból rakjatok egy olyan nagy tüzet,
Ami még egyszer táplálja kihűlő szívemet.
Földbe" nyugvó gyökeréből faragjatok pipát,
Szabad lelkem az égbe szálljon mint a füstkarikák.
Sudár ágai jók lesznek vaskaszák nyelének,
Mely arat, de fegyver is a Magyar kezének,
Fának apró forgácsát vessétek a szélnek,
Viszik messze majd hírünket ahol földet érnek.
Egy árva szűz rügyéből új élet sarjadjon,
Ne hagyjátok soha, soha, hogy nemzetetek kihaljon,
Legszebbik részéből végül bölcsőt készítsetek,
Hogy szebb jövőről álmodjon minden magyar gyermek
TOP GUNNAK
EEEEEEEEEGGGGGGGÉÉÉÉÉÉÉÉSSSSSSSSSSÉÉÉÉÉÉÉÉÉGGGG
GGGGG.