nagyon jó volt, bár a kezem elfáradt, még szerintem nagyon szorítom a kormányt és azért.
5000-en 80... ha tetszik ha nem:) sajnos menet közben lefotózni nem tudom
ezért hátrább kellett ülnöm amiből következik hogy féktávoknál ha nem akarok csúszkálni az ülésen akkor a csuklóm megérzi ezt.
)
Nekem 2* kellett felállítanom vízszintesből.
Először azért, mert miközben könyvtárban voltam (sötétedés után), 15 perc után mikor kiértem, láttam, hogy fel volt borítva a kicsike. Vagy elakartál lopni, csak nem ment mert kerékbilinccsel le volt zárva, vagy valakinek nem tetszett; nem tudom. Akkor odamentem, gyorsan lefotóztam, és idegből olyan gyorsan felkaptam, h csak na. Azt nem is kell mondanom, hogy másnap nem nagyon kellett mozgatni a kezeim. De egyedül emeltem fel.
Második eset úgy történt, hogy ahol lovagoltam a parkolóban a járólap mindig poros volt, mert odahordta a szél. megkértek hogy álljak arrébb, mert útban volt a mocc. Felpattantam, hogy majd hátragurulok, de sajna a homokon megcsúszott a jobb lábam, és elkezdtünk dőlni, szépen lassan. Félúton még sikerült elkapni és tartani kicsit, de már ott járt a holtponton, így paff, eldőntünk. Rá a bokámra. Au. Kikászálódtam alóla, de mire odaértek, hogy segítsenek, már felállítottam. Szintén egyedül. Másnap szintén fájt a vállam. Nem tetszenek neki az ilyen hirtelen emelgetések.
Az első után betört a jobb oldali idom az indexnél, és az is széttört. Rendeltünk egy újat, az idomot meghegesztették, nem is látszott. Rá egy hónapra a borulós sztori után az irányjelző megúszta, de mivel megint jobb oldalra dőlt, a hegesztés helyén tört be. Azóta szépségtapasza van a picinek.
A lényeg a dologban, hogy idegből bármit, csak másnap kcisit kényelmetlen a szitu.
De most megyek is, 4 napja nem motoroztam, elvonási tüneteim vannak már
(az esetleges helyesírási hibákért bocsi)