az egyik okos kitlaálta elindul lefelé a motor mellett -tolva azt.
láttuk amint alábukik a hegynek és a motor hátulja emelkedik mikor fékezgeti...
ekko a vezető, zsé gyalog elindul tmegnézni. mert az ember azt kiabálja hű bakker én tériszonyos vagyok és kezd valami...
egyszrer csa kvisszazsól zsé hogy ha a lkanyarig eljutunk kkor onnan már látni a nyomot de kúrva meredek!
hát a kanyar hoz befordulva már én is leszáltam a bergről és egyes ben elsőfékkel engedtem lefelé.nem emlékszem milyen volt az alja mert 800mnyi szakadéknak nem is érdekelt az alja,csak az hogy ahol én vagyok az ...végül is egy 30m méternyi kibaszott extraveszélyes rész után már újra felültem úgytartottma féken a bergát .
leértem majd vissza néztem a többiekre. mindenki ott küzdött még a motorok mellett állva.
hú bakker olyan volt hogy azt mondtam:
hülyék vagyunk az 100as.
kb a discoveryn vannak ilyen felvételek a hegymászókról meg a serpáikról. hű bakker nagyon gáz volt.
lentébb 100mrel már lankásan gurultunk a gerincen végig kb 200méternyit majd előttünk egy megmászhatatlan kőrakáshegy.na akkor elindultunk jobbra lefelé- amit fentről egy símán tlejesithető 800m ni lefelé szakasznak túnt...onnan fentről...mekkorát tévedtünk.
a tanult lefelé technikával szépen haladtam, keresetem a helyet ahol tovább léphetünk lefelé úgy hogy az élők soraiban maradunk!
mire letolták a gépeket mindég találtam egy újabb 50- 100mnyi haladási lehetőséget-ezt úgy tudom magyarázni kissebb nagyobb fűves párkányokig jutottunk mindég le aminek az alja egy szakadékszerű valmi volt, onnan oldalazván tovább ill lefelé megint elértünk egy másik párkányszerű részt.
szóval szépen loptuk a távolságot lefelé bele sem mertem gondolni mi lesz ha egyszer egy the end szakadékhoz érünk mert itt motorral vissza... a büdös életbe se.
már túl magabiztossan ereszkedtem a lefelékben..megy ez nekem mikor egy rossz nyomról visszatolattam a berget és hogy ne kelljen tovább bénázni rákban megindítottam lefelé és felpattanta ma nyeregbe. na ez ne mvolt túl jó ötlet. a lefelét egy nagy szikáig kinéztem, pont meg is tudom fékezni a lendületet az alatt a 10méter alatt amíg leérek...
na a meginditott motorra szépen felpattanok kihozom egyenesbe fékezem...ném, de a hátulja elkezd előzni...szépen döltöm a hegy fel és majd a szikla előtt beledőlök a hegynek..épp megállítanám a nagy lapos szikla előtt 2mrel mikor ..a hátsókerék megakadt valamiben és már borultam is...
rá placsantam a nagy ferde sziklára onnan meg egy 5 méternyit zuhantam és mint a macska mikor a függönyön csúszik lefelé a karmaival felhasítva azt-úgyáltam meg a füves hegyoldalon.
egyből kapartam felfelé a berghez mert tudtam fejjel lefelé ...kifojhat az összes olaj....felállítom és akkor látom a szikla mellet egy másik sisak méretű szikla fogta meg a bergem kipufogóját
csúnyán megharapva azt. a többiek ekkor már próbáltak poénbetyárkodni,de valahogy nekem még ezt fel kellett dolgozni.
benyomorodott a bergecske kipuffanója
végül is nagy baj nem volt a fele csőátmérő még megmaradt.
gó tovább. leértem egy nagyon erőssen gyanússan az alsó részre ahonnan már nem kell párkányozgatni tovább. a többiek még szépen eresztgették lefelé a gépeket mikor már félig lebontottma a berget...mert a kipuffanó hozzáért a benzincsőhöz.
a zsé ekkor úgylátta már mindjárt a háznál vagyunk és előresuhhant.. jó is gondolta de egyszer csak a rádióból....
ekkor már hátulról próbáltma a vezetőnek magyarázni ... itt nem jutunk fel nézd meg ez ...de csak fejbe vette...én meg feladtam.
nem csak ekkor már az ember többször eldőlt rossz helyen én meg nem akarok senkit sem... a többiek meg kissebb rutinnal... mi lesz velük?
na mindegy láttam hajthatatlan az ember,mondom akkor előrelépek és legalább megnézem érdemes e küzdeni.. szépen elléptem majd pár erőssebb szikléalépcsős zorró után felértem egy kisssebb sziklás szirtre. na onnan olan látvány volt előttem...
űberbrutál.
a rályderek mocskossul küzdenak a kövek közt méterről egy sziklaszirt peremén álta més szurkoltma erőssen mikor két ember levált és elindult lefelé egy útnak látszó valamin..kiabálok ezeknek hogy nézzék már mit csinálnak
kiabálás 100m ről vs wokitoki 0:5
láttam még nem kis idő még feljön valaki is kerestem a nyomot de nem láttam csak sziklát meredeket meg mégtöbb sziklát.
kiabáltma nekik hogy gyanússan nem tudunk toivább menni+ ezek elmentek 2en, de csak jöttek felfelé.
felérvén és ők is látták amit én. na itt nincs kiút...
over
the end
finis
...
egyszer csak az egyik megtalálta a jelzést majd a másik meg orditotta arra ott...
na ekkor már a szembeni sziklasoron ácsorogva én is megláttam a zé betűsen felfelé haladó halovány kis ösvényt. rongyoltam lefelé a bergel a szemeben is sziklacúscsról át az ösvényhez mikor oda értem már szépen fel haladtak második szintig és onnan már hip hopp fent is voltunk
le a kalappal zsé előtt
én már feladtam rég és tessék..csak ott volt egy kis ösvény. a feljutós.
űberbrutál kiléátassal 2100m magasan voltunkalig egy százassal a csűcs alatt de az már gerincen csak egy kis pirongatás lett volna
vett e gy elszakadt hűtőcső javítás. majd wokitoki a másik bandaréssszel.
wokitoki vs kiabálni 1000m mélyre....na hadjuk
fent állván hihetetlennek tűnő messzeségben és mélységben ott volt ..ez a két ...szerencsé..s!ekkor még nem tudtuk de azok voltak.
ekkor a drályver(a wezető)már kissé mérges és ideg-kimerült volt de nagy nehezen sikerült le beszélni a az elkóborlókkal valami.
na ekkor jött az okos döntés menjünk le a másik jelzésen a házig.. ahol ők a múltkor voltak ott és idelátszik +itt a jelzés is oda visz....és tényleg volt ott valami a távolban.
elindultunk lefelé.na innentől kezdve lett kissé beteg a túra.
reggelre a 11ből 7en maradtunk.
a többiek 3 napra jöttek és volt aki inkább pihent hogy vasárnapra legyen neki...energílya
reggel belekezdtünk egy kis patak által szétmosott útba, ami vizes volt meg sziklás azt a berg mc6os 19colos kereke megette reggelire.
ott nem kívánt jönni más
aztán volt egy fokkal lájtossabbnak tűnő útszakasz ,azt a patak nem ette meg ott először hároman fogtunk neki na ott sz.optam akkorát mint torkon szúrt borz. a 18as lapulós kerékkel a vékony talajjal boritott sziklarészeket nem is kapirgálták meg csak szépen feltolatták az 120as mc 5 gumikkal!én meg a kőkemény gumival szétruggattam mindent,de nem haladtam lófaszt sem. egyszerűen nem lehetett tolatni állandóan csa kel kezdett kaparni.
de azért vagyok akkora rutinnal hogy áthidaltam a problémát és fizikailag szint szó szerint felhúztam tolta ma berget az utolsó 10 méteren-ahonnan a többiek szépen felgurították magukat
de nem baj legalább jól éreztem a fizikai fáradtságot
aztán feljutottunk az keresett ösvényre (térképen néztük ki) na az is race ösvény volt felfelé. hű mikor megláttam... jól szétküldött szétrugatott gyökeres sziklás igazi szopó,de haladós szopó-szóval nem is igazi szopó inkább igazi kibaszott jó kemény szakasz. a végére maradt egy 80 cm sziklalépcső.
felléptem majd leállította ma bergát mert tudtam hogy lesz itt idő ...barátkozni
egyszer csak jöttek szép libu sorban a rályderek. nem akarták lehinni a tanításaimat és mind csak félig rakta fel a gépet és utánna úgy húzatták fel velem.
azért azt tudni kell hogy szarul nézett ki mert balról fa 1m széles a szikla jobbról 3mes völgy ,nem párnázva hanem kidőlt fálla tarkítva.
felhúzatáák a fél gépet majd, mit aki jaúl végezte dolgát mindenki leült-feküdt és nézte a kistársát a helyett hogy segítettek volna felhúzni....
dehát én rályaértem az idő is szép volt meg legalább csinálok is valamit...ezért húzogattam őket.
az egyik nagyon beparázott és elfáradt mire odaért. kissé ki is borult ezt léátván a többiek kicsit sem basztatták:-))
na annak felvittme a motorját hogy lássák a technikát hogy is kell ezt, ha már nem akarták kivitelezni a tanításaimat
na onnan egy kis utazósabb rész jött majd elértük a kondér szélét és belecsaptunk a lecsóba:-))
megcéloztuk a 2200as hegyet persze ösvényen. vertikálissan láttam egy könnyebb nyomot és usgyi neki. persze ezek nem értették amit kiabáltam a dombok tetején lévő kis körakások mellől,de a ha lett volkna nálam wokitoki..ők is azt hitték jó nyomon vannak én meg a rosszon és fordítva.
én a jelen voltam-de közeben ők is ...
mire jól felértem, már 2000 köröl teljessen elltűntek.. a berg is fort megint ekkor már tudta mhogy a kiskomának igaza volt a kiszúrásgátló visszfogja a levegőt! épp felértem mikor elkezdett forni..eneki pirongattam a sziklás úton felfelé2-3ban mint egy bolond kinek elgurult és utol akarja érni...
ehelyett jól elhúztam és se nem láttam őket se nem hült le a berg csak sistergett.
megáltam vártam a hegy től nem láttuk egymást de a motorokat hallottam.. egyszer csak (vagy 10perc )látom ám vagy 500m rel lejjebb vannak. feláltam a sziklára a motor mellé és üvöltöttem, mint egy (viktoraz)állat
na meglettem, meghallották megáltak.
elmagyaráztam ...űvöltve hoiyg szerelnem kell és azért állok ott...nekiáltma lebontottam a hűtővisszafolytó szerkezetemet amit egy hete fél napig eszkábáltam fel
majd megtöltöttem a berget vizzel és indultam lefelél. hát finom volt mit ne mondjak 3 perc 500m szintkülönbség
az alja persze sziklás volt mocskossul meredek is.
megtnaakodtuk a témát és kiderült mindekinek igaza volt. ők is a jelen voltak és én is !ugyan az a jel volt 500mrel fejjebb is.
na mindegy töltötem vizet a forrásből csak 1500an voltunk és tőlem 30 méterre indult a patak.
itt már látszott ez a hegy kissé más min ta többi. nagy sziklaomlások széles sziklafolyamok minden hol és giga meredeken hajlik felettünk a hegy....
na lentről mentünk felfelé ahelyett, hogy fenti ösvényen szépen bukdácsolvafel a csúcig.
nem, inkább innen lentről kis párkányokon a nagy sziklák mellett sok kővel tarkítva meredeken fel a csúcs felé. nekem bejött,de kettő ember megunta és elindultak lefelé,a völgy felé.
az az igazság kettőször borult meg valaki ill egyszer majd lecsúszott egy szakadékos részre...és ez volt akinek túl sok volt.
nekem az a technikám cska előre az ösvényt fiegyelve nem a mélység felé orientálódni! ill mindég a hegynek dőlni nem kifelé!
lendölet haladás =siker=mégtöbb erő a továbblépésekhez
akinek nem megy aannak meg :kudarc, lassulás, reszelés, elfáradás =még kevesebb energiaszint= nem akarás=baj
Voltatok csapatni? Milyen volt?
2 órás extrém után hozzácsapódtam egy csapathoz és gurultunk egyet a környéket, jó volt levezetésnek, csak már energiám nem sok volt , ami megnyugtat, hogy rám nem kellett várni
Ami viszont szomorú, hogy azért fáj az alkarom, mert nem tetszik ez a magura EX, nem jó fogni, ez szerintem szélesebb vállú embereknek való, nem olyan nyeszleteknek, mint én. Próbáltam már döntögetni, de nem sokat segített, lehet le kéne cserélni, csak tudnám mire
ez iyg van. az egyedülhajtásokhoz nem kell rádi mert még visszanézni sem kell:-))
de az egyedülhajtásokat azért meghagyom a zarándnak.
itt azért nem lennék szívessen egyedül.kicsit nagy ez a hegy kicsit szakadékos.. mondjuk aki ott behibázott volna.. oda nem kell mentő
a két nap alatt 4-5ször jutottuk a versenyen fel illetve lejárókhoz. azt nem lehetett nem tudni hogy ott is mentek:-))
az ok is kibaszott jó részek voltak. mocskoshoszan lefelé meg felfelék is. sziklalépcsős feljáró a gyökerese felfelében, de az csak az esti topickban:-))
a hüttő betömve 15 perc száradás közben összeraktuk a verdát. mindenki fent volt.. pr si volt ugyis libusorba nkell menni nekiláttam hogy haladjunk a liba sorral. a maradék viiszafeléban a sok gyökér szikla meg minden mellett szépen lehetett folyatn ia motorokat felfelé úgyhogy ez is viszonylag hamar megvolt.
kibuktunk az erdőből és az a kisfüves hegyoldal amivel kikerülhetjük az ta pampafüves mocsaras rész amibe lefelé is majd beragadtunk felfelé tuti szopás(a többiek akik kiváltak csúnyán be is nyelték, este kiderült)
szóval a hihetetlen finom hegyoldalt vezettem a manetet felfelé 3 szor áltunk meg mire felértünk - megahosszó volt.. egyre meredekebb. állat volt nézni ahogy lépnek fel a verdák mindenki cső gázon qúplungal ügyeskedeve. fel a tetejéig..persze tudtam hogy a felénél el lehet ne oldalazni de igy a tetejétől nyertem még egy kúrva meredek lefelét is!
onnan meg visszaindultunk a házhoz. egy fél órányi patakmellett utaztunk a földúton,de az is levezetésenk jó volt. fél ötkor meg csekkoltunk a szálláson. ekkor az aksihibás ember még nem volt sehol...rádióval nem tudtuk elérni. 2és fél óra alatt úton sem ért át a hegy túloldaláról... senki nem aggódott mert ahhoz túl fáradt volt:-))az emberünk hat után futott be +100km rel a tarsolyában + egy tankolást be kellett iktatnia is.
end of the part one.
a másik nap az az esti topickba maradt ...mert az űbermegabrutálra sikeredett...ugyanis a tarcuról lefelé visszanézve a hegyodalon serpaként a motorjuk mellett óvatos léptekkel leeresztő rályderek és a hegy látványa többször is azt sugalata nekem. az százas hogy nem vagyunk százasak.
te Vik, de gondolom az a regiment verseny nem ezeken a nyomokon ment ahol alig birt felkapirgálni a társaság, meg ilyen 30 méteres szakadékos sztorikon,
csak mert akkor hűlyére szét lett volna kapirgálva a helyszin autopálya szélességben.....
Úgy látom Romcsiba kötelező tartozék a hegymászókötél, nálam csak bozótvágó meg kis fűrész szokott lenni
Azért nem vagytok semmik, lemenni egy olyan szakaszon, amiről nem tudjátok biztosra, hogy vissza lehet-e jönni és ki tudja mi lesz, bár Zorró segítségével sok helyen fel lehet jutni.
az biztos hogy amit Zsoltiék használnak ez az amerikai toki-voki, nagy találmány, főleg románba, meg ha legalább 5-en vannak az emberek valaki mindig beakad, és olyankor lehet tudni merre van mi baja, jo dolog.
egy időbe én is akartam venni, de nekem semmi értelme mivel vagy egyedül megyek vagy max 2-en oda meg nem kell rádio.
na elindultunk lefelé. a cél egy ultrabrutál tówiztáozó volt az ösvény alján. még nem voltak ott csak a térkép mutatta....sok magasságjelző vonalaon haladt áa t a jel a térképen rövid idő alatt ami jelezte... a hely kellően meredek lehet.
az is volt. mikor a feléhez értünk már szóltunk a felső csapatnak ne is jöjjenek le mert ez...húzós lesz vissza felé
wokitoki vs kiabálás 400m szintkülönbségről=2:0
na ekkor már nyaltam a számszélét mert tudtam ez visszafelé...de nagyoinon de nagyon fíínom lesz.(sajnos már ekkor tudtam nem akarok másfelé visszamenni..csak itt
ekkor még ereszkedtünk 100m és hoppá egy 30m magas falehúzás tetejére értünk.(alatunk egy út,de egy 30mes falezuhintós részen véget ért amiénk
de ekkor már 4en nagyon buksi helyzetben voltunk... zsé erölködött lefelé de egyszer csak ős is egy 10méteres szakadék tetején találta magaát.
a többieknek szóltam keressenke egy kijórót fentébb hátha... lejutnánk... mindenki csak pislogott hog itt vissza lkell menni majd...
én meg már csak arra vártam hogy a túravezető zsé annyit mondjon kezdjünk el vissza menni mert különben ránk fog sötétedni(ja bocs,délután kettő volt!)mondom hogy túl meredek..nek hitték:-))inkább csak finom küzdelmesnek éreztem azt a pár nagyoncsúnyán megindul lefelé a motor a nyomon típusú részt.engem ezek a részek tartanak életben egy túra során
na kiderült hogy 10 méterrel felettünk az ösvény kilép jobra is és ott... a fentiek közül az egyik rályder már le is ment az útig-- a kúrva életbe azért még a remény meg volt hogy a tótól csak erre lehessen visszamenni.
felmentem a bergával azt a 10 métert majd kötélle a kezemben visszamentem ill jött még lepo isés a benem rugható aksis verdát felhúztuk az elágazásig ill a voltm ég egy racer akit felhúztunk...leértünk az útra ..olyan igazi megabrutál kilátás volt a tóra. hű bakker.
na ilyet..
zsét is kiszabadították mire mi is felhúztuk a két gépet úgyhogy gurulgattunk lent egy kicsit. mindenki kissé kétségbe volt esve..a sokan azért mert ha nem lesz másik út viszza akkor itt...fályni fog..
én meg azért ha esetleg találunk egy másik utat...nem akaróóóm
ja az utolsó 40 méteres mentő rész... hát fentról úgy nézett ki bobozós nyomban csúszunk lefelé azl alján 90 fokos mandínerkanyar majd 10 méter viszszintes ami kifelé lejt az útra de felette vagyunk még egy métert!szóval nem kell oldalt lecsúszni!majd az útra egy kis hirtelenebb lefelével lent is vagyonk....
hát ezt hegynánk ki? erről hallani sem akartam...rályfályzenes fizetése mennyi reklám:babababababa
próbálkoztunk másfelé de saaajnos nem sikerült és zsé kimondta a kulcsszót... hagyuk rá a kereseést és induljunk el visszafel.
mire kimondta már suhhant is a berg az úton a nyom felé
hát visszafelé még butábbnak túnt az oldalt lecsúszó nyomból a felfelé mandínerben a porosz szaron de kettőben szépen feltolt a gép majd a meredeken megindulós ok is felfelé már abszolút ne mvolt meredek...pedig lefelébe hogy boboztunk ott. na mindegy azért egy 100m nyit mentem fel majd kiáltam egy párkányra ha kell visszamennyek segíteni.
de nagyon szimpi volt a dolog mert szépen csorogtak fel a többiek bár az első odaérő rályder csúnya fagyállószaggal és minden felé csöpögő hűtővel jött.
nekiáltunk szerelni.-a többiek szépen érkezgettek-addig lebontottuk a tankot a hűtőmaszkot majd kibontottunk a megsérült sejt körül a hütőlemezeket. megnyomorgattuk a sejetet betömtök gyűrmával(fémrahacsvalami)
közebe figeysletem a racerokat...
volt aki annyira elkéászült hogy nem vett minket észere hiába orditottunk ment fel tovább melletünk meint a vaklégy de a következő meredély azért megállítótta a gyertyázások sorát és holt vissza za ember a motor mellé
e nem gáz legalább megvár minket
úgy ahogy elesett ott maradt a motor mellett kiterülve..röhögtünk mint a fakutyák az ember meg sem szólatt,de legalább már fent volt!
aztán felért az utolsó is...ill az aksihibás nem tudott mert ..lássuk be újraindíthatalan motorral extrémezni nem lehet!
ő elindult vissza a lenti úton...dzsípíesszel valamaerre!
wokitokival megbeszélni a dolgokat vs kiabálás 100mmagasról az erdőben 3:0
ill a vokitokivan instrukciókat küldtünk a lent küzdő rályderoknak hogy is csinálják hogy hamarabb felérjhenek 4:0
láttuk amint alábukik a hegynek és a motor hátulja emelkedik mikor fékezgeti...
ekko a vezető, zsé gyalog elindul tmegnézni. mert az ember azt kiabálja hű bakker én tériszonyos vagyok és kezd valami...
egyszrer csa kvisszazsól zsé hogy ha a lkanyarig eljutunk kkor onnan már látni a nyomot de kúrva meredek!
hát a kanyar hoz befordulva már én is leszáltam a bergről és egyes ben elsőfékkel engedtem lefelé.nem emlékszem milyen volt az alja mert 800mnyi szakadéknak nem is érdekelt az alja,csak az hogy ahol én vagyok az ...végül is egy 30m méternyi kibaszott extraveszélyes rész után már újra felültem úgytartottma féken a bergát .
leértem majd vissza néztem a többiekre. mindenki ott küzdött még a motorok mellett állva.
hú bakker olyan volt hogy azt mondtam:
hülyék vagyunk az 100as.
kb a discoveryn vannak ilyen felvételek a hegymászókról meg a serpáikról. hű bakker nagyon gáz volt.
lentébb 100mrel már lankásan gurultunk a gerincen végig kb 200méternyit majd előttünk egy megmászhatatlan kőrakáshegy.na akkor elindultunk jobbra lefelé- amit fentről egy símán tlejesithető 800m ni lefelé szakasznak túnt...onnan fentről...mekkorát tévedtünk.
a tanult lefelé technikával szépen haladtam, keresetem a helyet ahol tovább léphetünk lefelé úgy hogy az élők soraiban maradunk!
mire letolták a gépeket mindég találtam egy újabb 50- 100mnyi haladási lehetőséget-ezt úgy tudom magyarázni kissebb nagyobb fűves párkányokig jutottunk mindég le aminek az alja egy szakadékszerű valmi volt, onnan oldalazván tovább ill lefelé megint elértünk egy másik párkányszerű részt.
szóval szépen loptuk a távolságot lefelé bele sem mertem gondolni mi lesz ha egyszer egy the end szakadékhoz érünk mert itt motorral vissza... a büdös életbe se.
már túl magabiztossan ereszkedtem a lefelékben..megy ez nekem mikor egy rossz nyomról visszatolattam a berget és hogy ne kelljen tovább bénázni rákban megindítottam lefelé és felpattanta ma nyeregbe. na ez ne mvolt túl jó ötlet. a lefelét egy nagy szikáig kinéztem, pont meg is tudom fékezni a lendületet az alatt a 10méter alatt amíg leérek...
na a meginditott motorra szépen felpattanok kihozom egyenesbe fékezem...ném, de a hátulja elkezd előzni...szépen döltöm a hegy fel és majd a szikla előtt beledőlök a hegynek..épp megállítanám a nagy lapos szikla előtt 2mrel mikor ..a hátsókerék megakadt valamiben és már borultam is...
rá placsantam a nagy ferde sziklára onnan meg egy 5 méternyit zuhantam és mint a macska mikor a függönyön csúszik lefelé a karmaival felhasítva azt-úgyáltam meg a füves hegyoldalon.
egyből kapartam felfelé a berghez mert tudtam fejjel lefelé ...kifojhat az összes olaj....felállítom és akkor látom a szikla mellet egy másik sisak méretű szikla fogta meg a bergem kipufogóját
csúnyán megharapva azt. a többiek ekkor már próbáltak poénbetyárkodni,de valahogy nekem még ezt fel kellett dolgozni.
benyomorodott a bergecske kipuffanója
végül is nagy baj nem volt a fele csőátmérő még megmaradt.
gó tovább. leértem egy nagyon erőssen gyanússan az alsó részre ahonnan már nem kell párkányozgatni tovább. a többiek még szépen eresztgették lefelé a gépeket mikor már félig lebontottma a berget...mert a kipuffanó hozzáért a benzincsőhöz.
a zsé ekkor úgylátta már mindjárt a háznál vagyunk és előresuhhant.. jó is gondolta de egyszer csak a rádióból....
nem csak ekkor már az ember többször eldőlt rossz helyen én meg nem akarok senkit sem... a többiek meg kissebb rutinnal... mi lesz velük?
na mindegy láttam hajthatatlan az ember,mondom akkor előrelépek és legalább megnézem érdemes e küzdeni.. szépen elléptem majd pár erőssebb szikléalépcsős zorró után felértem egy kisssebb sziklás szirtre. na onnan olan látvány volt előttem...
űberbrutál.
a rályderek mocskossul küzdenak a kövek közt méterről egy sziklaszirt peremén álta més szurkoltma erőssen mikor két ember levált és elindult lefelé egy útnak látszó valamin..kiabálok ezeknek hogy nézzék már mit csinálnak
kiabálás 100m ről vs wokitoki 0:5
láttam még nem kis idő még feljön valaki is kerestem a nyomot de nem láttam csak sziklát meredeket meg mégtöbb sziklát.
kiabáltma nekik hogy gyanússan nem tudunk toivább menni+ ezek elmentek 2en, de csak jöttek felfelé.
felérvén és ők is látták amit én. na itt nincs kiút...
over
the end
finis
...
egyszer csak az egyik megtalálta a jelzést majd a másik meg orditotta arra ott...
na ekkor már a szembeni sziklasoron ácsorogva én is megláttam a zé betűsen felfelé haladó halovány kis ösvényt. rongyoltam lefelé a bergel a szemeben is sziklacúscsról át az ösvényhez mikor oda értem már szépen fel haladtak második szintig és onnan már hip hopp fent is voltunk
le a kalappal zsé előtt
én már feladtam rég és tessék..csak ott volt egy kis ösvény. a feljutós.
űberbrutál kiléátassal 2100m magasan voltunkalig egy százassal a csűcs alatt de az már gerincen csak egy kis pirongatás lett volna
vett e gy elszakadt hűtőcső javítás. majd wokitoki a másik bandaréssszel.
wokitoki vs kiabálni 1000m mélyre....na hadjuk
fent állván hihetetlennek tűnő messzeségben és mélységben ott volt ..ez a két ...szerencsé..s!ekkor még nem tudtuk de azok voltak.
ekkor a drályver(a wezető)már kissé mérges és ideg-kimerült volt de nagy nehezen sikerült le beszélni a az elkóborlókkal valami.
na ekkor jött az okos döntés menjünk le a másik jelzésen a házig.. ahol ők a múltkor voltak ott és idelátszik +itt a jelzés is oda visz....és tényleg volt ott valami a távolban.
elindultunk lefelé.na innentől kezdve lett kissé beteg a túra.
a többiek 3 napra jöttek és volt aki inkább pihent hogy vasárnapra legyen neki...energílya
reggel belekezdtünk egy kis patak által szétmosott útba, ami vizes volt meg sziklás azt a berg mc6os 19colos kereke megette reggelire.
ott nem kívánt jönni más
aztán volt egy fokkal lájtossabbnak tűnő útszakasz ,azt a patak nem ette meg ott először hároman fogtunk neki na ott sz.optam akkorát mint torkon szúrt borz.
de azért vagyok akkora rutinnal hogy áthidaltam a problémát és fizikailag szint szó szerint felhúztam tolta ma berget az utolsó 10 méteren-ahonnan a többiek szépen felgurították magukat
de nem baj legalább jól éreztem a fizikai fáradtságot
aztán feljutottunk az keresett ösvényre (térképen néztük ki) na az is race ösvény volt felfelé. hű mikor megláttam... jól szétküldött szétrugatott gyökeres sziklás igazi szopó,de haladós szopó-szóval nem is igazi szopó inkább igazi kibaszott jó kemény szakasz. a végére maradt egy 80 cm sziklalépcső.
felléptem majd leállította ma bergát mert tudtam hogy lesz itt idő ...barátkozni
egyszer csak jöttek szép libu sorban a rályderek. nem akarták lehinni a tanításaimat és mind csak félig rakta fel a gépet és utánna úgy húzatták fel velem.
azért azt tudni kell hogy szarul nézett ki mert balról fa 1m széles a szikla jobbról 3mes völgy ,nem párnázva hanem kidőlt fálla tarkítva.
felhúzatáák a fél gépet majd, mit aki jaúl végezte dolgát mindenki leült-feküdt és nézte a kistársát a helyett hogy segítettek volna felhúzni....
dehát én rályaértem az idő is szép volt meg legalább csinálok is valamit...ezért húzogattam őket.
az egyik nagyon beparázott és elfáradt mire odaért. kissé ki is borult ezt léátván a többiek kicsit sem basztatták:-))
na annak felvittme a motorját hogy lássák a technikát hogy is kell ezt, ha már nem akarták kivitelezni a tanításaimat
na onnan egy kis utazósabb rész jött majd elértük a kondér szélét és belecsaptunk a lecsóba:-))
megcéloztuk a 2200as hegyet persze ösvényen. vertikálissan láttam egy könnyebb nyomot és usgyi neki. persze ezek nem értették amit kiabáltam a dombok tetején lévő kis körakások mellől,de a ha lett volkna nálam wokitoki..ők is azt hitték jó nyomon vannak én meg a rosszon és fordítva.
én a jelen voltam-de közeben ők is ...
mire jól felértem, már 2000 köröl teljessen elltűntek.. a berg is fort megint ekkor már tudta mhogy a kiskomának igaza volt a kiszúrásgátló visszfogja a levegőt! épp felértem mikor elkezdett forni..eneki pirongattam a sziklás úton felfelé2-3ban mint egy bolond kinek elgurult és utol akarja érni...
ehelyett jól elhúztam és se nem láttam őket se nem hült le a berg csak sistergett.
megáltam vártam a hegy től nem láttuk egymást de a motorokat hallottam.. egyszer csak (vagy 10perc )látom ám vagy 500m rel lejjebb vannak. feláltam a sziklára a motor mellé és üvöltöttem, mint egy (viktoraz)állat
na meglettem, meghallották megáltak.
elmagyaráztam ...űvöltve hoiyg szerelnem kell és azért állok ott...nekiáltma lebontottam a hűtővisszafolytó szerkezetemet amit egy hete fél napig eszkábáltam fel
majd megtöltöttem a berget vizzel és indultam lefelél. hát finom volt mit ne mondjak
az alja persze sziklás volt mocskossul meredek is.
megtnaakodtuk a témát és kiderült mindekinek igaza volt. ők is a jelen voltak és én is !ugyan az a jel volt 500mrel fejjebb is.
na mindegy töltötem vizet a forrásből csak 1500an voltunk és tőlem 30 méterre indult a patak.
itt már látszott ez a hegy kissé más min ta többi. nagy sziklaomlások széles sziklafolyamok minden hol és giga meredeken hajlik felettünk a hegy....
na lentről mentünk felfelé ahelyett, hogy fenti ösvényen szépen bukdácsolvafel a csúcig.
nem, inkább innen lentről kis párkányokon a nagy sziklák mellett sok kővel tarkítva meredeken fel a csúcs felé. nekem bejött,de kettő ember megunta és elindultak lefelé,a völgy felé.
az az igazság kettőször borult meg valaki ill egyszer majd lecsúszott egy szakadékos részre...és ez volt akinek túl sok volt.
nekem az a technikám cska előre az ösvényt fiegyelve nem a mélység felé orientálódni! ill mindég a hegynek dőlni nem kifelé!
lendölet haladás =siker=mégtöbb erő a továbblépésekhez
akinek nem megy aannak meg :kudarc, lassulás, reszelés, elfáradás =még kevesebb energiaszint= nem akarás=baj
2 órás extrém után hozzácsapódtam egy csapathoz és gurultunk egyet a környéket, jó volt levezetésnek, csak már energiám nem sok volt
Ami viszont szomorú, hogy azért fáj az alkarom, mert nem tetszik ez a magura EX, nem jó fogni, ez szerintem szélesebb vállú embereknek való, nem olyan nyeszleteknek, mint én. Próbáltam már döntögetni, de nem sokat segített, lehet le kéne cserélni, csak tudnám mire
de az egyedülhajtásokat azért meghagyom a zarándnak.
itt azért nem lennék szívessen egyedül.kicsit nagy ez a hegy kicsit szakadékos.. mondjuk aki ott behibázott volna.. oda nem kell mentő
A leírás alapján
az ok is kibaszott jó részek voltak. mocskoshoszan lefelé meg felfelék is. sziklalépcsős feljáró a gyökerese felfelében, de az csak az esti topickban:-))
kibuktunk az erdőből és az a kisfüves hegyoldal amivel kikerülhetjük az ta pampafüves mocsaras rész amibe lefelé is majd beragadtunk felfelé tuti szopás(a többiek akik kiváltak csúnyán be is nyelték, este kiderült)
szóval a hihetetlen finom hegyoldalt vezettem a manetet felfelé 3 szor áltunk meg mire felértünk - megahosszó volt.. egyre meredekebb. állat volt nézni ahogy lépnek fel a verdák mindenki cső gázon qúplungal ügyeskedeve. fel a tetejéig..persze tudtam hogy a felénél el lehet ne oldalazni de igy a tetejétől nyertem még egy kúrva meredek lefelét is!
onnan meg visszaindultunk a házhoz. egy fél órányi patakmellett utaztunk a földúton,de az is levezetésenk jó volt. fél ötkor meg csekkoltunk a szálláson. ekkor az aksihibás ember még nem volt sehol...rádióval nem tudtuk elérni. 2és fél óra alatt úton sem ért át a hegy túloldaláról... senki nem aggódott mert ahhoz túl fáradt volt:-))az emberünk hat után futott be +100km rel a tarsolyában + egy tankolást be kellett iktatnia is.
end of the part one.
a másik nap az az esti topickba maradt ...mert az űbermegabrutálra sikeredett...ugyanis a tarcuról lefelé visszanézve a hegyodalon serpaként a motorjuk mellett óvatos léptekkel leeresztő rályderek és a hegy látványa többször is azt sugalata nekem. az százas hogy nem vagyunk százasak.
csak mert akkor hűlyére szét lett volna kapirgálva a helyszin autopálya szélességben.....
Úgy látom Romcsiba kötelező tartozék a hegymászókötél, nálam csak bozótvágó meg kis fűrész szokott lenni
Azért nem vagytok semmik, lemenni egy olyan szakaszon, amiről nem tudjátok biztosra, hogy vissza lehet-e jönni és ki tudja mi lesz, bár Zorró segítségével sok helyen fel lehet jutni.
egy időbe én is akartam venni, de nekem semmi értelme mivel vagy egyedül megyek vagy max 2-en oda meg nem kell rádio.
az is volt. mikor a feléhez értünk már szóltunk a felső csapatnak ne is jöjjenek le mert ez...húzós lesz vissza felé
wokitoki vs kiabálás 400m szintkülönbségről=2:0
na ekkor már nyaltam a számszélét mert tudtam ez visszafelé...de nagyoinon de nagyon fíínom lesz.(sajnos már ekkor tudtam nem akarok másfelé visszamenni..csak itt
ekkor még ereszkedtünk 100m és hoppá egy 30m magas falehúzás tetejére értünk.(alatunk egy út,de egy 30mes falezuhintós részen véget ért amiénk
de ekkor már 4en nagyon buksi helyzetben voltunk... zsé erölködött lefelé de egyszer csak ős is egy 10méteres szakadék tetején találta magaát.
a többieknek szóltam keressenke egy kijórót fentébb hátha... lejutnánk... mindenki csak pislogott hog itt vissza lkell menni majd...
én meg már csak arra vártam hogy a túravezető zsé annyit mondjon kezdjünk el vissza menni mert különben ránk fog sötétedni(ja bocs,délután kettő volt!)mondom hogy túl meredek..nek hitték:-))inkább csak finom küzdelmesnek éreztem azt a pár nagyoncsúnyán megindul lefelé a motor a nyomon típusú részt.engem ezek a részek
na kiderült hogy 10 méterrel felettünk az ösvény kilép jobra is és ott... a fentiek közül az egyik rályder már le is ment az útig-- a kúrva életbe
felmentem a bergával azt a 10 métert majd kötélle a kezemben visszamentem ill jött még lepo isés a benem rugható aksis verdát felhúztuk az elágazásig ill a voltm ég egy racer akit felhúztunk...leértünk az útra ..olyan igazi megabrutál kilátás volt a tóra. hű bakker.
na ilyet..
zsét is kiszabadították mire mi is felhúztuk a két gépet úgyhogy gurulgattunk lent egy kicsit. mindenki kissé kétségbe volt esve..a sokan azért mert ha nem lesz másik út viszza akkor itt...fályni fog..
én meg azért ha esetleg találunk egy másik utat...nem akaróóóm
ja az utolsó 40 méteres mentő rész... hát fentról úgy nézett ki bobozós nyomban csúszunk lefelé azl alján 90 fokos mandínerkanyar majd 10 méter viszszintes ami kifelé lejt az útra de felette vagyunk még egy métert!szóval nem kell oldalt lecsúszni!majd az útra egy kis hirtelenebb lefelével lent is vagyonk....
hát ezt hegynánk ki?
próbálkoztunk másfelé de saaajnos nem sikerült és zsé kimondta a kulcsszót... hagyuk rá a kereseést és induljunk el visszafel.
mire kimondta már suhhant is a berg az úton a nyom felé
hát visszafelé még butábbnak túnt az oldalt lecsúszó nyomból a felfelé mandínerben a porosz szaron de kettőben szépen feltolt a gép majd a meredeken megindulós ok is felfelé már abszolút ne mvolt meredek...pedig lefelébe hogy boboztunk ott. na mindegy azért egy 100m nyit mentem fel majd kiáltam egy párkányra ha kell visszamennyek segíteni.
de nagyon szimpi volt a dolog mert szépen csorogtak fel a többiek bár az első odaérő rályder csúnya fagyállószaggal és minden felé csöpögő hűtővel jött.
nekiáltunk szerelni.-a többiek szépen érkezgettek-addig lebontottuk a tankot a hűtőmaszkot majd kibontottunk a megsérült sejt körül a hütőlemezeket. megnyomorgattuk a sejetet betömtök gyűrmával(fémrahacsvalami)
közebe figeysletem a racerokat...
volt aki annyira elkéászült hogy nem vett minket észere hiába orditottunk ment fel tovább melletünk meint a vaklégy de a következő meredély azért megállítótta a gyertyázások sorát és holt vissza za ember a motor mellé
e nem gáz legalább megvár minket
úgy ahogy elesett ott maradt a motor mellett kiterülve..röhögtünk mint a fakutyák az ember meg sem szólatt,de legalább már fent volt!
aztán felért az utolsó is...ill az aksihibás nem tudott mert ..lássuk be újraindíthatalan motorral extrémezni nem lehet!
ő elindult vissza a lenti úton...dzsípíesszel valamaerre!
wokitokival megbeszélni a dolgokat vs kiabálás 100mmagasról az erdőben 3:0
ill a vokitokivan instrukciókat küldtünk a lent küzdő rályderoknak hogy is csinálják hogy hamarabb felérjhenek 4:0
Nem tudom hogy alakul mert elvileg jövő hétvégén megyek vele ki a Biharba
Igaz külön indulunk de ott megpróbálok rá csatlakozni