Még szerintem most is van tojáshéj a seggemen! (nekem is voltak nem hallgatok az öregre megveszem tanulópénzek)
. (így maradnak az autós és mászkálós kicsit agyalós cuccok.
.
1. Amikor megvettem a CB-t, kopott gumik voltak rajta. Szitált, és azt gondoltam, nincs kellőképpen kiegyensúlyozva az első kerék. Ez részben igaznak bizonyult, a gond viszont mégsem szűnt meg. Erre azt mondták, bizonyára a guma használtsága miatt van ez így, s megoldódik, amikor új gumikat veszek. Vettem is tavaszra. Szépen kiegyensúlyozták. Aztán mégis jelentkezett, amikor feltettem a felső dobozt. Erre visszamentem a pasashoz. Csodálkozott kissé, szégyellte is magát, mint aki nem végzett jó munkát, és ingyen egyensúlyozta ismét. A tapasztalat pedig ugyanaz maradt ez után is.
2. Az első teleszkópok teljesen tiszták, abszolút semmi olaj nem préselődik ki. Vagyis a szimeringeknél sem kell keresni a bajt.
3. A gumikat az előírt nyomáson tartom. Ellenőrizni szoktam.
4. Ivácson próbálkozott azzal, hogy feljebb tolta egy kicsit a telókat. Erre én is gondoltam, hátha… A már említett szerelő, aki különben versenyeken szokta beállítani a motorokat, nem ajánlotta különösképpen, mondván: esetleg segíthet, kanyarokban így tényleg jobban fekszik a motor, de a szitálás nagyobb sebességnél jelentkezhet. Ezt versenygépeknél a felszerelt csillapítóval lehet visszaszorítani. A CB-re pedig nem lehet feltenni ilyet. Azt ajánlotta, próbálkozhatok, de csak szinte milliméterenként, és legyen nálam kulcs, hogy ha útközben valami difi van, vissza tudjam állítani. Így hát inkább lemondtam az egészről.
5. A kormánycsapágynál sem mutatkozik hiba, nem is kotyog. (Ha jól emlékszem, de nem vagyok egészen biztos benne, azt írja a szerelési szakkönyv, hogy ha kottya van, akkor nagyobb sebességnél sziták, ha pedig túl feszes, akkor kisebbnél jelentkezik.
6. A’ mán biztos, hogy felső dobozom elég nagy. (úgy vettem a CD-t, hogy rajta volt a felfogásra alkalmas fémváz és a három „bödön”.
Ha a Yamaha esetében is mutatkozik ilyesmi, engem éppen nem vigasztal. Mindenesetre rendesek vagytok, hogy reagáltok.
Apropó, Géza: Makón minden évben átkarikáztam az utóbbi bő másfél évtizedben.
Tegnap ki-kisütött a Nap és igen enyhe volt az idő Kolozsváron. Napon 26 fok volt kora délután. Úgyhogy ki is menekültem a városból és Zilah felé mentem, mert abba az irányba kevésbé forgalmas és jó út vezet: domb, kanyar, szóval minden adva van. Arra gondolva, hogy talán tényleg ez az utolsó kirepülés a Lódarázzsal, meg-megsarkantyúztam és élveztem, hogy mily jó hangja van magasabb fordulaton.